Még a japánok is megemelhetik kalapjukat a magyar fejlesztésű, vénafelismerő szenzorokkal ellátott azonosítási rendszer előtt.
Magyar-japán innovációs együttműködés gyümölcseként jött létre a véna-alapú biztonsági beléptető rendszer. A véna szenzorral történő azonosítás ezért bizonyulhat kiváló megoldásnak, mert a belső anatómiai-fizikai ismérvnek minősülő egyedi azonosító nem másolható, nem tulajdonítható el.
Tekintettel arra, hogy az azonosításhoz nem szükséges fizikai kapcsolat, így a rendszer másik előnye az érintésmentes alkalmazás lehetősége, ami a biztosítja a diszkréciót és higiénikus használatot. Az innovatív szenzor infravörös fény kibocsátásával ötmillió ponton azonosítja az adott testrészben található vénastruktúrát a hagyományos 10-50 ponttal szemben, emellett hőtérképet is készít az élő szövet azonosítása céljából. Az eljárás az egészségre ártalmatlan.
Az új technológiának köszönhetően már a múlté a belépési kártyák elhagyása, kulcsok keresése, hiszen a kulcsot mindig magunkkal hordozzuk. A megoldás kifejlesztésében oroszlánrészt vállaló magyar fejlesztőcsoportnak köszönhetően a technológia magyar innovációnak minősül. A magyar fejlesztésnek köszönhetően a technológia megoldást jelenthet a pénzügyi szektorban, a készpénzmentes rendszerek kialakítására, kritikus infrastruktúra védelmére, illetve iskolák biztonságosabbá tételére.
A közös együttműködés során a hardvert a Fujitsu adta, a fejlesztési munkálatokat pedig a magyar Houdini Engineering Group (Houdinieg) végezte. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) májusban elköltözött korábbi telephelyéről, s az új bérleményben hamarosan a magyar-japán közös fejlesztésű beléptetési rendszer fog működni.
A Fujitsu kapcsán már beszámoltunk korábban a véna-alapú azonosítási rendszerről, azonban akkor csupán arról lehetett hallani, hogy a japán gyártó a szigetországi bankokban fizetési eszközként használná az ügyfelek keringési rendszerét. Arról már nem regéltek a külföldi médiumok, hogy az innovatív fejlesztés oroszlánrészét magyarok végezték.
Deák Miklós
