A multik továbbra is telepítenek szolgáltató központokat (ssc) Magyarországra, bár a gazdasági környezet jelenleg nem a kiszámíthatóságáról híres. Gyorsan változnak a szabályzók, elveszhet a korábban kivívott versenyelőny. Mi lesz az ssc-k jövője?
Egészen biztosan
Adottak a feltételek a szolgáltató központok sikeres működéséhez Magyarországon, a világszinten folyamatosan, évi akár tízmilliárd dollárral bővülő szektor így hazánkban is tovább növekedhet. Töretlenül folytatódik az a trend, hogy a globális társaságok regionális vagy globális szolgáltató központokba szervezik ki tevékenységeik egy részét. A szolgáltató központok térnyerésével párhuzamosan, belső felépítésük és az általuk ellátott feladat is egyre összetettebbé válik. Fontos, hogy Magyarország minél nagyobb szeletet hasítson ki magának ebből a tortából új központok létrejöttének, valamint a meglévők növekedésének elősegítésével.
A szolgáltató központoknak leginkább a támogatási rendszer, az adózási környezet és a képzett magyar erőforrások miatt érdemes megjelenniük, illetve bővíteni tevékenységüket Magyarországon. Emellett hazánkban a közép-európai és nyugati nyelveket beszélők elérhetősége és a meglévő szaktudás – a költségek lassú növekedése mellett is – hosszú távú előnyt biztosít a vállalatoknak.
A szolgáltató központok számára az egyik legnagyobb kihívás a szakképzett munkaerő megtalálása és megtartása, amelyre a magyar szja-rendszer számos adóhatékony megoldást kínál. A szektorban működő cégek számára fontos ezeknek a lehetőségeknek a felismerése és tudatos alkalmazása.
Lemaradhatunk
Magyarország (Csehország és Szlovénia mellett) továbbra is az élbolyhoz tartozik az informatikai piac fejlettsége és kilátásai szempontjából a Gartner nemrég publikált régiós felmérése szerint. A kulturális hasonlóság, valamint a jó közmű- és telekommunikációs infrastruktúra is szerepet játszott abban, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország a nemzetközi szolgáltató központok egyik „melegágyává” válhatott.
Viszont a Gartner elemzése a kiszámíthatatlan politikai, illetve jogszabályi környezet miatt továbbra is lassú növekedéssel kecsegtető magyar piacot külön alszegmensbe sorolja a két vezető országhoz képest, ami figyelmeztetés az errefelé kacsintgató cégeknek. Továbbá a magyarországi munkaerő mindössze 23 százaléka beszél angolul, a felsőoktatásban résztvevők mintegy harmada pedig az elmúlt években a hiányzó nyelvvizsgája miatt nem kaphatta meg a diplomáját. Ezért az itteni offshore szolgáltató központok sem feltétlenül informatikusokat keresnek, a munkaerő-felvételnél sokkal többet nyom a latba a használható nyelvtudás.
Jelenleg elsősorban alapszolgáltatásokat adnak az offshore központok, de a következő 2-5 évben a magasabb szintű it-szolgáltatások lesznek keresettek szerte a világon. A várhatóan duplájára bővülő piacért elsősorban Csehországgal és Lengyelországgal futunk versenyt.
Mártonffy Attila
