Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a szolgáltatók mindegyike átruházza-e a telefonadót ügyfeleire. Annyi azonban biztos, hogy vagy a végfelhasználók, vagy a telekommunikációs cégek fizetni fognak.
Hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament pénteken. A július elsejétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatónak minden elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól.
Az új adó részletei mindenben megegyeznek az általunk korábban beharangozottakkal – vagyis két forint lesz percenként, illetve SMS-enként – azonban a kormány döntése értelmében nem a végfelhasználók, hanem a szolgáltatók kötelesek fizetni az új távközlési adót. Ez azonban felveti azt a komoly kérdést, hogy a három nagy szolgáltató hogyan fogja finanszírozni a plusz kiadásokat. Jogos aggodalom lehet a telekommunikációs szolgáltatók ügyfelei részéről, hogy vajon kifizettetik-e majd velük ezt az összeget? A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone korábban közös javaslatot nyújtott be azt kezdeményezve, hogy a magánszemélyek előfizetését hétszáz helyett havonta legfeljebb négyszáz forint terhelje, a vállalati előfizetőkét pedig legfeljebb 1400 forint. Ehhez képest minden maradt ez eredeti elképzelések szerint.
A Telenor már korábban bejelentette, hogy teljes mértékben átruházza a távközlési adó terhét az előfizetőkre, illetve feltöltő-kártyás felhasználóira. Érdekes találgatásokat kezdeményezhet, hogy vajon a telekommunikációs cégek a fejlesztésekre szánt keretből fizetik-e majd ki a telefonadót, vagy az ügyfeleiknek kell állniuk azt. Vajon kialakulhat-e ki további versenyhelyzet a cégek között, hogy melyik fizetteti ki, illetve melyik nem a távközlési adót fogyasztóival. Egy nevét elhallgatni kívánó, a távközlés és az információtechnológia területén nagy tapasztalattal rendelkező független szakember lapunknak elmondta, hogy a negyedik – állami – mobilszolgáltató piacra lépése egyértelműen jelzi, hogy a kormány teljes mértékben ráteszi kezét a távközlési iparágra, amely minden hozzáértő szerint egy rohamosan fejlődő, termelői – mások szerint fogyasztói – ágazat.
Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el. Baja Ferenc, az Országgyűlés Informatikai és távközlési albizottságának alelnöke szerint fagyos hangulat uralkodott a Parlamentben a szavazás során, amelyet a kormány síri csendben ült végig.
Közvetlenül a parlamenti döntést követően a Magyar Telekom megjelentetett egy közleményt, amelyben tízmilliárd forintban saccolja meg a telefonadó vállalatra eső részét 2012-ben. A telekommunikációs vállalat közleményében ismertette továbbá, hogy az új távközlési adótörvény alapján fizetendő, hozzávetőleg 10 milliárd forint teher mellett 2012 végéig hatályban marad a 2010-ben bevezetett, távközlési szektort terhelő különadó is, amely alapján várhatóan 2012-ben 24 milliárd forint különadó kifizetés terheli a Magyar Telekomot.
Update:
Íme, a Magyar Telekom nem hivatalos közleménye, amelyet exkluzívan az itbusiness szerkesztőségébe juttatott el:
„A Magyar Telekom nagyon bízott abban, hogy a törvény elfogadásánál az ügyfelek és az ország érdekében megfogalmazott szakmai javaslatokat figyelembe veszik. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy végül erre nem került sor.
Nagyon komoly teherről van szó, nagyságrendjében a jelenlegi különadóhoz mérhető, melynek közel felét a Telekom fizeti be a költségvetésbe. Ez csak 2011-ben több mint 24 milliárd forintot tett ki. A különadó mellett párhuzamosan megjelenő új adónem miatt júliustól újabb jelentős terheléssel kell számolnunk, 2012-ben ez várhatóan 10 milliárd forint távközlési adót jelenthet számunkra.
Most tehát fel kell mérnünk, pontosan milyen kötelezettségeket tartalmaz számunkra az új törvény, és azok milyen további következményekkel, hatásokkal járhatnak – konkrétumokról azonban korai lenne még nyilatkozni.
A távközlési iparág a magyar gazdaság egyik húzóágazata. Ha ez a szektor lelassul, akkor hazai beruházások és munkahelyek kerülhetnek veszélybe, ami kedvezőtlen hatással lehet a gazdaságpolitika növekedési céljaira, az ország versenyképességére.”
Üdvözlettel,
Magyar Telekom kommunikációs igazgatóság
Deák Miklós
