Két új, koreai–magyar csúcstechnológiás laboratóriumot avattak fel az MTA kutatóintézeteiben.
Miután a Koreai Köztársaság igen vonzónak találta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek tudományos teljesítőképességét, úgy döntött, kiterjeszti európai kutatásait, és lehetőséget biztosít nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) támogatásával végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelt jelentőségű felfedező kutatásokra. A döntés eredményeképpen idén két magyar akadémiai kutatóintézetben is világszínvonalú tudásbázis létesül.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják; az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap „kimeríthetetlen” energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikán dolgoznak. A múlt héten Pálinkás József, az MTA elnöke és Kim Keon, a KRCF elnöke avatták fel a koreai–magyar csúcstechnológiás laboratóriumokat.
A koreai–magyar akadémiai együttműködést 2010-ben kezdeményezte az MTA elnöke, s máris számottevő tudományos sikereket hozott az élettudományok és a természettudományok területén. Idén is minden körülmény adott ahhoz, hogy figyelemre méltó eredmények szülessenek mind a felfedező (alap-), mind a célzott (alkalmazott) kutatásokban.
Az MTA-hoz hasonlóan közfeladatokat ellátó és közfinanszírozású, főállású kutatók hálózatát fenntartó KRCF idén 130 millió forintot biztosít az agykutatásban élenjárónak számító empátiakutatásokra és a Nap hőtermelő folyamatainak elemzését szolgáló mérésekre.
Miski Gábor
