A digitalizáció mindenkié, mindenkit érint és mindenkinek a közös felelőssége, hogy magasabb szintre jusson benne mindenki: állampolgárok, vállalkozások, egyetemek, városok. A novemberi Business – IT konferencián a digitalizáció összes fontos aspektusa szóba került, és az árnyoldalakról is esett szó.
◼︎ B-IT konferencia
Csak az a gazdaság marad versenyképes, amelyben a vállalkozások integrálják működésükbe a modern technológiát – adta meg a Delta Systems Kft. főtámogatása mellett megrendezett, de több informatikai világcég által is támogatott konferencia alaphangját az első előadásban Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Gyakori, hogy a technológiai változások rövid, pár éves hatását túlértékeljük, a hosszú távú hatásukat viszont alulértékeljük. Az üzleti adaptációs képesség az új technológiák hatására gyorsul, de ettől még más síkokon mozog technológia és üzlet. Vinnai Balázs a Spotify példáját hozta fel: a zenei kiadókat nem az online streaming technológiája hozta nehéz helyzetbe, hanem az az üzleti modell, amelyet erre a technológiára alapozva dolgozott ki például a Spotify.
Nem kell a csillagromboló
Az informatikai fejlődés egyik ígéretes területe az Ipar 4.0. A témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen Ujhegyi András, a Delta Systems Kft. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese kifejtette: a változás régebben kezdődött, de az elmúlt pár év jelentős fejleménye, hogy a technológia mindenki számára elérhetővé vált.
„Az új megoldások már testre szabhatók, és a kis- és középvállalkozások számára is elérhetők lehetnek. A Deltánál azt valljuk, hogy nem kell mindenkinek csillagrombolót venni: a komplex kihívásokra is tudunk egyszerű válaszokat adni a kisebb cégek számára”, mondta. Az ipari digitalizáció egyik kulcseleme a leendő felhasználók, a kkv-k döntéshozóinak felvilágosítása, divatos szóval élve edukációja. Ahogy Vidra László ügyvezető igazgató fogalmazott, a többség még mindig abban a tudatban él, hogy az Ipar 4.0 megoldások túl drágák, számukra nem elérhetők. Ezért fontos lenne megérteni a problémáikat és megmutatni számukra, hogy azokra milyen specifikus megoldások érhetők el.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium is kulcsfontosságúnak ítéli a kkv-k edukációját – tette ehhez hozzá Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Ennek részeként olyan megoldásokat kell bemutatni a gyakorlatban is, amelyek mindennapi problémákra adnak kézzelfogható, gyorsan alkalmazható válaszokat. Erre szolgálhatnak majd a tanulógyárak, ahol az érdeklődő kkv-k tanácsadók segítségével, a helyszínen próbálhatják ki az adott technológiát. „A legfontosabb annak tudatosítása lenne minden vezető fejében, hogy nincsen buta kérdés vagy túl jelentéktelen probléma – mindenképpen érdemes belefogni a gyártás digitalizációjába”, mondta még végül Bakos Róbert, a Delta Systems kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.
Digitális egyetem, digitális város
A szűkebben vett gazdaság területén kívül is óriási jelentősége van a digitalizációnak, derült ki abból a két beszélgetésből, amely a felsőoktatás és a városok infokommunikációs fejlesztési lehetőségeit és legjobb gyakorlatait taglalta.
 A digitalizáció árnyékos oldala A technológia fejlődés negatív hatásaira hívta fel a figyelmet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke. A világ energiafelhasználásának 10 százaléka, CO2-kibocsátásának 5 százaléka kapcsolódik az informatikához. Azt sem gondolnánk, hogy az elektronika előállítása mennyi vizet igényel. Egyetlen integrált áramkör gyártásához több mint 4 ezer liter vízre van szükség, egy okostelefonéhoz 910 literre. A használt eszközök további problémákat jelentenek, folytatta Áder János. Évente 57 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik a világon, amelynek alig 17 százalékát hasznosítjuk újra. Pedig megérné, mert egy tonna mobiltelefonban több arany van, mint egy tonna kőzetben… |
Az egyik levonható tanulság az volt, hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz – annak eszköze, hogy magasabb színvonalú szolgáltatásokat tudjanak kínálni az ügyfeleknek, legyenek azok diákok vagy városlakó polgárok. A felsőoktatási kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az egyetemek közötti versenyben egyre nagyobb súlya van annak, hogy a tananyagon kívül mit tud kínálni az egyetem a diákoknak. Ebben pedig a megfelelő informatikai környezetnek, a folyamat- és üzleti alapú működésnek kulcsszerepe van, mondta Györök Balázs, a Dunaújvárosi Egyetem pályázati irodájának irodavezetője.
Okos város az, amelyik gondolkodik – tette egyértelművé Széles András, Tamási alpolgármestere, hogy miként kell érteni a „smart city” egykoron sokat emlegetett, de mostanában kissé háttérbe szorult fogalmát.
Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára is egyetértett azzal, hogy az okos város több (több lehet), mint egyszerű lózung. A lényeg az, hogy meg kell tölteni valós tartalommal, és olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek számszerűsíthető haszonnal járnak.
Az elhangzott példák között szerepelt Tamási egyedileg szabályozható közvilágítása, amelynek köszönhetően az áram árának tavalyi emelkedése sem érte olyan sokként a várost, mint számos más települést. De egy önműködő, öntisztító okos WC is 4-5 ember munkáját tudja megtakarítani. Monoron létrehozták a város „digitális ikerpárját”: a teljes várost és az épületeket is leképezték 3D-ben, így pontos és részletes adatokat tudnak adni a fejlesztések előkészítéséhez.
„A konferencia egyik fő mondanivalója az volt, hogy a digitalizáció mindenkié, legyen ő állampolgár, városi lakos, egyetemi hallgató vagy éppen vállalatvezető – mondta lapunknak Bodzási Gergely, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese. Mindenkit érint, és mindenkinek van vele tennivalója. A legfontosabb az edukáció, minden kkv-t és minden embert fel kell készíteni az új technológiák használatára.”
Eszközök szolgáltatásként
Több újdonságot is bejelentettek a konferencián. A Delta Systems például az eseményen állt elő új szolgáltatásával, a Delta-as-a-Service-szel. A konstrukció lényege, hogy a vállalat havi díjas konstrukcióban kínálja az általa bő fél éve forgalmazott Apple-termékeket. Természetesen itt nem csak arról van szó, hogy az eszközöket részletekben kell kifizetni.
A termékek mellé vállalati igényekre szabott szolgáltatások is járnak. Ezek már a felmérésnél és a tervezésnél kezdődnek: a Delta szakemberei megnézik, hogy milyen munkakörökben lenne érdemes Mac gépeket használni és milyen előkészületekre van szükség a bevezetéshez. A kiválasztott eszközökre személyre szabott előfizetési csomagokat kínál a vállalat, majd vállalja a telepítést, üzembe helyezést és a távoli eszközmenedzsmentet is. A szolgáltatások közé tartozik a támogatás és szerviz is, igény esetén a Delta csereszközt is biztosít.
De hogy az elegáns eszközök ne csak a munkahelyen legyenek biztonságban, a Delta Systems stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Samsonite Hungária Kft-vel, így annak teljes termékportfólióját értékesíti. „Hétköznapjaink során az üzleti és a magánéletben is használunk pénztárcát, táskákat, hátizsákokat, illetve utazunk, amihez bőröndök is szükségesek. Ügyfeleink ezekkel tehetik teljessé a tőlünk beszerezhető, az üzleti életben nélkülözhetetlen termékek körét”, tette még hozzá Kóté László operatív igazgató.
