Az infokommunikáció lehet a magyar gazdaság versenyképességének kulcsa az NMHH elnöke szerint.
Magyarország versenyképessége, beleértve a magyar emberek, az országban működő cégek és a magyar állam versenyképességét is, a hazai infokommunikációs piac fejlettségén, dinamikus fejlődőképességén múlik – mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön a balatonfüredi, kétnapos Infotér (Informatika a Társadalomért) konferencián megtartott köszöntőjében.
A hatóság elnöke hangot adott azon meggyőződésének, hogy a piaci, de különösen az állami szereplők akkor gondolkodnak helyesen, ha a javak egyenlőségének utópiája helyett a javakhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésén fáradoznak. Az infokommunikációs technológiában rejlő lehetőségek kiválóan alkalmasak ennek megteremtésére – fogalmazott Szalai Annamária, hangsúlyozva: a lehető legjobb és legnagyobb lehetőségek épp ebben a piacban vannak. Hozzátette: az NMHH-ban dolgozó munkatársai is akkor végzik jól a feladatukat, ha munkájukkal az információhoz, a kulturális és hírközlési javakhoz való egyenlő hozzájutás lehetőségét teremtik meg.
A hatóság ebben a munkában felelős partnerként tekint minden piaci és állami szereplőre és mindazokra, akik számára fontos az infokommunikációs piac értékelvű, társadalmi, kulturális és gazdasági értelemben is magas hozzáadott értéket teremtő fejlődése – szögezte le az NMHH vezetője.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerint az ágazat jelentősége sose volt ilyen nagy mint most, hiszen távközlés és informatika nélkül ma már elképzelhetetlen az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, vagy a közigazgatás működtetése.
Nuno Correia, a Portugál Kormány Miniszterelnökségének államtitkársági kabinetfőnöke az Infotér konferencián elmondta, az ibériai ország versenyképességében kulcsszerepet játszik az elmúlt években lezajlott átfogó reform. Portugália több éve bevezette a csaknem összes igazolványt, társadalombiztosítási- és adóazonosítót és még egy sor dokumentumot kiváltani hivatott közigazgatási kártyát. Hozzátette, hogy a rendszert olyan szolgáltatásokkal tervezik fejleszteni, mint a televizión, vagy banki atm-en keresztül történő időpontegyeztetés példának okáért orvosi vizsgálatra, vagy egyéb ügyintézésre, mivel az a céljuk, hogy a rendszer ne csak jó, de az eddig digitális irástudatlansággal küzdők számára is jól használható legyen.
Soltész Attila, a rendezvény szervezéséért felelős Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a legfőbb feladat a konferencia portugál vendége által is kiemelt digitális analfabetizmus csökkentése, ezen a téren ugyanis igen rossz a helyzet. Mint rámutatott, a 16 év feletti lakosság 45 százaléka digitális írástudatlan, ráadásul 72 százalék nem beszél semmilyen idegen nyelven, noha ennek leküzdése nélkül nem lehet beszélni versenyképes munkaerőről.
A társszervező Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke, Laufer Tamás a szakemberhiányt hangsúlyozta, kiemelve az elvándorlást. Szavai szerint nem azzal van gond, hogy néhány évre elmennek a frissen végzett informatikai szakemberek, hiszen a külföldön megszerzett tudás pótolhatatlan. Nagy gond ugyanakkor, ha ezek a szakemberek nem térnek vissza – mutatott rá.
Deák Miklós
