A magyar festészetnek annyi. A kis népek festészetének annyi. Nem gondoltam volna, hogy a most lezárt héten ért élmények olyan mély nyomot hagynak bennem, hogy az előbbi drámai mondatok megfogalmazására ragadtatnak. Kellett ehhez még az is, hogy megismerkedjek, csak úgy futólag, a deepdreamgenerator.com szolgáltatásaival, és tessék, beállok én is a károgók egyre népesebb táborába. Oda, ahol azok gyülekeznek, akik a digitálistól féltik a hagyományos kultúrát.
■ Stratégia
Történt pedig, hogy leforgattunk előre egy podcast epizódot az ArubaClood-sorozatban (várható megjelenése: április közepe), amelyben a mesterséges intelligencia (MI) állt a fókuszban. A felkészülés és maga a beszélgetés rendkívül inspirálóan hatott rám, így amikor egyik ismerősöm a deepdreamgenerator.com-ról kezdett mesélni, majd meg is mutatta annak egy-két szolgáltatását, érdeklődve, nyitott aggyal és lélekkel fogadtam azt, amit elém tárult.
Egyebek között megkérhető ez a speciális szolgáltató, hogy készítsen festményt(?), grafikát(?), egy előre megadott témában és az ugyancsak előre definiálható alkotó stílusában. Mi arra kértük a gépművészt, hogy készítsen egy olyan alkotást Pablo Picasso (1881-1973) stílusában, amelyen egy lány zongorázik. Egyszerű élethelyzet, egyszerű téma, a világhírű képzőművész stílusa (stílusai) valószínűleg, ha nyomokban is, a szépművészetben kevéssé jártasak számára is ismert(ek).
Egy perc sem telik, mire a gép küldi a megoldást, a képet, amelyen ott ül egy hölgy a zongoránál, ujjai a billentyűkön, amelyek nincsenek egyenként kirajzolva, és a színek, de legfőképpen a lány szeme mindenképpen emlékeztet a hatalmas spanyol alkotó munkáira.
Ok, mondtuk, ez így rendben, de most, javasoltam, kérjük meg a gépet arra, hogy egy magyar festő stílusában alkosson képet. Csontváry Kosztka Tivadart (1885-1919) választottam, és hozzá egy egyszerű témát társítottam, Athén felsővárosát, a romjaiban is fenséges Akropoliszt.
Nos, azt a képet kaptuk válaszul, amely e cikk felett látható, nem hosszabb idő alatt, mint amikor Picasso imitálása volt a feladat. A gép nem kérdezett vissza, hogy „WhoTF is Csontváry?”, az Akropoliszt viszont értette, és ebbe görcsösen belekapaszkodva bekamuzott valamit, valamilyen algoritmus alapján.
Megmosolyogtuk a gyenge próbálkozást, de bennem még mindig kavarognak a gondolatok e furcsa kép kapcsán. Mint annyiszor a mi technológiáink fejlődése során, a vertikális alkalmazásokban először mindig az angol vagy angolszász környezetek, kontextusok jelennek meg, és jó időbe telik, amíg eljutnak a kisebb országok, kisebb nyelvek, kisebb kultúrák mélyrétegeibe.
A Google-mérnök, Alexander Mordvintsev által megalkotott DeepDream program is azok közé jelenségek közé tartozik, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy a gépi intelligencia robbanásszerű változásokat hozhat az emberiség evolúciójában, beleértve a kultúra területét is. Különösen nagy a felelőssége a kis kultúrák őrizőinek abban, hogy túlélik-e ezek a kultúrák a nagy költözést a digitális jövőbe.
