A B2B agrárvilága dinamikus: kevés ágazatban zajlik egyidejűleg annyi innováció és fejlődés, mint a precíziós mezőgazdaságban. Ez a gyorsan fejlődő terület a legmodernebb technológiákat használja a gazdaságok irányításához és a növénytermesztés optimalizálására. 2023-ban az agrárvilág figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül. Vizsgáljuk meg az elmúlt év eredményeit és az idei trendeket, különös tekintettel a precíziós mezőgazdaságnak a fenntarthatóságban és az élelmezésbiztonságban betöltött jelentős szerepére.
◼︎ Ahol a felhő az égen van
A 2023-as évet jelentős előrelépések jellemezték a precíziós mezőgazdaságban, amelyeket nagyrészt a mesterséges intelligencia (MI), a tárgyak internete (IoT) és a távérzékelési technológiák fejlődése hajtott. Az egyik legjelentősebb eredmény az MI-alapú prediktív analitika integrálása volt a növénytermesztésbe. Ezek a rendszerek lehetővé tették a gazdálkodók számára, hogy az időjárási mintákra, a talajállapotra és a növények egészségére vonatkozó adatok elemzésével megalapozottabb döntéseket hozzanak.
A dróntechnológia is sokat fejlődött, ennek alkalmazása főképp a termésmegfigyelés és a kártevők elleni védekezés terén terjed. A széles hullámhossz-tartományú (multispektrális) képalkotó kamerákkal felszerelt drónok a jövőben nélkülözhetetlen eszközzé válhatnak a gazdálkodók számára, lehetővé téve a kezelések pontos alkalmazását és csökkentve a környezetterhelést.
2023: az áttörések éve
A precíziós mezőgazdasági piacon 2023-ban megugrottak a beruházások, a kockázati tőkebefektetők és a kormányzati támogatások is ösztönzik az innovációt. Fontos tendencia volt a technológiai cégek és a hagyományos mezőgazdasági cégek közötti együttműködés, amely a gazdálkodók számára felhasználóbarátabb és hozzáférhetőbb technológiákat eredményez.
Hogy mindjárt egy sikersztorival kezdjük, tavaly a precíziós mezőgazdaságban történt jelentős áttörések közé tartozott például a Micropep Technologies, a mikropeptid-technológia piacvezetőjének eredménye, amely elnyerte az „Év precíziós mezőgazdasági megoldása” díjat az AgTech Breakthrough Awards-on. A Micropep olyan fenntartható növényvédelmi eszközök kifejlesztésében jeleskedik, amelyek rövid, természetes fehérjemolekulákon alapulnak, és meghatározott gének be- vagy kikapcsolásával képesek befolyásolni a növények fenotípusát (külső fejlődését). Platformjuk az informatika, a növénybiológia és a peptidbiokémia szinergiáját alkalmazza a bioaktív mikropeptidek azonosításához, és fenntartható mezőgazdasági megoldásokká alakításához. Az innováció a mesterséges intelligenciát és a biotechnológiát ötvözi, képes gyorsan új, biológiailag hatékony peptideket felfedezni, és a gazdák számára új generációs termékekké alakítani azokat. Továbbá a Micropep partnerségre lépett az FMC Corporationnel, hogy biológiai megoldásokat fejlesszen ki a gyomirtószer-rezisztens gyomok elleni védekezésre a leggyakrabban használt kultúrákban, például a kukoricában és a szójában.
Piaci előrejelzések
A szakértők véleménye 2024-re előrevetíti a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás további integrációját a precíziós mezőgazdaságban. Még kifinomultabb adatelemző eszközökre számíthatunk, amelyek még pontosabb terménygazdálkodást tesznek lehetővé. Az autonóm traktorok és robotizált rendszerek használata is várhatóan terjedni fog, amit a hatékonyság és a munkaerőhiány megoldásának igénye hajt. Magyarországon a hangsúly valószínűleg az ország egyedi mezőgazdasági tájainak megfelelő, helyi megoldások kifejlesztésén lesz, így a precíziós szőlőtermesztés és a hagyományos magyar növénykultúrák intelligens gazdálkodási technikákkal történő termesztése terén várhatók innovációk.
| Kis hazai precíziós agrárium-körkép
A budapesti székhelyű, „Proofminder” nevű agrotechnikai startup a mesterséges intelligenciával támogatott, levélszintű gazdaság-felügyeletre összpontosít. 2023-ban 400 ezer eurós befektetést kaptak az Impact Ventures-től, ami a bootstrapping időszakuk végét jelentette, és lehetőséget nyitott a globális terjeszkedésre. A startup mesterséges intelligenciával működő számítógépes látás platformja megoldást kínál a levélszintű megfigyelésre, lehetővé téve a gazdák számára a termelési célok fenntartható elérését. Máris erős nemzetközi és helyi ügyfélkört építettek ki, köztük olyan cégekkel, mint a MAS Seeds és a Bonafarm Group. A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület 2023-ban díjakat adott át a mezőgazdasági digitalizálás terén kiemelkedő munkát végző személyeknek és szervezeteknek. A díjazottak között volt Balogh Sándor, a Balogh Farm ügyvezetője, Becze István, a Székely Gazdák Egyesületeinek Szövetségének elnöke és Mikus Gábor, a Lechner Tudásközpont Területi Szolgáltatások Igazgatóságától. A díjak a digitális mezőgazdaság magyarországi elterjedéséhez való jelentős hozzájárulást tükrözik. A Debreceni Egyetem kulcsszerepet játszik a magyarországi precíziós mezőgazdaság előtt álló akadályok leküzdésében. Az egyetem új precíziós mezőgazdasági mérnöki szakot indított, és tervezik egy precíziós mezőgazdasági és robotikai központ létrehozását. Együttműködést kezdeményeztek az USA Dél-Dakotai Egyetemével is az online precíziós mezőgazdasági előadások megtartására. Ezeknek az erőfeszítéseknek az a célja, hogy olyan munkaerőt bocsássanak ki a hazai piacra, amely képes az új technológiák és berendezések használatára a mezőgazdaságban, kiemelve az oktatás és a képzés fontosságát a precíziós mezőgazdaság bevezetésében. |
2024-re már nemcsak a gazdáknak nyilvánvaló, hogy a precíziós mezőgazdaság nem csupán egy trend, hanem alapvető változást jelent abban, ahogyan a mezőgazdaságot és az élelmiszer-termelést megközelítjük. Az ezen a területen elért előrelépések nemcsak a hatékonyságot és a hozamokat növelik, hanem hozzájárulnak egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb mezőgazdasági ágazat kialakításához is. Ahogy ez az izgalmas terület fejlődik, a mezőgazdasági és technológiai szektorban működő vállalkozások és érdekeltek számára egyaránt kulcsfontosságú lesz, hogy lépést tartsanak a fejleményekkel.
A precíziós gazdálkodás globális piaca az előrejelzések szerint jelentős növekedésen megy majd keresztül az elkövetkező években. A piac értéke 2023-ban 9,7 milliárd USD volt, és várhatóan 2031-re eléri a 21,9 milliárd USD-t, 10,7%-os átlagos éves növekedési rátával (CAGR-rel). Ez a növekedés az élvonalbeli technológiák integrációjának tulajdonítható, melyek célja a költségek racionalizálása, miközben elősegítik a fenntartható élelmiszer-termelést. A precíziós gazdálkodási ágazat szolgáltatásai lesznek várhatóan a legnagyobb növekedési üteműek, mivel a technológiailag fejlett, az éghajlatváltozással szembeni és a növekvő élelmiszerigényeket kielégítő gyakorlatok folyamatos elfogadásából is profitálnak.
A Variable Rate Technology (VRT) várhatóan az elérhető legmagasabb CAGR-t produkálja az előre jelzett időszakban. Ezt a technológiát a pontosság és a hatékonyság jellemzi, elősegítve az erőforrások ésszerű felhasználását és a jelentős gazdasági előnyöket. Az alkalmazások közül a várakozások szerint az időjárás-követés és -előrejelzés fog a legmeredekebb ütemben növekedni, jelentősen javítva a proaktív döntéshozatalt a mezőgazdaságban. Összességében a precíziós mezőgazdasági ágazat folyamatos innovációra és növekedésre számíthat, amit a technológiai fejlődés és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok világszerte egyre nagyobb hangsúlya hajt.
A legizgalmasabb területek
2023-ban a gazdálkodók szerte az Európai Unióban egyre nagyobb mértékben kezdték el alkalmazni a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásokat a növénytermesztés optimalizálása érdekében. Ezek a rendszerek valós idejű adatokat használtak fel, beleértve az időjárási mintákat, a talajállapotot és a termés egészségi állapotát, hogy támogassák a megalapozott döntéseket. A mesterségesintelligencia-algoritmusok segítségével eddig nem látott pontossággal lehet megjósolni a terméshozamokat, a múltbeli adatok elemzésével a gépi tanulási modellek betekintést nyújtanak a várható termésbe, lehetővé téve az erőforrások jobb elosztását és az élelmiszer-pazarlás csökkentését.
Az IoT-eszközök és az intelligens érzékelők is gyorsan elterjedtek a mezőgazdaságban, lehetővé téve a termények és az állatállomány valós idejű nyomon követését. Ezeknek a hálózatoknak a révén a gazdák a távolból is nyomon követhetik a hőmérséklet, a páratartalom és a talajnedvesség változásait vagy akár az állataik egészségi állapotát. Az RFID-chipeket és érzékelőket egyre gyakrabban használják a növényvédő szerek és műtrágyák használatának optimalizálására is. Az olyan startupok, mint az UBIQ-IoT és az ESI SYSTEM fejlett IoT-megoldásokat fejlesztenek az időjárás-figyeléshez és a precíziós mezőgazdasági érzékelőkhöz.
A biotechnológia és a digitális mezőgazdaság szinergiájáról már esett szó, ez növelte a növények alkalmazkodóképességét és a terméshozamot. Lehetővé teszi a genetikailag módosított élő szervezetek (GMO-k) valós idejű nyomon követését is, ami különösen Magyarországon bírhat nagy jelentőséggel, hiszen nálunk tiltott a GMO-k alkalmazása a mezőgazdaságban, de képes javítani a termelés hatékonyságát is és a megfelelést is támogatja a szabályozási előírásoknak.
A számítógépes látás a rovarok felismerésében segít, a kutatók kifejlesztettek egy számítógépes látásmodellt, amely a YOLO-nak keresztelt objektumfelismerő modellt használja a különböző repülő rovarok pontos azonosítására és megszámlálására. Ez a technológia kulcsfontosságú az élelmiszerrendszerek egészségének nyomon követéséhez. A kutatók először egy ragadós csapdát állítottak fel, hogy legalább hat, különböző repülő rovarfajt fogjanak be, és valós idejű képeket gyűjtsenek. Ezután a detektálást és a durva számlálási módszert a YOLO-ra bízták, végül számítógépes látásmodelljük 90% feletti pontossággal azonosította a méheket, legyeket, szúnyogokat, lepkéket, cserebogarakat és gyümölcslegyeket, és 92,5%-os pontossággal számolta meg azokat.
Az On-the-go érzékelő technológia, vagyis az olyan technológiák, mint a GreenSeeker (Trimble), az OptRx (Ag Leader) és a CropSpec (Topcon) valós idejű növény-egészségügyi adatokat biztosítanak, segítve a gazdálkodókat a termékalkalmazások azonnali testre szabásában. Ezek az innovációk létfontosságúak a helyspecifikus gazdálkodási gyakorlatok szempontjából. A változó arányú vetés (VRA) technológiája lehetővé teszi a pontos adatok gyűjtését a mezőgazdasági folyamat kezdetén, ami befolyásolja a vetőmag növekedését és a potenciális terméshozamot.
