Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia körül kialakult hype adott új lendületet az ipar negyedik forradalmának, amely továbbra is a digitalizáció és automatizáció körül forgott a gyártóiparban. Az ipar szereplői idén még erősen keresték, jövőre talán meg is találják a helyét a jelenleg leginkább a képességek kiterjesztését, cserébe jelentős fejtörést is okozó MI-technológiáknak.
◼︎ Az Ipar 4.0 2024-e
Az iparági szakértők 2024-re is az adatok minél hatékonyabb felhasználásán alapuló optimalizált termelést, a még fejlettebb szenzorokat, a még okosabb ipari P(L)C-ket és egyre jobban integrálható gépeket és szoftvereket vizionálják. Fontos természetesen szólni az MI mellett az olyan új technológiákról is mint a VR, a kiterjesztett valóság és kollaboratív robotika, amelyek szintén komoly hatékonyságnövekedést hozhatnak a gyártás és termelés területén. A McKinsey friss kutatása, amelyet a Világgazdasági Fórummal együtt végzett, előrevetíti, hogy az Ipar 4.0-t alkalmazó gyártók és beszállítók értékteremtési potenciálja 2025-re elérheti a 37 milliárd dollárt.
Nőjön tovább a hatékonyság!
A túlélésért folytatott küzdelem időszaka után az ipar remélhetőleg elkezdhet magára találni 2024-ben. De a „négy szűk esztendő” során elindult változások megállíthatatlannak látszanak. A gyártóipar újabb forradalmi átalakuláson megy keresztül, nemcsak a gyártás megszokott menete változik – egyre több lesz a robot és kevesebb az ember a gyárakban –, hanem végérvényesen utat tör magának a technológia.
Nem az a kérdés, hogy mérni kell-e, hanem hogy az adatokat minél hatékonyabban felhasználó, valódi Ipar 4.0-s rendszereket építsenek az iparvállalatok. Ehhez minden eszközt biztosít a technológia, amely a régi gépek felokosítását, az analóg adatok digitalizálását, az egyszerű, ipari PLC-k összetett gépsorokat is egyszerre vezérelni képes, kétirányú kommunikációt lehetővé tevő számítógépekké válását is magával hozza. Több és jobb minőségű adat, ezeket kezelni képes integrált okoseszközök, egyre javulnak a termelési adatok a gyártósor melletti kivetítőkön: kevesebb a leállás, még kevesebb a selejt, még rövidebbek a gépi ciklusidők.
Azok a vállalkozások, amelyek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás technológiáira összpontosítanak, még hatékonyabban lesznek, képesek előre jelezni berendezéseik meghibásodásait, optimalizálni az ellátási láncokat, valamint személyre szabni a vásárlói élményeket. Felkészülve a technológiára pedig az MI-t feladatok automatizálására, a döntéshozatal javítására és a gyártási folyamatok optimalizálására fogják eredményesen használni. A fejlett technológiák bevezetése nem csupán lehetőség, hanem elengedhetetlen lépés lesz a versenyképesség megőrzésére.
Összekapcsoltság, blokklánc és virtuális modellezés
Az ipari dolgok internete (IIoT) tovább erősítheti a folyamatos 5G- és 6G-fejlesztések mentén a hatékony összekapcsoltságot. A Yettel bejelentette, hogy az 5G-re épülő campus hálózatot is elérhetővé teszi előfizetői számára, ami gépeket emberekkel és ami még fontosabb, gépeket gépekkel kapcsolhat össze egyre hatékonyabban, egyre alacsonyabb válaszidővel.
Az Ipar 4.0-ás technológiák a prediktív karbantartás, az autonóm robotok bevonásával megvalósuló még automatizáltabb gyártási folyamatok, a valós idejű, de például felhőn keresztüli távfelügyelet lehetőségét is biztosíthatja a gyártóvállalatok számára. Mindehhez jön a termelés minden fázisát valós időben, sőt már a termelő üzemek, erőművek, raktárak építését is a virtuális térben modellezni képes digitális ikrek technológiája.
Az elsősorban autóipari úttörők projektjei – például a várhatóan 2025-től termelő BMW Group debreceni üzemének és a gyártás folyamatának virtuális modellezése – után megindulhat a digitális ikrek szélesebb körű alkalmazása is. Ami a felhőalapú számítástechnika vívmányainak terjedésével elősegíti azt, hogy földrajzilag egymástól távol lévő fejlesztők, mérnökök és döntéshozók kooperáljanak, így segítve a még hatékonyabb projektek és együttműködések megszületését.
Az automatizált folyamatok mellett a nyomonkövethetőség garantálja a termelés hatékonyságát. A blokklánc-technológia további terjedése az ellátási láncokban hozhat nagyobb átláthatóságot és további biztonságot. A termékútvonalak és a tranzakciók lekövethetősége mind hozzájárul a gyártási folyamatok hatékonyságához és a fogyasztói bizalom egyre feljebb értékelődő növeléséhez.
Biztonság, adatvédelem, fenntarthatóság
Nem kérdés, hogy a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia rátett egy lapáttal a szenzorok által gyűjtött adatok és azok felhasználása körüli izgalomra. Mivel a népszerű nyelvi modellek haszna egyértelműen látszik az ipari felhasználók számára is, az LLM-ek legnagyobb rizikóját jelentő adatforrások hitelességének és a vállalat saját érzékeny adataihoz való hozzáférés problémáját sok cég saját nyelvi modell fejlesztésével oldja meg, ahogy például a Bosch ezt már be is jelentette.
Ahogy a fenti példákból is látszik, a digitalizáció további növekedésével mind a kiberbiztonság súlya, mind az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek értéke exponenciálisan nőni fog. Az érzékeny adatok, a szellemi tulajdon és a hálózatvédelem a gyártók fókuszába kerül, amire a kiberbiztonsági beruházások számának növekedése és végső soron az ilyen fókuszú IKT-fejlesztések és szolgáltatások rohamos bővülése fog megoldással szolgálni.
Még nem lefutott vita, hogy az MI hatalmas vízfogyasztása és karbonlábnyoma okán inkább hátráltatja vagy inkább segíti a fenntartható termelés irányába tett lépéseket, azonban a PwC UK által a Microsoft megbízásából végzett kutatás, amely négy ágazatban – a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, az energiaiparban és közlekedésben – modellezi a mesterséges intelligencia környezetgazdálkodásra alkalmazásának gazdasági hatását, optimista a jövőt illetően. Ahogy jelentésükben írják, becslések szerint a mesterséges intelligencia környezetvédelmi alkalmazásainak használata akár 5,2 ezermilliárd dollárral is hozzájárulhat a globális gazdasághoz 2030-ban, ezzel párhuzamosan az MI alkalmazásaival világszerte akár 4 százalékkal is csökkenthető lenne az üvegházhatású gázok (GHG-k) kibocsátása 2030-ban, ami 2,4 gigatonna CO2‑egyenértéknek felel meg. Ez Ausztrália, Kanada és Japán 2030-as teljes kibocsátása.
Ha ezeket a szép számokat nem is tudjuk 2024-ben még számon kérni az MI-n, az biztos, hogy követendő trendként 2024-ben is folytatódni fog a gyártás fenntarthatóbbá tétele, aminek része nemcsak a termékek, hanem azok előállításának zöldítése is. Ezt új, még korszerűbb alapanyagok, gyártási technológiák, energiahatékonyabb termelési módok alkalmazásával és kevesebb hulladék előállítása mellett tehetik meg a gyártók, ami jól felfogott érdekük is, például a gyártói felelősség rendszer (EPR) bevezetése miatt.
