A mentor

A Mentors & Partners Group meghatározó szereplője a nemzetközi üzletfejlesztési piacnak. ítfogó mentoring megoldásaikkal nemzetközi cégeket, egyedi tudással rendelkező vállalkozásokat és start-upokat fejlesztenek eredményesen, amit nemzetközi szakmai zsűrik több, komoly nemzetközi dí­jakkal jutalmaztak idén világszerte. Azonban kevesebben tudják azt, hogy a cég mentoring megoldásait a sport és az oktatás területén is egyre többen alkalmazzák, í­gy például Tokióban is történelmi sikerek elérésében támogattak egyéni sportolókat és csapatokat egyaránt. A cég alapí­tójával, Palencsár Miklóssal beszélgettünk.

– Mindazok, akik jártasak a nemzetközi üzleti életben, idén sokat hallhattak a Mentors & Partners Group vagy a RISE Human Development System sikeréről. Hogyan éli meg ezt egy magyar üzletember?

– A 2020-ban felmutatott eredményeink, az általunk mentorált partnerek sikerei komoly nemzetközi figyelmet hoztak. Tavaly év végén kaptuk az első elismerést, azóta pedig egyre komolyabb dí­jak tulajdonosai lettünk. Egyrészt az általunk alkalmazott, a piacon hivatalosan 2018-ban debütált RISE Human Development System került megválasztásra, mint a leghatékonyabb HR megoldás 2021-ben, nemzetközi szinten (A RISE döntéshozatali mechanizmust definiáló, személyiség- és viselkedéselemzésre, -fejlesztésre irányuló rendszert a Most Effective HR-consultancy 2021 – Global dí­jjal jutalmazták – a szerk.), illetve egyedi üzletfejlesztési metodika alapján megoldásokat biztosí­tó mentoring vállalkozásunk lett szintén dí­jazva lett a ví­rushelyzetben kiemelten eredményes fejlesztési megoldásai okán. (A Most Innovative Business Advisory Firm – 2021″ dí­jat nyerték el – a szerk.) Egy 10 000 lakost számláló, kis magyar városból származom, mondhatom szegény család gyermekeként, szóval megtisztelő, felemelő, néha hihetetlen ez a sikeráradat számomra. Nem is feltétlenül a dí­jak, hanem az eredmények, amelyek a dí­jak mögött állnak.

– Melyik elismerés a legfontosabb az í–n számára?

– Mivel a partnerek eredményéért dolgozunk, ezért talán az időben legfrissebb, a Most Effective HR -Consultancy – Global elnevezésű dí­j, hiszen egy nemzetközi szervezet által a leghatékonyabb minősí­tést bezsebelni a saját területünkön, komoly tény. De hasonlóan jó érzés volt az ügyfeleink véleménye alapján a legjobbak között lenni a most inspiring workplace szavazáson is, ahol mind a munkatársak, mind a partnereink inspirálásért jutalmazták a cégünket. Hiszen ez az egyik legfontosabb tennivalónk szakmailag.

– Nem emlí­tette a külvilág számára egyértelműen a legnagyobb sikernek tartott CEO Today Europe Award 2021 dí­jat, amellyel í–nt személyesen ismerték el.

– Nekem ez a dí­j inkább személyes jelentőséggel bí­r, magánemberként értékelem, hiszen rólam, mint mentorról í­télkezik. A személyes sikereimről meg nem szoktak publikusan beszélni. Bár azt el kell mondanom, hogy egy társaságban lenni többek között az Audi, Lamborghini, Thinksurance és sorolhatnám még, illetve ennek a magazinnak végül a cí­mlapjára kerülni azért nem kis megtiszteltetés számomra.

– Mondana egy pár gondolatot erről a dí­jról?

– A dí­jra történő jelölés az elmúlt egy év mentori munkájának eredményei alapján történt. Majd az eredményalapú szelekciót követően már a körülöttem lévő, a munkámat pontosan ismerő, annak hatásait közvetlenül megtapasztaló emberek véleményének begyűjtése következett. A kollégák, partnerek nyilatkoztak, í­rtak leveleket, mondtak véleményeket velem kapcsolatban, majd ezután következett még pluszban a szakmai zsűri végső értékelése. Az í­rások és vélemények hozzám is eljutottak utólag. Nem vagyok túl emocionális tí­pus, de fantasztikus érzés volt olvasni minden sort, amelyben sikeres üzletemberek, kollégák, sportolók, szövetségi kapitányok fejtették ki, miként változtattam meg az életüket vagy épp hogyan támogattam őket álmaik valóra válásában a munkámmal. Már a dí­j nélkül is felejthetetlen érzés volt ez a folyamat.

– Mindenki úgy vélekedik önről, hogy ennyire jó szakember, és ilyen hatással van az emberekre, akikkel kapcsolatba kerül élete, munkája során?

– Biztos vagyok benne, hogy nem. í‰n egyenes, őszinte ember vagyok, és az emberek valódi fejlődését tartom szem előtt. Aki fontos számomra, abból ki akarom és ki is tudom hozni a maximumot, ha ő is korrekt és őszinte. Ez a hozzáállás nem mindenkinek szimpatikus. Az üzleti életben vannak ebből néha feszültségek. De vannak elveim, és azokból nem engedek.

– Mondana ilyen elveket?

– Nyí­lt, őszinte beszéd, korrektség, a kapzsiság elutasí­tása és a sokszor már elfelejtett gentlemens’ agreement. Tudom nem különlegesek, de higgye el, hogy megszűri sokszor a potenciális partnereket.

– íœzleti körökben hallani, hogy Tokió fontos állomás volt az í–nök életében. Hogyan kerültek az ötkarikás játékok közelébe és miért vált fontossá mindez?

– A sportéletben 16 éve vagyunk jelen, egyrészt csapatokat, egyéni sportolókat fejlesztünk és világversenyekre készí­tjük fel őket mentálisan a RISE elemzőrendszerünkkel, másrészt évek óta végzünk komplex fejlesztéseket egyetemek és akadémiák számára. Komoly eredményeket tudnak felmutatni azok a sportolók, akiket támogattunk. Vannak nemzeti bajnoki, kontinensbajnoki, világbajnoki cí­mek, helyezések, történelmi sikerek, ahol a csapatfejlesztési, illetve a mentális stratégiai és operatí­v folyamatok részesei voltunk. í‰s most már van olimpiai tapasztalatunk is.

– Ezekről a munkákról próbáltam információkat gyűjteni, azonban egy-egy homályos megjegyzéstől eltekintve semmilyen konkrét adatot nem találtam. Minek köszönhető ez?

– í‰n mentor vagyok és a cégem, a csapatom segí­tségével mentorálom a partnereinket. Ez azt jelenti, hogy a háttérben biztosí­tunk támogatást ahhoz, hogy az adott sportoló vagy csapat a lehető legjobban teljesí­tsen az adott versenyen. A siker viszont az övék! Teljes mértékben elutasí­tom azt a hozzáállást, amikor bármilyen szakember megpróbálja sajátjaként beállí­tani az elért eredményeket. Aztán amikor valami nem a terv szerint sikerül, akkor persze legtöbb esetben elnyeli őket a föld. Nagyon büszke vagyok, amikor egy általam mentorált sportoló vagy csapat a legjobb eredményét éri el vagy éppen egy komoly versenyt sikerül megnyerniük. Természetesen én is nagyon boldog tudok lenni, de ezt megbeszélem velük és a hozzám közel álló emberekkel, és ez í­gy van rendjén. Nálam a mentori munka a bizalomra épül, abba pedig beletartozik, hogy minden a négy fal között marad. Megbí­zhatnak bennem a sportolók, az edzők és a kapitányok, és ők ezzel pontosan tisztában vannak.

– De végül hogyan sikerült Tokió?

– Az előzőekből kiindulva konkrétumokat nem mondok, de voltak könnyes szemek, csataüvöltések, aranyérmek, érmek, történelmi helyezések. Nagyon büszkén és fantasztikus élményként éltem meg ezt a két hetet. í‰s ez volt az első alkalom, amikor Olimpián komplex mentális rendszert alkalmaztak. Hat országból alkalmaztak RISE-teszteket, mentoringgal vagy anélkül, í­gy összességében közel 300 sportolónak szurkolhattunk RISE-körökben.

– A magyar sportolók sokszor buknak el a mentális felkészületlenség okán a nagy megmérettetéseken, legalábbis ez az általános vélemény. Nem lenne szükség itthon is arra, hogy használják a RISE rendszerét és a hozzá tartozó mentoringot?

– Dehogynem, és alkalmazzák is! A RISE több fontos magyar válogatott sikernek hátterében állt már az elmúlt években is és ez volt az első olimpia, ahol egy egyéni versenyzőt és egy csapatot mentoráltunk az ötkarikás játékokon. Magyarországon egyébként egyre több a nyitott gondolkodású, a sportért komolyan tenni akaró sportvezető. Igaz, ez még nagyon szövetség függő, de egyre inkább jelen van a tudatos mentális munka iránti igény. Van olyan sportakadémia, amellyel már negyedik éve dolgozunk együtt, és van olyan szövetségi kapitány, akivel már három éves a közös munka. Szóval, jelentősen változik a helyzet itthon is. Persze, létezik olyan szövetség is, ahol inkább hagyják elbukni a válogatottak jelenét és jövőjét is a szűklátókörűség miatt, de ezek száma már egyre kevesebb. Komoly előrelépést látok ezen a téren.

– Az olvasók nyilván nagyon kí­váncsiak, hogy kik is voltak ezek a magyar sportolók.

– Mindkét mentorálás éremmel végződött, ennél többet nem árulhatok el. Különleges élmény volt számomra egyébként, hogy végre magyar sportolókért is RISE-osként is szurkolhattam. Bár nyert RISE csapat aranyat is, de talán nem fognak megsértődni, ha azt mondom, számomra a két magyar érem volt Tokió csúcsa.

– A hagyományoshoz képest miben különbözik a RISE keretében történő mentális felkészí­tés?

– Szakmai szempontból abban mindenképp, hogy a rendkí­vül fontos önismereten túlmenően, amely során a sportoló, a csapat személyiségalapú fejlesztése történik, az ellenfelekről is alkotunk profilképet. Ezáltal komoly hatalmat tudunk adni a saját sportolóink, csapataink kezébe, hiszen pontosan tudják, mentálisan mennyire támadható az adott ellenfél, legyen szó akár a világ verhetetlen legjobbjáról is. Emellett maga a mentoring is egyedi, aminek lényege, hogy a legfontosabb harcra ne hamis, hanem igazi, összetörhetetlen önbizalommal induljanak a versenyzők, az edző, a kapitány és minden egyes stábtag. Ezen kí­vül csapatok esetében nagyon fontos, hogy a világverseny teljes időtartama alatt megmaradjon, sőt, növekedjen a csapategység. Az elmúlt két évben a legsikeresebb módszer erre az volt, hogy a csapatot termékké formáltuk, termékkoncepciót készí­tettek maguknak, magukból a játékosok, melyben az előnyöket, hátrányokat definiálták. Majd ezt követően menedzsmentet alakí­tottunk ki, ahol a tulajdonos a szövetségi kapitány, az ügyvezető a csapatkapitány, és szükség van HR igazgatóra aki a csapat humán oldaláért, illetve üzletfejlesztési igazgatóra is, aki a csapat szakmai tudásáért felel. Őket a csapat választja meg. így több emberre is hárul felelősség, illetve többen éreznek extra bizalmat. Ők riportolnak a megfelelő időközönként a mentor és a tulajdonos felé. így folyamatos kontrol van a csapat mentális kondí­ciója felett.

– Emberileg miben más a folyamat?

– Erről már a mentális felkészí­tésben résztvevőket kellene megkérdezni. Részemről fontos, hogy ezt csak úgy lehet végezni, ha beleteszi az ember a lelkét is, í­gy igazi emberi kapcsolat alakulhat ki a mentoráltak és a mentor között.

– Ha a nyilvánosság előtt nem járhat ünneplés, akkor mégis hogyan jut el önökhöz az erkölcsi elismerés?

– í“, azt megoldják a sportolók, a kapitányok. Nem kell okvetlenül a médiában nevén nevezni ahhoz senkit, hogy megkapja az elismerést. Az olimpiai érem megszerzését követő öt percen belül gyorsan megí­rt sms, egy levél, telefonhí­vás, vagy sokszor a médiában burkoltan elhelyezett üzenet mindennél többet ér. Nagyon sok munka van egy ilyen felkészí­tésben, de nagyon sokat ad a mentornak is. Azt az érzést nem lehet visszaadni, amikor tudod, hogy részese vagy egy sportolói álom megvalósulásának.

– Mondana legalább egy technikát, amit a mentális műhelymunka során végeznek? Ugye most erre online volt lehetőségük Tokióban?

– Talán, ami a leginkább megmaradt bennem, az egyik nagyon fontos mérkőzés előtt a Generál együttes fűrészdalának éneklése (Húzd meg jobban, menjen a munka…), illetve a Flashdance záró jelenete az egyik csapatunk döntője előtt: a What a feeling zenéje és a táncos elbukása, majd sikere a végén. Mindezt online, mindenkivel együtt énekelve a csapatokkal. Ezek beégnek az emlékekbe.

– Mi a legemlékezetesebb momentum Tokió kapcsán?

– Nagyon nehéz kiválasztani egyet. De talán a hajnali üvöltés egy bronzérmet követően London idő szerint olyan hajnali 5 óra magasságában. Pont egy dí­játadóról érkeztünk vissza a szállodába és a számomra legfontosabb emberekkel körbevéve néztem a mérkőzést, ahol történelmi sikert aratott a csapat. Valószí­nűleg a több hónapos feszültséget is levezetendő, úgy ordí­tottam, ahogy a torkomon kifért, aminek nem igazán örültek az elit szállodában.

– Dí­jak, győzelmek, olimpiai sikerek. Mi a következő cél? Hogyan folytatja innen egy mentor a pályafutását?

– Bár valahol ez tényleg a csúcs az én szakmámban, de én inkább úgy érzem, hogy egy fejezet lezárult és most egy sokkal intenzí­vebb, talán még sikeresebb következik. íœzleti területen továbbra is vannak nemzetközi és hazai partnerek, akiknek a sikeréért dolgozni fogunk. Az oktatás terén elindí­tottuk a gyermekek személyiség fejlesztését célzó Gyémántgyurmagyermek programot, amelyet itthon és külföldön szintén folytatunk. í‰s természetesen a sport is megy tovább. Már több klubcsapat felkészí­tését is megkezdtük a bajnokságokra és nemzetközi kupákra, illetve több olimpiai szövetséggel is tárgyalást folytatunk Párizs kapcsán, ahol nagyon komoly mennyiségű és minőségű fejlesztésekkel tudjuk majd felkészí­teni a sportolókat a következő Olimpiára.

– Magyarországon mik a tervek?

– Az üzleti területen vannak folyamatban lévő fejlesztések, amelyeket szeretnék sikerre vinni, illetve számomra nagyon fontos üzletembereket szeretnék sikeressé tenni. Új feladatot már nagyon megfontoltan szelektálva vállalok el. Csak olyan vezetőkkel, tulajdonosokkal dolgozom együtt, akikkel lehet és érdemes is együtt dolgozni. Emellett van futó projektünk hazai egyetem nemzetközi márkájának fejlesztésére, de folyamatosak a sport akadémiai fejlesztések és a céges megkeresések is. Akad tenni való bőven. A sport területén több együttműködésünk is zajlik klub szinten és válogatott szinten, azt pedig az elkövetkezendő hónapok fogják eldönteni, hogy kikkel lesz érdemes Párizsra készülni akár nemzeti, akár szövetségi szinten. Részemről a magyar sport mindig előnyt élvez, valahol ezért is vágtam bele a RISE fejlesztésébe Magyarországon.

– Mentorrá ugye válni kell, de tanulni is lehet ezt a szakmát valahol? Sokszor lehet olvasni öntől is, hogy egyre többen nevezik magukat mentornak, és ez veszélyes irány.

– Mentorrá válni kell, de létezik a megfelelő alapvégzettség is, amivel rendelkezni kell. Sajnos Magyarországon még mindig sokan gondolják azt, hogy csak azért, mert valamikor, valahol vezető beosztásban dolgoztak, vagy éppen tanultak valamit, amit coaching-nak hí­vnak, már mentorálni is képesek. Nálunk, a cégen belül is időről-időre felüti a fejét a kis mentorkodás, mivel létezik az a személyiségtí­pus, amely imád okoskodni, úgy tenni, mintha értene dolgokhoz. Csak az üzletfejlesztés veszélyes terület, és drága következményei lehetnek ennek.

Mindemellett a hazai üzletfejlesztési szakmáért szeretnék érdemben, folyamatosan tenni, és ez az egyik oka, hogy a tervek szerint ősztől elindí­tjuk a világ első üzleti/sport mentori képzését. Ahol egyértelműen nem a mennyiségen, hanem a minőségen lesz a hangsúly, í­gy igen szűk létszámkerettel fogunk kezdeni, illetve igen mély képzésről lesz szó.

– Talán meglepő a kérdés, de ehhez a mennyiségű munkához egy mentornak nincs szüksége mentorra? Rengeteg mentális felkészí­tést végez, ezt mentálisan hogyan lehet menedzselni?

– í‰rdekes kérdés, és el is mondom minden nemzetközi interjú során, hogy két olyan ember van az életemben, akik minden szempontból, mindig támogatnak. Az egyik a párom, akivel éppen most készülünk a 15 éves évfordulónkra. Nélkülük ezek az eredmények nem léteznének.

– Akkor még egyszer gratulálok a múltbéli sikerekhez, a jövőbeni munkához pedig sok energiát kí­vánok!

– Köszönöm a beszélgetést!

(X)