Gazdasági válság szította eszeveszett konkurenciaharc, szemtelenül másoló riválisok, technológiai zsákutcák – nem egyszerű a konzolpiaci cégek élete.
Zajlik az élet a játékkonzolok piacán. Az utóbbi néhány évben folyamatosan azt láthattuk, hogy a „nagy hármasból” a Microsoft és a Sony ádáz csatát vív egymással a minél nagyobb piaci szelet birtoklásáért, miközben a háttérben meghúzódó Nintendo a másik két gyártó számára hihetetlen módon, de mégis töretlenül fejlődik. Aztán egyszer csak beütött a gazdasági krach, és a viaskodó cégek válaszúthoz értek: vagy lassú halált halnak a konkurenciaharcban, vagy pedig gőzerővel nekiállnak fejleszteni, és jobb termékekkel szorítják ki a másikat. Igen ám, de vajon mitől volna jobb egy Wii konzol, mint egy grafikailag sokkal magasabb szinten álló Xbox vagy PlayStation? Nos, azóta már a riválisok is rájöttek, hogy a Nintendo Wii és DS készülékeinek népszerűsége nem a minél élethűbb grafikában, hanem a játékélményben keresendő.
Nem véletlen tehát, hogy előbb a Microsoft (Kinect), majd kisvártatva a Sony is (Move) – tulajdonképpen lemásolva a Nintendo Wii készülékét– a játékélményt fokozó utat választották, amit a Nintendo előre kitaposott nekik. A hoppon maradt japán cégnek azonban volt még egy ütőkártyája: időben vette észre, hogy a reneszánszát élő 3d, a technológiai adottságok miatt, a konzolpiacra is „átültethető”. Csak meg kell keresni a 3d-fejlesztések terén leginnovatívabb céget, s máris lehet gyártani a 3d-s játékgépeket.
A Nintendo tehát felkereste a 3d koronázatlan királyát, a Sharpot, tőlük téve szert az iparág akkor éppen legjobb 3d-s kameramoduljára, amit aztán egy kézi játékgépbe integrált, s megszületett a Nintendo 3DS.
A készülék olyan, mint a korábbi DS-gépek, csak éppen– s ezen van a hangsúly – szemüveg nélkül is élvezhető 3d-s játékélményt garantál. Nem csoda, hogy a rajongók már tűkön ülve várják a 3DS megjelenését – ami egyébként globálisan márciusban várható –, s a konkurencia is egyre kíváncsibb a forradalmi készülékre. Ám ebben a pillanatban úgy néz ki, hogy a Nintendo lehet, hogy egy kissé melléfogott. Nemrégiben ugyanis a japán cég hivatalos közleményben hívta fel a szülők figyelmét arra, hogy a 6 éven aluli gyermekeket ne engedjék játszani a készülékkel, legalábbis ne háromdimenziós módban, mert az veszélyeztetheti a szemüket, mivel az említett életkorig még olyan fejlődési mozzanatokon megy keresztül az emberek látása, amire feltehetően káros hatással lehetnek a 3d-s játékok.
Kérdéses, hogy ezek után vajon milyen lesz a 3DS piaci startja? Vajon elijesztik a vásárlókat az egészségügyi kockázatok – amelyek egyébként a médiában a 3d-s filmeknél is felmerültek –, vagy a többséget meggyőzi a 3d-s játékélmény? Egyelőre nem tudni. Egyvalami viszont már most biztos: a Nintendo azzal, hogy némileg leszűkítette a potenciális felhasználók körét, megint egy lépés hátrányba került a Microsoft és a Sony mögött.
Miski Gábor
