Jelenleg még csak gyerekcipőben jár, de szakértők szerint néhány év múlva sokmilliárd eurós piaccá növi ki magát a gépek közötti internetes kommunikáció. Talán ez motiválta a Telenort is a területhez kapcsolódó kutatási projektek finanszírozására.
Az internetes kommunikáció mintegy fele gépek között zajlik. Ez az úgynevezett m2m-piac (machine to machine) jelentős növekedési fázis kezdetén áll: a Forrester előrejelzése szerint 2020-ig 15 milliárd, más elemzők szerint még több, 20-50 milliárd készülék kapcsolódik majd össze egymással az interneten. Ha a tendencia nem változik, akkor a piac 2020-ra mintegy 280 milliárd euró értéket fog képviselni. Más hazai szolgáltatók mellett természetesen a Telenor Magyarország is aktívan érdeklődik a gépek közötti kommunikációban rejlő lehetőségek iránt; az operátor mai sajtótájékoztatójának keretében bejelentette, hogy a gépek közötti kommunikáción alapuló m2m-technológia gyors hazai terjedésére számít. A szolgáltató szerint 2020-ra az ily módon összekapcsolódó eszközök száma elérheti a 40 milliót hazánkban.
A géppárbeszédet beágyazott és rendszerbe szervezett érzékelők vagy lapkák (processzorok, sim- , nfc- stb. kártyák) teszik lehetővé. A jövőben ezek a rendszerek majd a vállalatok és intézmények működésének, valamint a civil szektor és a lakosság mindennapi életének részévé válnak. A beágyazott alkalmazások egyik fontos jellemzője, hogy az adatkapcsolat nagyon sok esetben mobil technológiával valósul meg. A technológia elsődleges alkalmazási területe jelenleg a GPS flottakövetés és biztonságtechnika, de a hatékonyabb egészségügyi ellátásban is nagy szerepe van az önműködően kommunikáló eszközöknek. Az m2m-megoldások terén Magyarországon meghatározó szerepet betöltő mobilszolgáltató mindehhez kutatás-fejlesztési támogatást biztosít és együttműködik többek között a Pannon Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel.
A fejlesztéseknek köszönhetően több olyan eszköz elérhető már Magyarországon is, amelyek a mindennapi életben kínálnak intelligens megoldásokat. Elsősorban az otthoni ápoltak, idős emberek biztonságát fokozza például az a telemedicina készülék, amely alkalmas az orvos, a mentők riasztására. A berendezések mind a Telenor Csoport m2m megoldásokra szakosodott Telenor Objects m2m keretrendszerére épülnek – ugyanakkor természetesen az ilyen jellegű megoldások más cégek és szolgáltatók portfóliójában is megtalálhatók.
Habár a jelek szerint jelenleg is számos területen vannak már m2m-megoldások, egyelőre úgy néz ki, hogy idehaza tömegesen az nfc-technológia, illetve az erre épülő mobiltárca terjedhet el elsőként a lakosság körében. Először tavaly nyáron hallhattuk azt a szándékot az iparág egyes résztvevőitől, hogy az nfc alapú mobilfizetést lehetővé tévő mobiltárca szabványosítása és elterjesztése érdekében összefogást fontolgatnak. Október közepére beérett a kezdeményezés, és a Magyar Telekom, a Telenor – mert ebben is benne van -, a Vodafone, a MasterCard, az OTP Bank és a SuperShop részvételével a nyilvánosság előtt is bemutatkozott a Mobil Tárca Egyesület. Közös céljuk, hogy az egységes mobil nfc alapú technológiát és az erre épülő gyorsan, biztonságosan és kényelmesen használható innovatív szolgáltatásokat Európában az elsők között vezessék be Magyarországon. Mivel a mobiltárca (mWallet) nem egy szolgáltatáshoz kötődik, így az egyedi alkalmazásoknál jobban illeszkedik a felhasználók változó igényeihez. Alkalmazásával az élet minden területén hangsúlyosabb szerepet kap a mobilitás, és ez újfajta életstílust teremthet: általa a mobiltelefonnal fizetés, az elektronikus hűségkártyák, kuponok, közlekedési és belépőjegyek használatának újabb, gyorsabb, kényelmi funkciókkal teli formája terjedhet el – a szándékok szerint.
Feltehetően tehát az ide kapcsolódó m2m megoldások terjedhetnek el leghamarabb – legalábbis idehaza -, viszont a Telenorral egyetemben számos hazai és külföldi vállalat ügyködik azon, hogy a mindennapokban egyre több területet hálózzon be a gépek közötti kommunikáció.
Miski Gábor
