Előzetes megállapodás született az Európai Unió vezető testületei között az új adattörvényről, a Data Actről. A cél a nyílt adatpiac létrehozása, ahol azonban a felhasználóknak az eddiginél nagyobb beleszólásuk lehet abba, miként hasznosítják a róluk keletkezett adatokat.
Az Európai Parlament és az EU Tanácsa megállapodott az új Data Act főbb vonalaiban. A jogszabály elsősorban azt célozza, hogy a végfelhasználók nagyobb kontrollt kapjanak azon adatok felett, amelyek az internetre kötött eszközök, berendezések használata során keletkeznek. Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa szerint a megállapodás mérföldkő a digitális tér átalakításában, és segítségével innovatív, nyílt európai adatgazdaság alakulhat ki – de az európai szabályok szerint.
Így például hozzáférést kell biztosítani a felhasználók számára az általuk működtettet okos, internetre kötött eszközök – a konyhai berendezésektől kezdve az ipari gépsorokig – által generált adatokhoz. Ezekkel az adatokkal jelenleg sok esetben csak az adott berendezés gyártója vagy valamely szolgáltató rendelkezik, azt pedig ritkán lehet pontosan tudni, hogyan és mire használja fel ezeket az adatokat.
Egyszerűbb lesz mozgatni az adatokat a különféle felhőszolgáltatók között, a közhatalmi szervek pedig hozzáférhetnek és felhasználhatják az adatokat vészhelyzetek elhárítására. Kitér a javaslat az interoperabilitási szabványok fejlesztésének felgyorsítására is. Ugyanakkor a tervezet igyekszik eloszlatni a korábbi félelmeket is: a vállalatok megtagadhatják az adatok megosztását, ha az üzleti titkok nyilvánosságra kerülése miatt „súlyos és helyreállíthatatlan” üzleti veszteséget szenvednének el.
A mostani megállapodás azonban még csak az út elejét jelenti. A Data Actet hivatalosan is el kell fogadnia mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek, hogy hatályos törvény legyen belőle. Ezt követően a vállalatoknak mintegy 20 hónapjuk lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék a gyakorlatba – vagy az új törvény legkorábban két év múlva érezteti majd hatását.
