A denevérek tájékozódási módszerét másolták le a Torontói Egyetem kutatói. Az aprócska drónra sikerült beépíteni egy olyan, ultrahang alapján működő rendszert, amely kamerák nélkül is segít a tájékozódásban.
Sok esetben korlátot szab a földi és légi, távolról irányított járműveknek az, hogy a biztonságos mozgásokhoz a méretükhöz képest nehéz, összetett vagy drága kamerarendszer kellene alkalmazni. A Torontói Egyetem kutatói ezért a denevérek évmilliók alatt tökéletessé csiszolt érzékszervéhez fordultak, amely ultrahangok kibocsátásával és a környező felületekről visszaverődő hanghullámok észlelésével és feldolgozásával működik.
Az aprócska légijármű ugyanazt teszi, mint a bőregerek: rövid „kiáltásokat” ad ki hangszóróival, majd az apró, de érzékeny mikrofonokkal észlelt visszaverődéseket fedélzeti számítógépén kiértékeli, és így határozza meg pontos térbeli helyzetét a helység falaihoz és más, a hanghullámokat visszaverő objektumokhoz képest. A kutatók szerint megoldásuk fő erőssége, hogy minden eddiginél olcsóbb és kisebb elemekből sikerült felépíteni egy működő megoldást. Igaz, mint hangsúlyozták, a módszer még nem eléggé pontos. A távlati tervek között azonban nemcsak a pontosság növelése, de az aktív hangszórók kiváltása is szerepel – a tervek szerint elegendő lenne csupán a drón saját zajai, például a légcsavarok hangjának visszaverődéseit észlelni és megfelelően feldolgozni.







