A Microsoft szelleme és a tíz évvel ezelőtti eljárások emléke, no meg az azokból levonható tanulságok lengték be Eric Schmidt meghallgatását az amerikai Szenátus trösztellenes albizottsága előtt.
Nem kevesebbet kívánt bizonyítani Eric Schmidt, a Google elnöke a szenátusi albizottság előtt, mint hogy a gyakran emlegetett mondással ellentétben a Google nem az új Microsoft. Bár bevezető beszédében egyszer sem mondta ki redmondi cég nevét, az utalások egyértelműek voltak.
„Húsz évvel ezelőtt egy nagy technológiai cég megváltoztatta a világot. Szoftverei csaknem minden számítógépen megtalálhatók voltak. Neve egyet jelentett az innovációval. Aztán ez a cég szem előtt tévesztette a lényeget, és Washington közbelépett”, mondta a szenátoroknak. Ez a „közbelépés” az ezredforduló körüli elkeseredett jogi csatározásra utal a Microsoft és az amerikai Igazságügyi Minisztérium között; utóbbi végül is sikertelenül akarta elérni a Microsoft feldarabolását, még ha bizonyos, a versenyt szabadabbá tévő lépésekre sikerült is rákényszeríteni Bill Gates cégét.
Schmidt közelről szemlélte az akkori történeteket: két olyan vállalatnak (a Novellnek és a Sunnak) is a felsővezetője volt, amelyek a Microsoft vetélytársának számítottak. De éppen az akkori tapasztalatok segítenek most a Google-nak, hogy komolyan vegyék a leckét, és elkerüljék a mások által korábban elkövetett hibákat, mondta. Hangsúlyozta azt is, hogy nem csak a két cég más, de a piaci környezet is alapjaiban változott meg. Az internet nyitott, nem úgy, mint egy számítógépes operációs rendszer, és a felhasználónak csak egy kattintásába kerül, hogy a rivális szolgáltató oldalára lépjen. „Kérem önöket, ne feledjék: nem minden céget szőttek egyazon bordában, és az egyik vállalat múltja nem feltétlenül lesz a másik jövője”, fejezte be beszédét.
A szenátorokat persze nem lehetett néhány gondosan megválogatott szóval leszerelni. Emlékeztették Schmidtet arra, hogy a Google-é az amerikai keresőpiac kétharmada. A cégvezető elismerte a monopóliumot, de hozzátette, hogy az önmagában még nem törvénytelen; csak akkor ütközik a jogszabályokba, ha a vetélytársak elnyomására használja piaci erőfölényét. Egyes törvényhozók viszont pontosan ezt vélik felfedezni a Google gyakorlatában, amikor például a – titkolt algoritmus alapján rangsorolt – találatok között a cég saját szolgáltatásai rendre előkelő helyen végeznek, többnyire megelőzve a riválisok hasonló szolgáltatásait. „A Google abban a helyzetben van, hogy eldöntheti: ki fut be és ki vall kudarcot az interneten”, mondta Mike Lee, utahi republikánus szenátor. Schmidt azzal érvelt, hogy más keresők is a piacon vannak, és a Google szolgáltatásai nélkül is könnyen megtalálhatók az információk.
Az Androidról szólva – az operációs rendszer már az USA-ban eladott okostelefonok felén fut – elmondta, hogy ezen a téren is tanultak a Microsoft hibáiból. A redmondiak a Windows olyan rejtett funkcióit használták ki, amelyekre a riválisoknak nem volt rálátásuk; ezzel ellentétben a Google nyílttá tette az Android forráskódját, így mindenki ugyanazt látja.
A szenátusi meghallgatástól függetlenül az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) is trösztellenes vizsgálatot kezdett a Google ellen a nyáron, az Igazságügyi Minisztérium pedig az utóbbi időben rendszeresen vizsgálódik a cég felvásárlásaival kapcsolatban, különösen, amikor azok az online keresési vagy hirdetési piacot érintik.
Schopp Attila
