A számos fizetős és ingyenes alternatíva közül a tizenévesek a Youtube-ot választják a Nielsen felmérése szerint.
Hiába sokasodnak a legális letöltést vagy előfizetéses sugárzást kínáló szolgáltatások, a fiatalok inkább ingyenes forrásokból oldják meg a zenehallgatást, mégpedig legálisan. A Nielsen által közzétett felmérés szerint nem a kalózkodás okozza a legnagyobb kiesést a kiadóknak, hanem az egyéb ingyenes legális vagy éppen félig legális szolgáltatások. A Nielsen kutatásának egyik meglepő eredménye, hogy a tizenévesek csupán 17 százaléka használ valamilyen filemegosztót, többségük inkább legálisan tölt le vagy éppen Youtube-ot néz. A másik meglepő eredmény a rádióhallgatás aránya, amely a 13-17 éves korcsoportban még mindig 56 százalék, amivel második zeneforrás a 64 százalékkal vezető videómegosztó után. Az egyéb alternatívák, mint az iTunes 53, a CD-k 50, a Pandora pedig 35 százalékot kaptak. A 18 évnél idősebbek között még továbbra is a rádió vezet 67 százalékkal, amit a CD-k követnek 61 százalékkal, ezek után következik a Youtube 44, a Pandora 32 és az iTunes 29 százaléka. A felnőttek is okoztak meglepetést, amely szerint a magnókazetták még mindig tartják magukat, a megkérdezettek 7 százaléka hallgat zenét szalagról megelőzve a korábban prémium zenehallgatási módként újra divatossá vált hanglemezeket és az egyéb szolgáltatókat, mint a Rhapsody, az eMusic vagy a Spotify.
A Youtube preferálása nem jelenti azt, hogy a fiatalok nem hajlandóak fizetni a zenéért, sőt arányaikban sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a legális beszerzésre, mint a 18 év felettiek. A megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt zenét az elmút évben és csaknem felük használt fel valamilyen ajándékkártyát. A Youtube népszerűsége azonban arra kényszeríti a kiadókat, hogy megpróbáljanak annak forgalmából bevételt szerezni, ami nem könnyű. A videómegosztó gyakran kerül szerzői jogi viták kereszttüzébe, amelyeket a tulajdonos Google igyekszik minél zökkenőmentesebben elsimítani. A cég külön bejelentőoldalt üzemeltet ahol a kiadók jelezhetik kifogásaikat, illetve számos alternatívát kíván a tartalom eltávolításától a reklámbevételek megosztásáig. Utóbbi esetben a kérdéses zeneszám nem kerül le a Youtube-ról, ám a jogtulajdonos részesedést kap minden lejátszás után, ami egyelőre csak néhány cent. Problémát jelent továbbá, hogy a Youtube reklámok számos mobilos alkalmazáson nem jelennek meg, többek között az Apple saját iOS alkalmazásán sem, így a mobilon nézett videók után semmilyen bevételt nem kapnak a jogtulajdonosok. A kiadóknak így hamarosan hasonló problémával kell szembenézniük, mint a Music Televison elindulásával, habár közönségük nem tűnik el, a módszerek amivel zenét hallgatnak vagy újakat fedeznek fel a kiadók számára nem fognak bevételt produkálni.
Kiss Gábor
