Az azonnali átutalások rendszere országhatárok között még nem működik teljes körűen, de a nemzetközi színtéren már gőzerővel folyik a munka azon, hogy az egyes, azonnali fizetési rendszerekre épülő vásárlási megoldások is olyan könnyen használhatók legyenek szerte Európában, mint a bankkártyák. Az új rendszer(ek) kialakításában pedig komoly szerepet játszhat a magyar qvik.
◼︎ Hódíthat a magyar innováció
A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban írta elő a hazai bankok számára az azonnali fizetési rendszer, az AFR megvalósítását, először 2019-es, majd 2020-as határidővel. „Mi már korábban is foglalkoztunk a témával, az egyik nagy nemzetközi partnerünk, az ACI biztatására – emlékszik vissza erre az időszakra Kiszely Róbert, a Capsys szolgáltatási területének vezetője. – Ennek is köszönhettük, hogy 2017-től 2020-ig két nagy banknál is mi terveztük az AFR-t, illetve aktívan közreműködtünk az implementálásában. Mindenki számára új volt a terep, de jól vettük az akadályokat, és az AFR a két bankban gyakorlatilag hiba nélkül, határidőben elindult.”
Fizetés kártya nélkül
Az AFR kiválóan működött, de igazából csak a bankok közötti átutalásokat kezelte. A Capsys munkatársaiban viszont felmerült: miért ne lehetne a rendszert kiterjeszteni oly módon, hogy tényleges fizetési helyzetekben is használható legyen. Erre 2020-ban indítottak K+F projektet: megnézték, milyen hétköznapi fizetési helyzetek fordulnak elő, milyen folyamatok zajlanak a háttérben, milyen adatátadási módok jönnek szóba és így tovább.
Az egyik legfontosabb eredményük az volt, hogy nem szabad egyetlen technológia mellett elköteleződni. Számos lehetőség kínálkozott: a QR-kód, az NFC, a fizetési kérelem, a deeplink. „Arra jutottunk, hogy ezeket mind elérhetővé kell tenni egy igazán jó megoldásban. Nyomtatásban a QR-kód működik, mobileszközön jó lehet a QR-kód és az NFC is, míg a webshopoknál a deeplink az ideális megoldás. Így alakult ki az Egységes Adatbeviteli Megoldás, amely azonos tartalmat különböző technológiával tud átvinni”, mondja Kiszely Róbert.
A másik fontos alapelvük az volt, hogy nem fejlesztenek külön alkalmazást, hanem a már meglévő banki alkalmazásokat fogják használni. Egyrészt több millió embernek volt már akkor is mobilbanki alkalmazása, így ők az indulás pillanatában felhasználói lehetnek az új szolgáltatásnak. Másrészt a bankok is jobban bíznak saját alkalmazásukban, mint bármilyen külső fejlesztésű appban.
A kialakított megoldást a Capsys bemutatta az MNB-nek és a GIRO-nak, amelyek szintén keresték a módját annak, hogyan lehetne kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket. Az MNB felkarolta az ötletet, és így 2024. szeptember 1-jén meg is kezdte működését az akkor már qviknek nevezett azonnali vásárlási megoldás. A fizető oldalon a bankok számára az MNB előírta a qvik implementálását; az elfogadói (kereskedői) oldalon nem volt ilyen kényszer; jól mutatja a megoldás sikerét, hogy egyre több különböző fizetési helyzetben implementálják a qvik-et (webshopok, kasszák, közműcégek stb.).
Készül az európai megoldás
A qvik nemzetközi viszonylatban is egyedülálló megoldás, és sokat profitált abból, hogy Magyarországon kötelező volt az AFR megvalósítása. Az eurózónában ugyanis a bankok maguk dönthették el, hogy csatlakoznak-e az azonnali fizetéshez, amely minden tagországban kicsit más módon működött.
Viszont az EU is rájött, hogy érdemes lenne valamilyen központi rendszert is létrehozni. Az eurózónában működik a Target fizetési rendszer; ahhoz készült el a Target Instant Payment System, a TIPS. Ez amolyan közvetítőként működik: ha valaki mondjuk Szlovéniából utal Belgiumba, akkor a szlovén azonnali fizetési rendszerből a tranzakció átkerül a TIPS-be, és onnan a belga rendszerbe, magyarázza ennek működését Kiszely Róbert. Ugyanakkor egyre több bank azt az utat választotta, hogy nem az adott országban működő instant payment rendszerhez csatlakozik, hanem közvetlenül a TIPS-hez.
| A Capsysről
A Capsys Informatikai Kft. több mint 25 éve működik a pénzügyi szektorban, magyar tulajdonú, független vállalatként. A cég olyan digitális rendszereket fejleszt, amelyek egyszerre kezelik a jelen kihívásait és formálják a jövő pénzügyi világát. Megoldásai lefedik az azonnali fizetési rendszerek, kártyarendszerek, tőkepiaci és központi infrastruktúrák, valamint a fraud- és kockázatkezelési megoldások teljes körét. Az elmúlt években kiemelt hangsúlyt kaptak az AI-alapú szolgáltatások, köztük a mesterséges intelligenciára épülő csalásmegelőzés, a prediktív analitika és az automatizált döntéstámogatás. A Capsys elkötelezett a fenntartható IT mellett is: zöld megoldásokkal és energiatudatos fejlesztésekkel támogatja a környezetterhelés csökkentését. A cég hosszú távon is a pénzügyi és nagyvállalati informatikai ökoszisztéma rugalmas, jövőbiztos és fenntartható működésének meghatározó szereplőjeként kíván jelen lenni. |
Nemrégiben megváltozott a szabályozás: idén januártól az eurózónában minden banknak kötelező fogadni eurós azonnali átutalást, októbertől pedig küldeni is képesnek kell lenniük. Ugyanezeket a követelményeket az EU 2027 januárjától, illetve júliusától az eurózónán kívüli – tehát a magyar – bankokra is kiterjeszti.
Mindez viszont megint csak a bankok közötti átutalásokra vonatkozik, nem a közvetlen vásárlásokra, kifizetésekre. Ezen a területen is számos, a qvikhez funkcionalitásában hasonló nemzeti megoldás született, egyebek mellett Lengyelországban és Spanyolországban. „Ezek arra is jók, hogy a belföldi, a vásárlásokhoz kapcsolódó pénzforgalmat belföldi infrastruktúrával kezeljék, ezzel is növelve az adott ország pénzügyi szuverenitását”, említ egy további szempontot Kiszely Róbert.
Több kezdeményezés is indult, hogy ezeket a nemzeti rendszereket összefogja. Az EU a European Payment Council (EPC) keretein belül most az adatátvitel szabványait igyekszik lefektetni. A QR-kódról már született egy dokumentum, amit benyújtottak az Európai Szabványügyi Testületnek, és az NFC-re is készül hasonló. Ugyanakkor elindult egy alulról jövő kezdeményezés is, a European Payment Alliance (EuroPA), amely már működő fizetési megoldásokat és az azokat kidolgozó cégeket fogja össze.
A fejlesztések sűrűjében
A Capsys azon van, hogy mindenütt jelen legyen, ahol a jövő fizetési rendszereiről döntenek, hangsúlyozza Kiszely Róbert. Az EPC-ben az NFC-vel foglalkozó munkacsoport tagja a magyar szakember, de több más munkacsoport tevékenységét is nyomon követik. A magyar Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségében meglévő tagságuk révén rálátnak a European Digital
Financial Association munkájára. A nemzetközi kapcsolatok erősítésére az EuroPA tagság is felmerült. Hasonlóképpen jó kapcsolatokat ápolnak a pénzpiacokért felelős európai főigazgatósággal (DG FISMA) is, ahol a PSD2-höz hasonló összeurópai szabályok születnek.
Kiszely Róbert tapasztalatai szerint a Capsys megoldásának jó esélye van arra, hogy nemzetközi karriert fusson be. „Számos országban bemutattuk már az eredményeinket, és mindig azt a visszajelzést kapjuk, hogy nagyon jól végiggondolt, nagyon magas szinten megvalósított megoldásról van szó. Milyen szerepe van a szabályozónak, a központi elszámolónak, hogyan kapcsolódhatnak az elfogadóhelyek, milyenek a tipikus fizetési szituációk? Erre az információra mindenütt kíváncsiak”, mondja a szakember.
És ha más rendszerek is hasonló alapokon épülnek fel, az együttműködés is sokkal könnyebben megvalósítható közöttük. Különösen fontos lehet az eurózónán kívül, ahol az EU lakosságának egyharmada él, és nem mindegy, hogy egy vásárlás melyik devizában, milyen árfolyamon számolódik el. Kiszely Róbert azt is el tudja képzelni, hogy a nemzetközi jelenléttel bíró bankok több helyi fizetési megoldást is implementáljanak, megkönnyítve ügyfeleik dolgát.
