Nem csak a technológiához, hanem az üzlethez és az emberekhez is értenie kell egy nagyvállalati CIO-nak, ha sikeres akar lenni. Ozorai Dénes, a K&H Bank informatikai vezetője olyan csapatot irányít, amely már aktív tanácsadó szerepet visz az üzleti területek felé, ahol az innovatív megoldások diktálják a trendet és amelynek szavára számítanak a stratégiai döntések meghozatalában. Egy olyan helyen, ahol az IT-részleg fintech cégként működhet nagyvállalati háttérrel. A szakember, aki 2024-ben az az MVISZ szavazásán Az Év CIO-ja is lett, abban is hisz, hogy jó informatikát nem lehet működtetni megbecsült és egyenrangú partnerként kezelt munkatársak nélkül.
– Egy éve vette át a K&H Csoport informatikai vezetőjének posztját. Hogyan tekint vissza erre az egy évre? Milyen tervekkel indult neki 2024-nek és mit sikerült azokból megvalósítani?
– Régóta dolgozom a bankban az informatikai területen, és még soha nem volt unalmas évem. Nem volt ez másképp most sem, 2024 is izgalmas év lett. Az új pozíciómban a korábbiakhoz képest a legnagyobb változás az volt, hogy az IT-fejlesztéseken és a projektportfólió összeállításán kívül hozzám került az információbiztonság és az IT-üzemeltetés is. A legkomolyabb kihívást az okozta, hogy mindezeknek a területeknek a nem egyszer széttartó céljait összehangoljuk. Egyszerre kell informatikai fejlesztésekkel támogatni, hogy a K&H továbbra is a leginnovatívabb magyar bank legyen, közben ügyelni a biztonságra, egyúttal biztosítani az alkalmazások, rendszerek magas szintű rendelkezésre állását. Mindezeken túl pedig természetesen foglalkozni kell a mesterséges intelligencia használatával és az informatikai működés fenntarthatóvá tételével is, csak hogy két friss témát is említsek.
– Milyen módokon lehet összehangolni a fent említett, nem egyszer egymás ellen ható törekvéseket?
– Egyrészt magas szinten kell alkalmazni a technológiát, minél több folyamatot automatizálni, hogy gyorsak legyünk, és minimalizáljuk az emberi hibázás lehetőségét. Ennek is köszönhető, hogy a napi feladatok nem viszik el a munkaidőm nagy részét, több – bár messze nem elég – időm marad stratégiai kérdésekkel foglalkozni. De emellett legalább ugyanennyi figyelmet kell szentelni az emberekre, a kollégákra is. A K&H-nál mi az IT-szektor legjavát válogatjuk ki, akik nemcsak a saját informatikai területükön szakemberek, hanem jól ismerik a kapcsolódó egységek munkáját, feladatait, beleértve az üzleti területeket is. A K&H IT-részlege működésében olyan, mint egy szakmai műhely, így lehetőséget tudunk biztosítani a kollégák egyéni és szakmai fejlődésére, kiteljesedésére egyaránt.
| Ozorai Dénes
A szakember summa cum laude minősítéssel szerzett mérnök-informatikus diplomát. 2006 óta dolgozik a K&H Banknál, ahol pályáját alkalmazásüzemeltetési osztályvezetőként kezdte. 2013-ban nevezték ki a KBC Global Services ICT alkalmazásüzemeltetési igazgatóságának vezetőjévé. 2016-tól két éven át irányította a K&H Csoport IT-üzemeltetését, majd 2018-tól a fejlesztési területet. A vezetésével megvalósult programok közül kiemelkedik a DevOps transzformáció és az automatizált CI/CD pipeline megvalósítása, az agilis módszertani elemek bevezetése, illetve a manuális munkák nagyfokú automatizálása szoftverrobotokkal. Az általa irányított szervezet munkájának sikerét jelzi, hogy a K&H Csoport egymás után kétszer is elnyerte a Global Banking and Finance Review „Legjobb Digitális Bank Magyarországon” elismerését. Ozorai Dénes 2023 novemberétől tevékenykedik a K&H Csoport általános informatikai vezetőjeként. |
– Munkájának mekkora részét teszi ki a kollégákkal való foglalkozás, a people management?
– Jelentős hányadát, és ez így is van jól, mert mint mondtam, rajtuk múlik az informatika sikere. Éreztetjük is velük, hogy fontosak és hogy mennyire meghatározóak az értékteremtő megoldások kidolgozásában. Gondoskodunk arról, hogy jó körülmények között dolgozhassanak, megkapják az elismerést, biztosítjuk a továbbfejlődés lehetőségét. Ez utóbbi fontosságát nem tudom eléggé hangsúlyozni. A KBC csoport részeként a K&H egy dinamikus, energikus, fiatalos szervezet, mely élen jár az innovációkban. Nálunk érdekes és kihívásokat jelentő technológia projekteken dolgozhatnak a kollégák, mint például Kate, az ország első chat- és hangalapú digitális asszisztense. A munkavállalóink hozzáállását jól tükrözi, hogy a mi informatikusainkat nem kell unszolni, hogy járjanak képzésekre, külön elismerésnek veszik, ha valamilyen tréningre küldjük őket. Sokat harcolok azért is, hogy az IT-csapat – amely egyébként a bank munkavállalóinak 10 százalékát teszi már ki – minél nagyobb szelethez jusson a tréningre fordítható erőforrásokból.
Szintén rendkívül lényeges, hogy meghallgatjuk és egyenrangú partnerként kezeljük őket. Az nem működik, hogy én mondok valamit, az szépen lecsorog az alsóbb szintekre, senki nem mer szólni semmit, a végeken pedig már senkinek fogalma sincs, hogy mit miért kell csinálni. Ehelyett minden szinten párbeszédet folytatunk és figyelembe vesszük az elhangzó javaslatokat. Ennek eredménye visszaköszön a dolgozói elégedettségi felmérésekben is. Arra is figyelmet fordítunk, hogy ha valami sikert érünk el, akkor azt ünnepeljünk meg annak rendje és módja szerint.
– Milyen módszereket alkalmaznak arra, hogy az új technológiai megoldásokat biztonságosan és üzletileg hasznos módon vezessék be a bankban?
– Pár évvel ezelőtt ez még kicsit „ahogy esik, úgy puffan” módon ment. Ha valakinek volt egy ötlete, és meg tudta róla győzni a vezetőjét, akkor azt megcsináltuk. Most már felállt egy külön fejlesztéstechnológiai csapat, amely összefogja az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Folyamatosan monitorozzák a lehetőségeket, az anyabankon, a KBC-n belül és a vetélytársaknál is figyelik a piacot. Ha találnak valamit, ami illeszkedik a K&H innovációs stratégiájába és érdemes vele foglalkozni, akkor arra létrehoznak egy izolált tesztkörnyezetet és meghirdetik az informatikai csapatban, hogy ki szeretne ezzel foglalkozni? Megvalósítanak egy kisebb fejlesztést, annak eredményeit átbeszélik egy erre szolgáló fórumon, és ha ígéretes a dolog, tovább dolgozunk rajta. Használjuk, rengeteget teszteljük, és ha tényleg beválik, bekerül a fejlesztéstechnológiai nagykönyvbe, és onnantól kezdve része lesz az informatikai eszköztárnak.
– Hogyan tudják becsatornázni az üzleti területekről érkező ötleteket?
– Erre is létezik egy jól működő folyamatunk, amelyben megvannak azok a belépési pontok, ahol az üzlet beküldi az IT számára az ötleteit, igényeit. Ezt az informatika megvizsgálja, és ad egy megközelítő becslést, hogy mennyiért és mennyi idő alatt lehet megcsinálni. Ha ez elfogadható az üzlet számára, elindul egy előkészítő folyamat. Itt már az üzlet is részletesebben megfogalmazza az igényeit, az IT pedig készít egy pontosabb tervet és egy ±10 százalékos hibahatárral működő költségvetést. Ennek elfogadása után indul a leszállítás.
– Működik ez fordítva is?
– Igen, és egyre nagyobb mértékben. Van egy enterprise architectekből álló csapat, amely együttműködve a már említett fejlesztéstechnológiai részleggel, rendszeresen ötletekkel bombázza az üzletet: hogyan tudnánk jobban kihasználni a meglévő eszközöket, milyen új technológiák, megoldások érhetők el a piacon. Ennek köszönhetően az informatikát már rendszeresen meghívják az üzleti stratégiai megbeszélésekre – és nem csak azért, hogy megkérdezzék tőlük, meg tudják-e csinálni, amit az üzlet kér. Most már proaktívan „házalunk” az ötleteinkkel, megmutatjuk, milyen megoldásokkal érhetők el az üzleti célok. Egyre inkább stratégiai tanácsadóként tekint az informatikára az üzlet, de ezt a pozíciót kemény munkával kellett kiharcolni.
– Mit tart helyes stratégiának? Felmérni és kiszolgálni az ügyfelek igényeit, vagy inkább elébük menni, és olyasmit kínálni, amiről nem is gondolják, hogy szükségük lenne rá?
– Az ügyféligények kiszolgálása mindennél fontosabb, de emellett trendformálónak is kell lenni, és be kell vezetni olyasmit is, amit még nem várnak. Tipikusan ilyen volt a chat- és hangalapú digitális asszisztensük, Kate, vagy egy új fejlesztésünk, a SZÉP-kártya digitalizáció. Az a jó ezekben, hogy azonnal vissza tudjuk mérni a használatukat, látjuk, hogy mennyien kattintanak rá, hányan próbálják ki egyszer-kétszer és hányan lesznek napi szintű felhasználók. Beszédes lehet Kate fogadtatása kapcsán például, hogy a mobilbanki ügyfelek tizede már rendszeresen használja. A siker az intelligens beszédfelismerésen és természetes nyelvi feldolgozáson alapuló funkcióinak köszönhető, amelyek révén az ügyfelek kényelmesen, köznyelvi, hétköznapi módon kommunikálhatnak a bankkal. Ebben rejlik a vonzereje.
Számos ügyintézési folyamat végigvihető a segítségével. Így az ügyfelek gyorsan, könnyedén bankolhatnak. Az elmúlt évben például 6000 utalást indítottak a segítségével. Ezekből a számokból már jól kiderül, hogy sikerült-e elébe menni az igényeknek, és ha a vetélytársak is követni kezdenek bennünket, akkor már egészen biztosak lehetünk benne.
– Milyen tervekkel fordulnak rá 2025-re, melyek lesznek azok a technológiai vagy üzleti területek, amelyekre a legtöbb erőforrást fordítják?
– Továbbra is kiemelt figyelem irányul az információbiztonságra, és nem csak a DORA miatt, hanem mert az ügyfelek biztonsága kulcsfontosságú. Folyamatosan fejlesztjük a belső informatikai szervezetet és végrehajtási képességet, így például folytatjuk a már több éve folyó DevOps transzformációs programot, hogy még gyorsabban tudjunk megoldásokat szállítani az üzletnek. És gondolom nem lesz meglepő, hogy foglalkozunk a mesterséges intelligenciával, keressük annak lehetőségét, hogy hol és miként tudnánk még hasznosítani a nagy nyelvi modelleket, nem csak az informatikán belül – mondjuk a kódok írásában és a dokumentálásban –, hanem az üzleti területeken is.
No és persze nem feledkezhetünk meg az ESG-ről sem, ami számunkra nemcsak kötelesség, hanem elkötelezettség is. Magam is meglepődtem, hogy jobban megvizsgálva a kérdést, az IT mennyi mindent tud tenni a környezettudatos működésért. Büszkén mondhatom, hogy IT-innovációk terén élen járunk, szeretném, ha ez a 2025-ös esztendőben is így maradna és IT-megoldásaink diktálnák a trendet.
