Path

A műtárgy és virtuális mása
A műtárgy és virtuális mása
Forrás: ITB
Örökségvédelem 3D-ben

Technológia a kultúra szolgálatában

December eleje óta tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum 3D virtuális kiállítása, a „Seuso-kincs – Pannónia fénye”. A tárlat látványos bemutatója a lézerszkennelés és a háromdimenziós digitalizálás adta lehetőségeknek, a technológia jelentősége viszont jóval túlmutat a kulturális örökség megőrzésén.

Belépünk az ajtón, és a jobb oldali falon egy nagy tábla fogad bennünket, a IV. századi Római Birodalom térképével, valamint angol és magyar nyelvű bevezetővel, „Ezüst, műveltség, hatalom” címmel. Pár lépést haladva a tárlókban korabeli ezüst és elefántcsont luxuscikkeket láthatunk. A következő két terem már a fő látványosságot tárja elénk: a IV. századból való ezüst lakomakészlet, a hányatott sorsú Seuso-kincs darabjai vehetők szemügyre egészen közelről, az óriási Akhilleusz-táltól kezdve a fantasztikusan díszített Dionüszosz-korsóig. Mindehhez még a lakásunkból sem kell kitenni a lábunkat – az egész tárlat virtuálisan is megtekinthető a Nemzeti Múzeum weboldalán.

 

Műtárgyak, ahogy még soha nem láttuk

Fehér András, 4iG
Fehér András, 4iG
Virtuális kiállítást már sokan csináltak szerte a nagyvilágban, a Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató fejlesztése azonban számos szempontból egyedülálló. Egyrészt, nem egy elképzelt 3D kiállítóteret hoztak létre, hanem leképezték az eredeti múzeumi környezetet. „A valós kiállítási térben sétálhatunk, valósak a vitrinek, a tablók, az ablakok, és ettől válik igazán életszerűvé a kiállítás”, mondja Fehér András, a virtuális kiállítás létrehozásában közreműködő 4iG Mensor3D üzletágának üzletfejlesztési igazgatója.

A valósághű virtuális teret gazdag digitális információhalmaz egészíti ki. Az „i” betű ikonra kattintva kényelmesen elolvashatjuk a magyarázó szövegeket, a kis háromszögek videókat indítanak el. Az igazi vonzerőt természetesen a beszkennelt és 3D-ben lemodellezett műkincsek adják. Az alkalmazott technológiának köszönhetően a műtárgyakat olyan közelről lehet szemügyre venni, ahogy a valós életben soha nem lenne alkalmunk: szinte kézbe vehetjük és mintha nagyítóval néznénk őket. Így olyan részletek is láthatóvá, tanulmányozhatóvá válnak, amelyek a tárlóban rejtve maradnának a látogatók előtt. Érdekes lehetőség, hogy a tárgyak megvilágítása is változtatható, így a részletek még jobban tanulmányozhatók.

Fehér András más előnyökre is felhívja a figyelmet. Egy digitalizált kancsó vagy korsó palástja kiteríthető a síkban, így az azon ábrázolt mitológiai jelenet sokkal egyszerűbben áttekinthető, értelmezhető, feliratokkal kiegészíthető. A fizikai kiállításon többször körbe kellene járni a tárgyat, hogy minden oldalról szemügyre lehessen venni – ez még akkor is körülményes, ha nincs nagy tömeg. Digitális formában viszont otthon, vagy utazás közben az okostelefonon is bármikor elővehető, újra megnézhető.

 

Kiállítások az örökkévalóságnak

A pandémiás időszakban érthetően megnőtt az igény a virtuális kiállítások iránt, hiszen másképp nem is lehet most múzeumba menni. A technológia azonban a járványhelyzeten túl is számos lehetőséget rejt magában, hangsúlyozza Fehér András. „Számtalan rendkívül érdekes és értékes időszaki kiállítás van, amely csak korlátozott ideig tekinthető meg. Ha bezárnak, néhány fotón és cikken kívül semmilyen emlék nem marad meg róluk, soha többé nem lehet megnézni vagy akár az oktatásban, kutatásban felhasználni őket. A lézerszkenneléssel és a 3D modellezéssel azonban viszonylag kis ráfordítással meg tudjuk őket őrizni az örökkévalóságnak”, teszi hozzá.

A múlt mellett a jövő is

Nemcsak múltbéli kincsek digitalizálását végzi a Mensor3D, hanem a(z elképzelt) jövő alakításából is kiveszik a részüket. A vállalat szakemberei végezték a „Szárnyas fejvadász 2049” című film 3D munkálatainak jelentős részét – alig van olyan jelenet, amely ne viselné a kezük nyomát. Egyebek mellett beszkennelték a fóti erdő fáit, az Inotai Hőerőművet, az MTV régi, Szabadság téri épületének egy részét, hogy a film vizuális effektekért felelős szakemberei minél valósághűbb környezetekkel dolgozhassanak.

A Seuso-kincs digitalizálása sem csak annyi eredményt hozott, amennyit a nagyközönség a múzeum honlapján láthat. A műtárgyak szkennelése során maximálisan kihasználták a technológia kínálta lehetőségeket: 20 mikronos felbontással vették fel azokat, ami gigantikus adatállományokat eredményezett. Ezek a jelenleg elérhető számítási kapacitások mellett szinte kezelhetetlenek, a modellek megjelenítése, mozgatása, forgatása nehezen lenne lehetséges. A virtuális kiállításon ezért jelentősen „visszabutított”, vagyis kevesebb poligonból álló (de még így is kivételesen részletgazdag) modellek láthatóak. A kutatók számára készült nagyobb felbontású változat, de emellett megőrzik az eredeti adatokat is: a valószínűleg nem is túl távoli jövőben már rendelkezésre fog állni az a számítási kapacitás, amely lehetővé teszi a teljes felbontású modell megalkotását és megjelenítését.

Egy elkészült 3D modell a későbbiekben is rendkívül sokrétűen felhasználható oktatási vagy akár szórakoztató tartalmak előállítására. „Kivihetjük a készlet darabjait a természetbe, megmutathatjuk, hogyan nézett ki egy piknik Seuso idején, miközben a tálon visszatükröződik a Balaton, megcsillan rajta a fák zöldje. Vagy egy késő római villába helyezve a tárgyakat, megélhetőbb, valósabb lesz, hogyan használták ezeket a darabokat”, említ néhány lehetőséget Fehér András.

 

Megőrizni a múltat

A kulturális örökség megjelenítésén túl annak megőrzésében is felbecsülhetetlen segítséget kínál a 3D szkennelés. A Mensor3D már több olyan objektumot is beszkennelt, amely eredeti formájában már nem létezik. A legjobb példa a Népstadion, amelyet lebontása előtt teljes körűen felmért a vállalat, hogy ebben a formában is megmaradhasson az utókornak.

Az amfora kiterített palástjának egy részlete
Az amfora kiterített palástjának egy részlete

Olyan információk is megőrizhetők a technológia révén, amelyek semmi más módon nem. Fehér András a Kalocsai Érsekség megbízásából a székesegyháznál folyó ásatásokat hozza fel példaként. „Egy régészeti feltárás óhatatlanul rombolással is jár, mert a mélyebb rétegeket csak úgy lehet megismerni, ha elbontjuk a fölötte található szinteket, amelyeket ezért eredeti állapotukban már soha többé nem lehet tanulmányozni. A 3D szkenneléssel azonban minden réteget, minden elemet rendkívül precíz módon felmérhetünk és rögzíthetünk, így akár évtizedek múltán is elemezhetők lesznek a részletek, semmi nem vész el”, mondja. Különösen fontos lehet ez azokban az esetekben, amikor út- és egyéb építkezések miatt nagyon gyorsan kell feltárni a lelőhelyeket.

De a már elpusztult, vagy pusztulófélben lévő értékek helyreállításában is szerepet kaphat a szkennelés. A Mensor3D nemrégiben a Déri Múzeumtól kapott megbízást egy Európában egyedülálló leletnek számító, teljes avar kori páncél darabjainak beszkennelésére és modellezésére. A láncszemekkel megerősített lamellás páncél több száz darabból áll, amelyeket egyesével digitalizálnak. A darabok kinyomtathatóak lesznek 3D printerrel, örökre megőrizve a páncélt, ha az eredeti időközben elporladna. „Ez majdnem akkora munka, mint a Seuso-kincs digitalizálása, egészen másféle nehézségekkel”, mondta erről Fehér András.