Csézy: Elismert brand lett a Magyar Termék megjelölés?
Ha a saját cégem példájából indulok ki, akkor mindenképpen, hiszen a Magyar Termék címke egyértelműen hozzájárult a sikerünkhöz.
– A megjelölés bevezetésekor mi volt a legfontosabb cél, és ezt sikerült-e mostanra elérniük?
– Hat éve azt kommunikáljuk ezzel a címkével, hogy Magyarországon, magyar munkaerővel előállított termékről van szó. Ha tehát valaki magyar terméket vásárol, akkor a magyar munkahelyeket védi. Amikor indultunk, a magyar vásárlók preferenciái között az első tízben sem szerepelt, hogy magyar árut vegyenek. Jelenleg már az első háromban van, még ha a tényleges döntések során ez nem is mindig jut szerephez.
– A címke egyben minőséget is jelöl? Mennyire lehet biztos a vásárló, hogy nem csak magyar, de kiváló minőségű terméket vásárol?
– A címke mögött komoly minősítési és tanúsítási rendszer is van. Már a jelentkezésnél megvizsgáljuk, hogy a jelölt terméke és gyártási rendszere megfelelhet-e a kritériumoknak. Ezután kerülnek a termékek független minősítési vizsgálatra, és csak akkor viselhetik a Magyar Termék emblémát, ha azon is megfelelnek.
– A vásárlói attitűd már változik. Mi a helyzet a másik oldalon: képesek-e a magyar vállalkozások félretenni ellentéteiket a közös cél érdekében?
– Ezen a területen rendkívül sok még a tennivaló. Az elmúlt hetekben engem is értek olyan élmények, amelyek mélységesen elkeserítettek. Felajánlottuk egyik termékünket egy magyar üzletláncnak, hogy csináljon belőle saját márkás terméket. Az üzletlánc arra használta az ajánlatunkat, hogy alacsonyabb árat csikarjon ki meglévő, külföldi beszállítójából, mit sem törődve azzal, hogy így a magyar ipart és végső soron az országot hozza rosszabb helyzetbe.
A fordítottjára is volt példa, de sajnos nem Magyarországon. Az egyik osztrák központú üzletláncnak tudtunk volna jobb áron azonos minőséget szállítani, mint a meglévő osztrák partnere. A bécsi központ inkább valótlan árat adott meg, csak hogy ne kelljen lecserélnie hazai beszállítóját. Azt hiszem, jól érezhető a mentalitások közti különbség.
| Bodrogai Ferenc ügyvezető igazgató, Forest-Papír Kft. |
|---|
|
Nem csak a Forest-Papír sikereinek, a Magyar Termék mozgalomnak is köszönhetem, hogy idén én lettem az Ernst & Young versenyén az Év Üzletembere. Az elismerésnek hála, könnyebben nyílnak meg ajtók előttem (még külföldön is), hiszen a papírszakmából Európában még senki nem kapta meg ezt az elismerést. De sokkal kevesebb érveléssel tudok eredményeket elérni, akár a saját cégem érdekeiről van szó, akár a Magyar Termék kezdeményezést képviselem. A Forest-Papír az elmúlt 16 évet megrázkódtatások nélkül és folyamatos fejlődés mellett dolgozta végig. Minden évben jelentősen növeltük a forgalmunkat, 22 országba saját jogon szállítunk, de az egyik világhírű lakberendezési áruház beszállítójaként a világ minden táján jelen vagyunk termékeinkkel. Működik a cégnél egészségmegőrzési program, segítjük a munkatársak gyermekeinek oktatását, az önhibáján kívül nehéz helyzetbe jutott kollégák számíthatnak a cég támogatására. Sokat teszünk annak érdekében, hogy az a pénz, amit közösen termelünk meg, a közösség rendelkezésére is álljon. Ebbe beletartoznak a kulturált munkakörülmények a világszínvonalú termelési háttérrel. Csak remélni tudom, hogy mások is követik majd példánkat.
|
Sajnos, az nem is annyira vicc, miszerint a magyarokat a pokolban nem is kell őrizni, mert egymást húzzák vissza, ha valaki ki akar mászni az üstből.
– A Magyar Termék címkét alapvetően élelmiszer-ipari kis- és középvállalatok használják. Nagy magyar vállalatokat nem kerestek meg?
– Óriási erőfeszítéseket tettünk, hihetetlenül sokat tárgyaltunk velük is, de eredménytelenül. Miközben szóban támogatnak bennünket, már a tárgyalás során látszik: vezetőik azon gondolkodnak, hogy ez miért nem nekik jutott az eszükbe, és hogyan tudnának valami hasonló rendszert kitalálni. Pedig nekem az is tökéletesen megfelelne, ha alapítanának egy másikat, csak legyen széles körű összefogás és legyen mellé kormányzati támogatás.
– Milyen támogatásra gondol?
– Már azzal is óriási hatást lehetne elérni, ha csak kétmilliárd forintot fordítanának annak kommunikálására, miért fontos magyar terméket vásárolni, miért fontos itthon elkölteni az üdülésre szánt pénzeket. Hiszen ha valaki magyar terméket vesz, azt valakinek itthon elő is kell állítani. És ha több embernek van munkája, akkor kevesebben állnak sorba segélyért, többen fizetnek a közös kasszába. Csak egy példa: a Magyar Turizmus Zrt. számai szerint a tavalyi nyaralási szezonban több mint 420 milliárd forintot költöttek a magyarok külföldön. Ha ennek csak a fele bent maradna az országban, akkor számos új munkahely jöhetne létre.
