Hozzáférés és szolgáltatások, üzleti és társadalmi kérdések, vállalati és lakossági felhasználók.
Közszájon forog egy sor – gyakran egymástól fényévnyi távolságra levő – adat: hányan használnak internetet, és közülük mennyi az aktív netezők száma. Legalább ekkora a szórás annak becslésekor, hogy például 2010 végéig mennyien interneteznek majd. Abban nagyjából mindenki egyetért: drága az internet. Ugyanakkor reményét fejezi ki minden érintett, hogy a tarifák előbb-utóbb csak csökkennek. Például a még be nem jött EU-s forrásoknak köszönhetően. Mindazonáltal a PC-gyártók is tehetnének arról, hogy az együttes netezési költség – amelynek a számítógép igencsak borsos árú komponense – alacsonyabb legyen.
A szélessávú hozzáférésnek s a különféle szolgáltatásoknak igencsak nagy szerepük lehet abban, hogy javuljon az életminőségünk. Akár magánéletünkben, akár üzleti közegünkben. A hagyományos internetezési lehetőségek mellett ma már nem számít kuriózumnak a video-on-demand vagy a Skype, egyre jönnek az IPTV-szolgáltatások, terjed a mobil-szélessáv is. A magam eszközeivel saját mikro- – magán és munkahelyi – környezetemben megpróbálok net-evangelizálni. Így például a szüleim MSN-en (is) beszélgethetnek unokáikkal, vagy utazásaink képpé szelídült emlékeit notebookon nézegetik, s a netről letöltött filmeket együtt nézzük meg a plazma-tv-n. Alkalmanként persze online bankolunk, s amit lehet, e-ügyintézünk. A munkahelyen pedig online az életforma, mindegy, hogy a szerkesztőségben vagyunk vagy a világ más pontján.
Sziebig Andrea
