Egyre többet használjuk mobil eszközeinket internetezésre, kapcsolattartásra, pénzügyeink intézésére. De vajon megfelelően gondoskodunk-e arról, hogy az ezeken tárolt bizalmas adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá?
Igen
Saját magukat a felhasználók kellően biztonságtudatosnak tartják. Én is mint felhasználó biztos vagyok benne, hogy nem szeretnék többet foglalkozni ezzel. Legalábbis úgy nem, hogy ez számomra is észrevehető legyen. Egy négyjegyű pin-kód vagy egy három gesztusból álló, feloldó mozdulatsor a maximum, amely elválaszthat attól, hogy sikeres legyek. Márpedig a mobilom, tabletem és a laptopom azok az eszközök, amelyeket a privát és a céges életem menedzselésére használok. Tulajdonképpen ezt úgy megszoktam, hogy nem is tűröm el, hogy ezen bárki változtatni akarjon. Miért hagynám, hogy belepiszkítson valaki a bevált sikerstratégiámba?
A fenti gondolatmenet szerintem az egyik legjobb szemléltetése annak, hogy mit jelent a „Commercialization of IT”, azaz az it tömegtermékesedése, amelynek a „mobility” csak egy résztrendje, a „bring your own devices” (byod) pedig egy következménye. Utóbbi arról szól, hogy ha eszközt nem adsz, vagy a felhasználói élményemben korlátozni próbálsz, akkor inkább megoldom magam.
A vállalati it és security oldaláról nézve persze sötétebb a kép. Na de ott meg rendelkezésre állnak a jól menedzselhető platformok és mobileszköz-kezelő megoldások. Tessék a sikereimet nem gátolni, és engem úgy menedzselni, hogy ebből én semmi hátrányosat ne érezzek! Én azért vagyok, hogy sikeres legyek, és azzá tegyem a céget is! Nem igaz?
Nem igazán
A mobil eszközök és a közösségi média használatának terjedésével párhuzamosan a fogyasztók és a vállalatok egyre több támadásnak vannak kitéve. Felmérésünk szerint tavaly 58 százalékkal nőtt a mobil eszközökre írt rosszindulatú programok száma.
Sokan egyre inkább mobil eszközeinkre hagyatkozunk, ha navigálni, tartalmakat megosztani, egymással kapcsolatot tartani, vásárolni, bankolni vagy dolgozni szeretnénk. És bár fontosabbak számunkra mobil eszközeink, mint valaha, kevesen gondoskodunk róla, hogy a rajtuk található adatok biztonságban legyenek. Európában ötből ketten nem csak biztonságos helyekről töltenek le appokat, és egyharmaduk nem biztonságos fizetési rendszereket használ vásárláskor. A legtöbben ingyenes és nem biztosított wifi-hálózatot is használnak, emiatt pedig olyan szenzitív információik válhatnak védtelenné, mint például a hitelkártyaszámuk. Ezért talán nem meglepő, hogy minden tizedik európai volt már valamilyen kibertámadás áldozata.
Véleményem szerint sürgős szemléletváltásra van szükség. Minden mobil eszközre célszerű telepíteni valamilyen megbízható biztonsági gyártótól származó védelmet. Vállalatok esetében indokolt a szigorú biztonsági előírások alkalmazása, a bűnözők ugyanis mindig a leggyengébb ponton támadnak a jövőben is. Ez pedig óriási károkat okozhat nemcsak az egyéni felhasználóknak, hanem az őket alkalmazó cégeknek is.
