Ki ne kapott volna már olyan elektronikus levelet, amelyet feleslegesnek, bosszantónak tartott? Természetesen lehet, hogy ami az egyik embernek hasznos információ, az a másiknak csak levélszemét. Kérdés, egyértelmûen meghatározható-e, hogy mi tekinthetõ spamnek.
Álcázott!
Fischer Gábor
infokommunikációs szakértõ,
Országos Fogyasztóvédelmi
Egyesület
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. és az ezt kiegészítõ 2003. évi XCVII. törvény egyértelmûen fogalmaz: spam (azaz kéretlen e-mail, levélszemét) minden olyan elektronikus úton érkezett küldemény, amelyet nem elõzetes hozzájárulásunkkal küldtek nekünk, és amely valamilyen reklámüzenetet tartalmaz. A gyakorlatban azonban megkülönböztetünk hírleveleket és spameket. Gyakran kapunk olyan hírleveleket, amelyeket nem kértünk ugyan, de hasznos információkat tartalmaznak, ezért jóindulatú elnézéssel kezeljük õket, többnyire nem berzenkedünk ellenük. Ezeket a hírleveleket az esetek többségében ellátják a lemondhatóság lehetõségére utaló linkkel. Ennél sokkal jobban utáljuk, és minden lehetséges eszközzel irtjuk azokat a levélnek álcázott üzeneteket, amelyeket több címre küldenek el, és amelyek fõként Viagrát és társait, szexuális szolgáltatásokat vagy éppenséggel olcsó szoftvereket ajánlanak nekünk. Ez az a mûfaj, ami ellen védekezni sem lehet. Ha a szolgáltató szûri és törli a levélszemetet, vagy a gépünkre telepítünk spamszûrõt, mindig attól félünk, hogy olyan levél is áldozatul esik, amire már régen várunk. Éppen ezért elsõ dolgunk átnézni a spameket, hátha van közöttük értékes szemét is. Végül is a kéretlen üzenet életünk szükségtelen velejárója lett, amit utálunk. De hiányzik, ha nem jön.
Kéretlen!
Mayer Erika
infomediátor
A spamháború lényege, hogy sikerül-e az e-mailt használhatatlanná tenni a kéretlen hirdetések céljára azelõtt, mielõtt a kéretlen hirdetések teszik használhatatlanná az e-mailt a kommunikáció céljára – ebbõl a definícióból is látszik, hogy a spam kifejezést eredetileg csak az üzleti célú kéretlen levelekre alkalmaztuk. A XXI. század elejének internetes kutatói a spam további jellemzõjének tartották annak tömegességét is. Abban pedig mindenki egyetért, hogy spamen csak az elektronikus úton küldött üzenetet értjük. A magyar jogi szabályozás egészen 2006. január 1-ig szintén csak az üzleti célú kéretlen levelekre terjesztette ki a spam hatályát, ekkortól azonban a törvény új fogalmat vezetett be: az elektronikus hirdetést. Ezen nem csupán a hagyományos értelemben vett üzleti reklámot érti a jogalkotó, hanem a társadalmi cél eléréséhez kapcsolódó tájékoztatást is. Az sem követelmény továbbá, hogy az üzenetet tömegesen küldjék el, elegendõ, ha az csupán elõzetes kérés nélkül landol a postaládánkban. Világos tehát, hogy a szándék az internet biztonságos mûködésének garantálása mellett a felhasználók idejének és pénztárcájának védelme a sok felesleges, érdektelen levélszeméttel szemben. Hogy mi számít e körbe, azt ezek mérlegelésével, a jogi kereteken belül nekünk, illetve a majdan kialakuló joggyakorlatnak kell eldöntenie.
