Kézenfekvő, hogy egy eszközigényes tevékenységet folytató kisvállalkozás pályázati pénzekért folyamodik. De vajon miért bizonytalanodik el még az a cég is a jövőbeli pályázatokat illetően, amelyik nyert már egyszer támogatást?
Rugalmatlan!
Szongoth Gábor,
ügyvezető igazgató, Geo-Log Kft.
A föld mélyének kutatása eszközigényes tevékenység. Korszerű, drága műszerekre van szükségünk, ezért merült fel a pályázat gondolata. Először négy évvel ezelőtt próbálkoztunk egy GVOP-pályázaton, sikertelenül. Az elutasítás egyetlen indoka az volt, hogy a megvásárolandó műszerek árajánlatán nem szerepelt az Európai Unióban kötelező, a biztonsági előírásoknak való megfelelést jelző CE felirat. A hiányt utólag nem lehetett pótolni.
Egy évvel később ismét pályáztunk, de jóval kisebb összegre, mert közben már megvásároltuk a műszerek nagy részét. Ezúttal sikerrel, de már sokkal rosszabb feltételekkel (50 százalék helyett 35 százalék intenzitás). A pályázat beadása és az elbírálás, illetve a beszerzés között olyan sok idő telt el, hogy a piaci környezet és a technológia is sokat változott. Nekünk azonban azt kellett megvennünk, amire évekkel korábban benyújtottuk a pályázatot. A részteljesítések kifizetése is rendkívül vontatottan zajlott.
Hátrányos az is, hogy a támogatási szerződés megkötése előtt a nyert pályázati összeg 120 százalékának megfelelő összeget banki letétbe kellett helyeznünk. Ez a pénz 5 évig elérhetetlen számunkra, nem kamatozik, ráadásul még mi fizetünk érte letéti díjat. Noha egy 15 fős, 200 millió forint éves árbevételű kisvállalkozásnak sokat jelent 10-15 millió forint vissza nem térítendő támogatás, meggondoljuk, hogy a jövőben pályázunk-e. Ráadásul a pályázatok intenzitása a budapesti cégek esetében már csak 20 százalék, ezért biztosan nem érdemes pályázni.
Hosszadalmas!
Ijjas Péter,
elnök, Geocoop Szövetkezet
Ha egy magyar kisvállalkozás a szoftverfejlesztés mellett hardverfejlesztéssel – esetünkben felvonóvezérlésekkel – is foglalkozik, akkor bonyolult, drága eszközökkel dolgozik, ráadásul számolnia kell műszerparkjának folyamatos korszerűsítésével. Egy 10 fős, mintegy 100 millió forint éves árbevételű cégnek azonban komoly problémát okozhat a többmilliós eszközök beszerzése. Ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbálkozunk egy pályázattal.
Nagyon körültekintően akartunk eljárni, saját szakértelmünket egy pályázatíró cég tapasztalataival ötvöztük. Sikerdíjban állapodtunk meg, így cégünket előre semmilyen pluszköltség nem terhelte. Az eredményre nagyon sokat kellett várnunk. Rossz volt a hoszszú bizonytalanság, de a negatív döntés még kellemetlenebbül érintett minket. Pályázatunk ugyanis nem nyert. A döntést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyetlen ponttal indokolta: projektjavaslatunk nem tett eleget a fenntartható fejlődés követelményeinek. Nem nyerhet ugyanis támogatást az a vállalat, amelyik a két fenntarthatósági főkategóriában nem éri el a maximálisan szerezhető 1–1 pontból a 0,5–0,5 pontot. A mi pályázatunknak ezt az elemét a bíráló bizottság csak 0,3 pontra értékelte. Fellebbezésnek van ugyan helye, ám egy ilyen típusú kritérium értékelése meglehetősen szubjektív.
A miénkhez hasonló méretű kisvállalkozásoknak egyébként hasznos lenne, ha a mostani, jellemzően 10–15 millió forint helyett kisebb összegű – 3–5 millió forintos – vissza nem térítendő támogatásra is pályázhatnának.
