A szerverhosting és az adatközponti szolgáltatások igénybevételének műszaki-informatikai előnyei régóta ismertek. A köztudatba azonban csak mostanában kerül be egy új szempont: a saját infrastruktúra kihelyezése segíthet a vállalatoknak az energiaköltségek lefaragásában és a klímavédelmi célok elérésében is.
◼︎ ESG-célok teljesítése szerverhostinggal
Mélyen gyökerezik a magyar vállalati informatikai kultúrában az eszköztulajdonlás eszméje: sokáig az volt a meghatározó gondolkodás, hogy „az a biztos, amikor nálam működik a szerver, én tartom rajta a szemem, én menedzselem”. A nagy sebességű hálózatok és a felhőszolgáltatások elterjedése előtt valamennyire még igazoltnak mondható felfogás aztán már erodálódni kezdett, a Covid-időszak pedig élesen rávilágított a hátrányokra is. Amikor a home office miatt új szolgáltatásokra, azokhoz pedig új szerverekre lett volna szükség, mindenki egyszerre próbált bevásárolni – az ellátási láncok befagytak, a szállítási idők gyakran évekre nyúltak.
Bízza profikra!
Ebben a helyzetben már sokkal elfogadhatóbbnak látszott, hogy nem saját, hanem bérelt szerverinfrastruktúrán fussanak az alkalmazások, és előtérbe kerültek a hosting-szolgáltatások egyéb előnyei is. „A hostingnak több fajtája is létezik, és mindegyik sajátos könnyebbségeket kínál a saját infrastruktúra üzemeltetéséhez képest azoknak, akik a munkaterheléseket nem akarják felhőkörnyezetre bízni”, mondja Szabó-Molnár Csilla, a Magyar Telekom ESG-szakértője.
Az egyik legegyszerűbb formája ennek, hogy a vállalat saját szervereit áttelepíti a szolgáltató adatközpontjába: ez a kolokáció. Ebben az esetben az eszközök tulajdonjoga, működtetése és felügyelete teljes egészében a felhasználónál marad – a szolgáltató csak a működés feltételeit (az áramellátást, a hűtést és a hálózati kapcsolatot) biztosítja. Nincs szükség saját szerverteremre, nem kell kiépíteni és fenntartani annak kiszolgáló infrastruktúráját, nem kell a fizikai biztonságról gondoskodni.
A fizikai szerverbérlés egy lépéssel tovább megy ennél. Itt dedikált szervereket vesz igénybe a szolgáltatótól a vállalat, és ezeknek hardveres üzemeltetését is átvállalja az adatközpont. A fenti előnyökön kívül itt még a CapEx vs. OpEx megközelítés is szerepet kap: elmarad az egyszeri beruházás, nincs amortizációs költség, miközben minden időben az igényeknek leginkább megfelelő szervereket lehet bérelni. Feleslegessé válik a túlbiztosítás, vagyis nem kell a jelenlegi igényekhez képest túlméretezni a szervereket, hogy évek múltán is megfelelő legyen a kapacitása.
A legnagyobb rugalmasságot a virtuális szerverbérlés biztosítja. A virtuális szerverek mérete rugalmasan igazítható a változó igényekhez, és garantálható a magas rendelkezésre állás – a virtuális erőforrások probléma esetén automatikusan, minimális kiesés mellett új kiszolgálóra települnek át. Az ilyen szolgáltatás ára azért is kedvező lehet, mert a virtualizált környezetekben a fizikai szerverek kapacitása jobban kihasználható.
Fenntarthatóbban a klímavédelemért
„Az üzemeltetés egyszerűsödése csak az egyik oldalát jelentik az adatközpontok előnyeinek”, árnyalja tovább a képet Szabó-Molnár Csilla. Az infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezésével a vállalatok jelentősen tudják csökkenteni üvegházhatású gáz kibocsátásukat azáltal, hogy optimalizálják az erőforrás felhasználásukat.
A villamosenergia-igény mérsékelhető, ha a meglévő, on-premise szerverinfrastruktúrát áttelepítik az adatközpontba. „A jobb szerverkihasználtságnak és virtualizációs technológiáknak köszönhetően az ipari benchmarkszámítások alapján az egy szerverre jutó fajlagos energiafelhasználás jelentősen alacsonyabb” bontja ki ennek részleteit Szabó-Molnár Csilla.
| Áramzabáló informatika
Erősen eltérő becslések láttak-látnak napvilágot arról, hogy mennyi villamos energiát használ el a világ infokommunikációs infrastruktúrájának működtetése, az adatközpontok, a hálózatok. A különféle források a teljes globális fogyasztásból 5 és 9 százaléka közé teszik az IKT-szektor arányát – ebben az adatközpontokon és az infrastruktúrán kívül a végfelhasználói eszközök által elhasznált villamos energia is benne van. Abban viszont egyetértenek a források, hogy ez a fogyasztás nőni fog, még ha az egyes eszközök egyre energiatakarékosabbak is lesznek. Egy becslés szerint 2015 és 2030 között 50 százalékkal nőhet az energiafelhasználás; egy másik számítás pedig úgy véli, 2030-ban már a világ villamosenergia-felhasználásának 10-20 százalékát is elviheti az infokommunikáció. Különösen a mesterséges intelligencia zavarja meg a képet: mind a nagy modellek betanítása, mind azok használata óriási energiát (és egyéb erőforrást, például vizet) emészt fel. |
Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a globális szolgáltatók, a hyperscalerek a nagyobb fokú méretezhetőség miatt még nagyobb megtakarításokat tudnak elérni. Így is van, de a mérleg másik serpenyőjébe kerül a hálózatok energiaigénye. A globális szolgáltatók nagyobb távolságokon mozgatják az adatokat, és az ezt kiszolgáló hálózati infrastruktúrának is jelentős az energiaigénye.
Irány a net zero!
Az energia ára mellett van egy másik tényező is, ami az adatközponti működtetés mellett szól. A nagyvállalatoknál egyre fontosabbá válnak az ESG-célok, köztük a klímavédelmi vállalások, a cég karbonlábnyomának jelentős csökkentése, jó esetben a „net zero” (vagyis üvegházhatású gáz kibocsátása nélküli) működés.
A Magyar Telekom adatközpontjában a saját infrastruktúrát – beleértve a hűtést, az épület üzemeltetését és a szerverbérléshez használt eszközök ellátását – teljes egészéből megújuló energiaforrásokból látják el. Mivel a vállalatok ESG-vállalásaiba beleszámít a partnerek, beszállítók teljesítménye is, a Telekom adatközponti szolgáltatásainak használatával az ügyfelek nagyot léphetnek saját vállalásaik teljesítése felé, hangsúlyozza Szabó-Molnár Csilla.
Aki ennél is tovább szeretne lépni, azoknak kínálja a Magyar Telekom a „Zöld Prémium” lehetőséget. A konstrukció keretében a szolgáltató vállalja, hogy „zöld”, azaz megújuló forrásból származó energiával látja el a kolokációban nála elhelyezett szervereket. „Fontos számunkra, hogy minél energiahatékonyabb és ’zöldebb’ megoldásokat válasszunk, mert ezzel nemcsak a saját klímacéljaink elérését segítjük, hanem az ügyfelek számára is megkönnyítjük, hogy teljesítsék vállalásaikat”, teszi ehhez hozzá Szabó-Molnár Csilla.
A Magyar Telekom most azon dolgozik, hogy az egyes termékek esetében számszerűsíteni is lehessen, hogy mennyi CO2-egyenérték kibocsátását takarítja meg a felhasználó az adatközponti szolgáltatások igénybevételével.
