Bár a magyar vállalatok zöme csak pár éves késéssel követi a nemzetközi trendeket, az IBM hazai tevékenységének fókuszában a mesterséges intelligencia áll majd, összeforrva az automatizációval és az IT-biztonsággal, mondta el nekünk Pikéthy Árpád, aki az év elején vette át az IBM Magyarország vezetését. A szakember abban is biztos, hogy idén felpezsdül a magyar informatikai piac.
◼︎ MI és kvantumszámítógépek
– Melyek azok a globális trendek, amelyek manapság meghatározzák az informatikát, akár technológiai, akár egyéb szempontokból?
– Az IBM közel 30 éve végez széles körű kutatást, évente mintegy 3000 CEO-t kérdez meg több mint 30 országból és 24 iparágból azzal kapcsolatban, hogy milyen prioritásaik vannak, és milyen kihívásokkal néznek szembe. A legutóbbi tanulmány szerint a vállalatvezetőket érdekes módon leginkább a hatékonyság növelése és technológia modernizációja foglalkoztatja, a 2022-ben még vezető prioritásként szereplő ügyfélélmény biztosítása a harmadik helyre csúszott vissza. További kiemelt prioritás számukra az adatok biztonsága és a környezeti fenntarthatóság. Ezen témákat sorolták fel a legnagyobb kihívásaik között is, és csak ezután következnek a tehetségek felkutatása és munkavállalók megtartása. Egyértelműen látható, hogy a vezető trendek hatalmas elvárásokat támasztanak az informatikai fejlesztésekkel szemben. És hát nyilván a generatív MI szárnyalása újabb dimenziókat nyit meg
– Mennyire éreztetik ezek a trendek a hatásukat Magyarországon?
| Pikéthy Árpád
A BME mérnök-fizikus képzésének első évfolyamán szerezte diplomáját. Ezt követően PhD-ösztöndíjasként folytatott kutatómunkát az egyetemen, holografikus interferometriával foglalkozott. „Ennek eredményeit ma már sok helyen használják a világon, de számomra nem volt eléggé kézzelfogható, amit a laborban csináltunk”, mondja. Egy ideig párhuzamosan folytatta a kutatást és az informatikai munkát (saját céget is alapított), míg 1999-ben végleg átnyergelt az IT-re. Ez a dotkom-lufi kipukkadása előtti pezsgés időszaka volt, Pikéthy Árpád és társai pedig vállalatok számára készítettek weboldalakat, e-business megoldásokat és más szoftvereket. „Ez már az alkalmazott tudomány izgalmasabb világa volt. Tanulmányaimat is kibővítettem ennek megfelelően, egy közgazdász és MBA diplomát is beszereztem. Azóta ebben a világban élek, több száz sikeres komplex nagyvállalati IT-projekt megvalósításának voltam részese, idehaza és a régió számos országában is. Szerencsésnek érzem magam, hogy az elmúlt 20 évben mindezt IBM-esként tehettem”, mondja karrierje folytatásáról. |
– A hazai nagyvállalatok általában nem azonnal vezetik be az új technológiákat. Jó példa erre a felhőtechnológiák térnyerése. A jó hír, hogy van ellenpélda is, az elmúlt másfél év során a mesterséges intelligencia berobbant a köztudatba, lényegében nincs olyan meghatározó döntéshozó, akit ne foglalkoztatna az MI, illetve annak hasznosítási lehetőségei.
Az IBM hazai tapasztalatai alapján az IT-fejlesztések gerincét továbbra is a digitalizációs projektek adják, de erősek a hatékonyság növelését célzó automatizációs törekvések, a hibridfelhő-technológiák, illetve a fejlett IT-biztonsági megoldások iránti igények is. Nagyon ígéretes jövő előtt áll az adatvezérelt működés kialakítása, a vállalatok kezdik felismerni ennek üzleti előnyeit, keresik a lehetőségeket, hogy hogyan tudják a rendelkezésükre álló adatvagyont minél jobban hasznosítani.
– Milyennek látja most, 2024 elején a magyar piac lehetőségeit, mutatkozik-e valamiféle dinamizmus?
– Több területen is látok pozitív elmozdulást. A Covid miatt számos, korábban betervezett innovációt elhalasztottak, mert a túlélés volt a tét, aztán jött a háború, az infláció. Digitalizációs, automatizációs, biztonsági projektek álltak le, keletkezett egy technológiai adósság, elmaradt a korszerűsítés. Most viszont változik a hozzáállás, bátrabban mernek döntéseket hozni a cégvezetők. Több tényező is segíti ezt. Jönnek az olyan szabályozások, mint a NIS2 vagy a DORA, amelyek beruházásokat igényelnek. Berobbant az MI, mindenki beszél róla, senki nem akar lemaradni. És végül van remény arra, hogy komolyabb beruházási források érkezzenek, akár az anyavállalatok oldaláról, akár az EU-s operatív programok keretében. Mindezek szerintem pozitív irányba lökik a magyar piacot.
– Jól látszik, hogy az IBM nem fél hozzányúlni a portfóliójához: bátran ad el korábban stratégiainak gondolt üzletágakat, miközben komoly felvásárlásokat is végrehajt. Milyen megfontolások szerint történnek az eladások és a vásárlások?
– Viszonylag egyszerű a magyarázat. Kizárólag azokkal a megoldásokkal kívánunk foglalkozni, olyan technológiák fejlesztésére fordítjuk az erőforrásainkat, amelyek magas hozzáadott értéket jelentenek számunkra is és az ügyfeleink számára is. Amiben ez nincs meg, ami commodity-vé válik, attól megszabadulunk, még ha ikonikusnak is tekinthető, mint például annak idején a személyi számítógépek, a ThinkPad laptopok eladása a Lenovónak vagy legutóbb a menedzselt szolgáltatásokat kínáló divízió kiválása, amely Kyndryl néven, önálló vállalatként folytatja a működését.
Ezzel szemben csak a tavalyi év során 13 akvizíciót hajtott végre az IBM, amelyek jelentős termékportfólió- és ügyfélkör-bővülést eredményeztek. 2019-ben az IBM hajtotta végre az informatikai piac addigi legnagyobb szoftveres akvizícióját, amikor 34 milliárd dollárért felvásárolta a Red Hatet. Továbbra is igaz az állítás, hogy ha valaki bankban ügyintéz, vásárol vagy repülővel utazik, akkor szinte biztosan valamilyen IBM-es rendszeren keresztül történik a tranzakció.
– Híres volt az IBM arról is, hogy nagyon komoly alapkutatásokat folytatott – ez továbbra is megmaradt?
– Nagy hagyománya van nálunk a tudományos kutatásoknak, öt Nobel-díjast adtunk a világnak, és 29 éven keresztül folyamatosan az IBM jegyeztette be a legtöbb szabadalmat az USA-ban – volt olyan év, amikor több mint tízezret. Ez sok tekintetben továbbra is változatlan, a kutatásokra a vállalat a teljes bevétel több mint 10 százalékát fordítja tucatnyi kutatóközpontot fenntartva világszerte.
2022-ben viszont megváltozott az innovációs stratégiánk. A széles spektrumot átölelő kutatások helyett a fókuszálás mellett döntöttünk. Kiválasztottuk azokat a kulcsterületeket, amelyek annyira komplexek és dinamikusan változnak, hogy minden koponya együttműködésére szükség van az áttörések eléréséhez. Ez az öt terület az adat és MI; a hibrid felhő; az IT-biztonság; a félvezetők; és a kvantumszámítógépek.
– Ezek közül a legtöbb nyilvánvaló, de a kvantumszámítógépekben is ekkora közeli potenciált látnak? Nem csak a hype nagy körülötte?
– Az IBM kvantumtechnológiáinak világszerte már mintegy 450 ezer felhasználója van – ez nemcsak a jövő, ez már a jelen, és Magyarországon is egyre komolyabban foglalkoznak vele. Biztos vagyok benne, hogy ez lesz a következő nagy dobás, amely forradalmasítja a számítástechnikát, és elképesztően látványos eredményeket fog produkálni. Azt majd a jövő dönti el, hogy eleinte milyen célra és hogyan használják majd: a tudományos életben, gyógyszeripari kutatásokra vagy akár az üzleti életben.
Ezzel kapcsolatban aktívan részt veszünk az iparág kvantumkriptográfiai kutatási együttműködéseiben is. A problémát az adja, hogy a kvantumszámítógépekkel könnyen feltörhetővé válnak a jelenlegi titkosítások. Ezért most azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azokat a matematikai módszereket, amelyekkel „kvantumálló” titkosítás fejleszthető.
– Az IBM már évtizedekkel ezelőtt a hírek középpontjában volt MI-fejlesztéseivel, például a Deep Blue-val. Mostanában, a generatív MI megjelenésével azonban más cégek kerültek rivaldafénybe. Mit csinál most ezen a téren a vállalat, és miért nem annyira látványos a tevékenysége?
– A Deep Blue 1997-ben a sakkban, majd később a Watson 2011-ben, a Jeopardy vetélkedőben elért nagy visszhangot kiváltott eredményei mutatják, hogy az IBM úttörőnek számít az MI területén. Az elmúlt időszakban nemcsak a technológia fejlesztésére koncentráltunk, hanem iparági megoldásokat is kidolgoztunk. Az MI-képességek beépültek a kész megoldásokba, legyen az időjárás-előrejelzés, prediktív karbantartás, képfelismerés, biztonsági megoldások vagy folyamatok automatizálása. Ezeket a megoldásokat sok ezer ügyfél használja világszerte. Természetesen létrehoztuk az önmagukban is elérhető MI-megoldásainkat is.
Azt viszont nagyon jól látja, hogy nem elég jó technológiát fejleszteni, hanem azt meg is kell mutatni a világnak. Az idei évre az én egyik fő feladatom pontosan az, hogy bemutassam azokat a use case-ket, felhasználási lehetőségeket, amelyek már a gyakorlatban is bizonyítottak. Ebből a szempontból egyébként hálásak vagyunk a generatív MI-nek, ugyanis a felhajtás révén az érdeklődés elérte a célpiacunkat jelentő vállalatok menedzsmentjét is. Így már könnyebb számunkra is kommunikálni, hogy mire képes a vállalati igényekre kifejlesztett Watsonx termékcsalád.
– Véleménye szerint milyen irányba fejlődik az MI-piac, milyen technológiák, termékek, szolgáltatások iránt lesz nagy kereslet?
– Szerintem hamarosan lecseng a jelenlegi hype, eljön a kijózanodás ideje, és értelmesebb beszélgetések indulnak el. Sokszor hallani azokat a rémhíreket, hogy az MI elveszi majd az emberek munkáját. Ez nyilván nagyrészt nem igaz. De abban teljesen biztos vagyok, hogy azok az emberek, akik MI-t használnak, el fogják venni a munkahelyeket azoktól az emberektől, akik nem használnak MI-t.
Itt behoznék olyan szempontokat is, amelyek túlmutatnak az MI puszta képességein. Az üzleti felhasználók számára olyan MI-megoldásokat kell létrehozni, amelyekben megbízhatnak, és üzleti döntéseket alapozhatnak rájuk. Ez a legfontosabb szempont szerintem. Olyan modelleket kell építeni, amelyek az ügyfelek saját, megbízható adataira épülnek, hogy megfeleljenek a jogi, szabályozói, etikai és pontossági elvárásoknak. Például hogyan akadályozzuk meg, hogy a modell betanításához használt információhalmazban lévő személyes adatok később ne kerüljenek ki a nagyvilágba. A Watsonx ezt tartja szem előtt, és az IBM fejlesztései is ebbe az irányba mutatnak.
– Abban egyetértünk, hogy az MI-nek megbízhatónak és etikusnak kell lennie. Ugyanakkor nem fél attól, hogy azok a vállalatok, vagy akár országok, amelyek nem tartják magukat ezekhez az elvekhez, behozhatatlan előnyre tesznek szert?
– Egyáltalán nem. Már most is sokat hallani azokról a perekről, amelyeket a tartalomgyártók, adatbirtokosok indítottak a generatív MI-eszközöket fejlesztő cégek ellen. Elképzelhető, hogy tisztességtelen eszközökkel, az etikára fittyet hányva kezdeti előnyökre lehet szert tenni. De amint ez napvilágot lát, amint kiderül, hogy milyen adatokon, milyen módszerekkel tanult a modell, rögtön ott a baj. Mi hosszú távra tervezünk, hosszú távú együttműködést akarunk kiépíteni az ügyfeleinkkel, ezért kulcsfontosságú számunkra, hogy a megoldásaink átláthatók legyenek, jogtiszta adatforrásokból táplálkozzanak, és etikusan működjenek. Ebben nincs engedmény.
– Milyen területekre összpontosít a közeljövőben a magyar IBM?
– A korábban elmondottakból egyértelműen következik, hogy az MI az érdeklődésünk középpontjában van. Azonban az MI csak a jéghegy csúcsa. Amennyiben egy vállalat ettől értéknövekedést vagy akár értékrobbanást vár el, akkor nagy gondot kell fordítania az adatvagyona felmérésére, rendszerezésére, tisztítására és felügyeletére. Ugyancsak fontos terület a hazai nagyvállalatok körében az alkalmazásmodernizáció és -automatizáció; folyamatosan keresik a legjobb megoldásokat a piacon. Jelentős figyelmet kap manapság (nem véletlenül) az IT-biztonság; ebben hazai szakembereink kiemelkedő tudással rendelkeznek, Európa minden pontjáról őket akarják bevonni szakértőnek. A szerver és storage megoldásaink is jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek, számos infrastruktúrakonszolidációs projekthez választják ezeket az ügyfeleink a kiemelkedő ROI mutatók miatt.
Ezek mellett más izgalmas területek is feljövőben vannak, amelyekre egyre több energiát fogunk fordítani. Az egyik a fenntarthatóság, a másik pedig a következő nagy dobás, a már említett kvantumszámítógép, és az ebből következő biztonsági kihívások.
