Nem kerülhető meg a mobileszközök információbiztonsági védelme a vállalati környezetben. A veszélyek ismertek, van is ellenük védekezés.
Húsz évig nem igazán foglalkoztunk a mobiltelefon biztonságával. A felfogás részben még ma is él, pedig már messze nem jogos. Ahogy az okostelefonok (és újabban a táblagépek) egyre okosabb lesznek és egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalati dolgozók mindennapi munkájában, úgy jelentenek egyre nagyobb biztonsági kockázatot is.
A hagyományos számítógépeket fenyegető veszélyek gyakorlatilag mindegyike megtalálható mobilkörnyezetben is. Ezek között megtalálható az adatvesztés, a kártevők, a social engineering (magyarul átverés) vagy éppen az adatforgalmat lehallgató, úgynevezett man-in-the-middle támadások.
Hol az adat?
Az egyik legnagyobb veszélyt az adatvesztés jelenti. A mobilkészülékek egyik legnagyobb vonzereje, hogy az ember mindenhova magával viheti (illetve bárhonnan elérheti) a leveleit, dokumentumait és az előfizetett internetes szolgáltatásokat. Gyakori, hogy a mobileszközt szinkronizálják az otthoni és a munkahelyi számítógéppel – és többféle felhőszolgáltatással is, így mindig kéznél vannak a levelek, a naptárak és a telefonkönyv. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy érzékeny vagy egyenesen bizalmas vállalati adatok kerülnek fel olyan eszközökre, amelyeket az informatikai osztály nem „lát”.
Ugyanez előfordulhat fordítva is: amikor valaki a saját készülékével kapcsolódik a vállalati hálózatra és tölt fel adatokat. Ebben az esetben még kevésbé látja a vállalati informatika, hogy hova kerülnek az adatok. Az ilyesmit persze meg lehet akadályozni adatszivárgás elleni eszközökkel, de ettől függetlenül nem árt a biztonsági szabályzatban tiltani, hogy valaki nem engedélyezett eszközzel csatlakozzon a vállalati rendszerre. Érdemes a „tiltott” kategóriába tenni a vállalati készülékek otthoni számítógéppel való szinkronizációját is.
A mobileszközön lévő adat elsősorban azért jelent biztonsági kockázatot, mert az eszközt könnyebb elveszíteni, és ilyenkor a rajtuk lévő információ illetéktelen kezekbe kerülhet. Az a legegyszerűbb, ha a vállalati felhasználókat arra kötelezzük, hogy a zárolt készüléket pin-kóddal védjék – ez ugyan nem jelent százszázalékos biztonságot, de a kíváncsiskodó szemektől megvéd. Még jobb, ha lehetőség van a készülék távoli zárolására, esetleg teljes törlésére.
Azt már mindenki természetesnek veszi, hogy a vállalati számítógépekre vírusirtót kell telepíteni. Ugyanezt a mobilkészülékek esetében is természetesnek kellene venni. Ma már az összes mobilplatformra léteznek víruskereső programok, minthogy egyetlen termék (még az iPhone) sem mentes a kártevőktől.
Kártevők és fülelők
A rosszindulatú kódok gyakran egy vonzó alkalmazásba épülnek be, ezért vállalati szinten szabályozni kell, hogy mely alkalmazások telepíthetők egy okostelefonra. Szigorúan tiltani kell a feltört (jailbreakelt, rootolt) telefonok használatát is, mivel a feltört operációs rendszerek megkerülik a készülék (és az alkalmazásterítési folyamatok) beépített védelmi funkcióit, így sokkal nagyobb a kockázata a kártevők telepítésének.
Az emberi kíváncsiságot vagy hiszékenységet kihasználó social engineering támadásnak jobban beugranak az emberek, ha nem a számítógépükön, hanem a mobiltelefonon vagy a táblagépen találkoznak vele. Pedig a mobilkészülékeken is veszélyes lehet az emailben kapott linkek követése, a csatolmányok megnyitása vagy gyanús weboldalak meglátogatása. A mobil felügyeleti szoftverekkel tiltólistára helyezhetők a kockázatos weboldalak, de az is megoldás lehet, hogy biztonságos böngészőt telepít a cég a készülékekre, amely csak az engedélyezett weboldalakhoz ad hozzáférést.
Ugyancsak fokozott veszélyekkel jár a vállalati erőforrások (alkalmazások, szolgáltatások, dokumentumok) mobil elérése. Ez ugyan nagymértékben növeli a dolgozó hatékonyságát (hiszen bárhonnan el tudja végezni a munkáját), ám a nyilvános hálózatok a legritkább esetben titkosítottak. Ebből adódóan viszont a nyilvános hotspotról, kávézóból vagy a vendégeknek fenntartott wifi-ről kezdeményezett adatforgalmat illetéktelenek is lehallgathatják, rosszabb esetben módosíthatják is. Ez ellen védhet, ha kötelezzük a dolgozókat, hogy csak biztonságos, titkosított virtuális magánhálózaton (vpn-en) keresztül csatlakozhatnak a vállalati rendszerekhez. A dolgot megkönnyíti, hogy a legtöbb mobilplatform támogatja a vpn-eket.
A védelem eszközei
Természetesen nemcsak biztonsági rendszabályokat kell hozni a mobilkészülékek és adataik kezelésére, hanem ezeket különféle technológiákkal meg is kell támogatni. Az egyik legfontosabb eszköz a vállalatok kezében a mobil eszközfelügyeleti (mobile device management, mdm) rendszer.
Egy ilyen rendszer révén a vállalatnál a már (jó esetben) létező biztonsági modell és szabályok kiterjeszthetők a mobilkészülékekre is, illetve bevezethetők azok a speciális rendszabályok és intézkedések, amelyekre munkahelyre bevitt saját, vagy a cég által nyújtott okos, mobileszközök miatt van szükség. Egy mdm-rendszerrel a szabályokat és beállításokat távolról is frissíteni lehet a készülékeken, kikényszeríthető a vpn használata, beállítható a képernyőt feloldó pin-kód erőssége és a lezárás sebessége. Ugyancsak alkalmas az mdm-eszköz arra, hogy megakadályozza a nem engedélyezett alkalmazások telepítését az eszközre.
Hasznos lehet, ha az eszköz beépített böngészőjét biztonságos böngészőre cseréljük le. Ezek a webes csatlakozásnál ellenőrzik, hogy a meglátogatni kívánt weboldal szerepel-e az ismert rosszindulatú webhelyek között, és csak a „tisztának” nyilvánított oldalak meglátogatását engedi. Így megakadályozható a kártevők letöltése – de természetesen a módszer csak annyira hatékony, amennyire a tiltólista naprakész.
Összeállította: Schopp Attila
