Az a nyers igazság, hogy most a világon több mint 1,8 milliárd pc működik (forrás: Deloitte 2013 Q3), androidos okostelefonból meg csak 1 milliárd (forrás: Google, 2013Q3). Mind a két szám folyamatosan növekszik – az viszont igaz, hogy a pc-k számának gyarapodási üteme sokkal erősebben csökken, mint az okostelefonoké.
Nem egy adott évben megvásárolt új készülékek (pc-k vagy okostelefonok) számáról beszélünk, Több mint másfélszer annyi pc-t használnak a világon, mint androidos okostelefont. Ez egy halott piac?
Jó, tudjuk, minden évben szűkül. Egy ilyen piacról fejvesztve menekülnek a befektetők: mert a szűkülés miatt a középtávú halál bizonyos, márpedig a növekedés a legfőbb érték. Ezért minden gyártó csak tabletekről, okostelefonokról, legfeljebb transzformer-laptopokról beszél.
Az asztali pc tehát nem népszerű. Tízből egy vásárló sem gondol asztali gépre. Akkor is inkább laptopot vesz, ha alig akarja mozgatni, mert az kisebb, szebb, halkabb.
Tehát asztali pc nem kell már, mert célszerűtlen. Használóinak százmilliós tömegei nem használták ki a (kétes) szerelhetőséget, bővíthetőséget. Egy hűtési katasztrófa: a torony ház a legnépszerűbb, amelyben fekszenek az áramkörök…Nyugodjék békében az asztali pc.
De azért: 1,8 milliárd pc?!
Azért lehet ebben potenciál! Kellenek még szoftverek, régiek frissítései, új alkalmazások, digitális, pc alapú szolgáltatások. Évek óta nem hallunk viszont a Moore-törvényről. Emlékszünk még? Hogy az egységnyi lapkafelületen levő tranzisztorok száma kétévente kétszereződik. Hogy emiatt a számítógépek teljesítménye másfél évente duplázódik. Na igen. Ez akkor volt, amikor a pc-s játékok hajtották a processzor- és grafikuskártya-fejlesztést. Most a Candy Crush Saga vagy a Whatsapp fejlesztőjének felvásárlási ára hajtja – az it-bulvármédiát.
Nem veszünk kétévente új pc-t. Inkább ötévente. Magyarországon általános szokássá vált a használtgép-vásárlás. A fejlettebb (gazdagabb) országok nagy szervezetei háromévente frissítik az irodai infrastruktúrájukat, hál’ Istennek, mert így olcsón, „zölden” újra hasznosíthatjuk a négy éve még csúcsgépnek számító konfigurációkat.
Pc nem kell, de virtuális munkaasztal igen
Beérett az évek során a vékonykliens-architektúra. Csak most felhő alapú számítástechnikának hívják…Nem az irodai asztali gépeket vagy laptopokat kell cserélni, hanem a szervereket egy szolgáltatótól vegyük igénybe, és webes felületen érjük el az összes alkalmazást. Iaas: infrastructure as service. Ócska gépeink pont ugyanúgy tudnak internetezni, mint tavalyelőtt-előtt, csak a szétnyomkodott egerek, elpiszkolódott billentyűzetek helyett vegyünk újat. Na jó, ha az alkalmazottak nagyon morognak, veszünk nekik korszerű, 16:9-es, hd+-os monitort – százzal kevesebb pixelsorral, mint amennyi a porcsapda, dögnehéz crt-n volt. (1280×1024-es volt az, az újak jó esetben 1600×900-asak… Ha megnyomjuk a ceruzát és full hd-sat veszünk, na jó, azon van – 56-tal több, 1080 pixelsor.)
Most az adatközpontok gépsűrűségének növelése hajtja a hardverfejlesztést. Most is az alapterület a legdrágább, ezért épültek, épülnek a felhőkarcolók. Pengeszerverekből, nas-okból, san-okból, hálózati eszközökből, tűzfalakból, appliance-okból. A végfelhasználónál meg legyen, amit szeretne. Tablet, phablet, okosóra, okosszemüveg, na jó, ha minden kötél szakad, akkor egy laptop… Lehet akár androidos, Chrome OS-es, WebOS-es is.
|
Kihagyott lehetőségek |
|---|
|
Idén ért volna krisztusi korba az asztali pc. Harminc évig nem volt iroda pc nélkül. Miért nem építették be a szabványos pc-házat az íróasztalokba? Rugdalták a vasládát az asztal alatt, nem győzték takargatni, fésülgetni a kábeldzsungelt, de nem építették be. Ahhoz is az Apple kellett, hogy a mini-pc-t bevigye a köztudatba. Pedig mindig volt egy-két merész gyártó, aki kihozott téglává tömörített gépet – de nem kellettek. Az előbb megállapítottuk, hogy sokan vesznek laptopot az asztalra. Bedugják a konnektorba a lakóhelyen, a nyaralóban, vendégségben, az irodában. Akkor meg minek bele az akkumulátor?! Adja már valaki 20 ezer forinttal olcsóbban a 15 vagy több hüvelykes, „desktop replacement” laptopot – akku nélkül! Még mindig nyernek rajta 10 ezret, mert egy akku 30 ezer… Ha az is kell a vásárlónak, vegye meg. Az ekkora gépek amúgy is erőművek, játszanak, vagy videót vágnak, konvertálnak rajtuk, úgysem bírják sokáig hálózati táplálás nélkül. |
Hát a hálózat?
Csenden elhaladunk amellett, hogy a ki tudja mennyi millió mérnökóra árán megszületett gigabit-ethernet nem nagyon kell. Mindenki wifizik. Végelhasználókról beszélünk. Nyilván, a hálózati infrastruktúrában gőzerővel folyik a fejlesztés – abból a végfelhasználót csak annyi érdekli, mint amennyi az autóst a fékbetét-adalékanyagokból. Hogy megint rövidebb lett a féktávja.
Szóval a „szélessávú” internet névleges, maximális sávszélessége 54 megabit/mp, 6,75 megabájt/mp, ebből a fizika és a protokoll miatt legfeljebb 5 megabájt/mp-et vagy kevesebbet észlelhetünk. Otthon, a „rútertől” 5 méterre ez az „internet” sebessége, laptoppal, mobiltelefonnal, tablettel, okosórával, vr-sisakkal, bármivel.
Vannak jelek, hogy ez gyorsulni fog, 108, 300 mb/s számok röpködnek – de még sokáig jók lesznek azok a wifi-chipek a mai, holnapi, holnaputáni kütyükben.
Kenczler Mihály
