Nemcsak a vállalati hálózatra csatlakozó mobileszközöket, hanem a rajtuk futó alkalmazásokat is érdemes felügyelni. Annál is inkább, mert a megoldások is rendelkezésre állnak.
Kevés informatikai menedzsernek kell bizonygatni, hogy a vállalati erőforrásokhoz hozzáférő mobileszközök (okostelefonok, táblagépek) mekkora biztonsági kockázatot jelentenek. Keverednek rajtuk a magán- és céges alkalmazások és adatok. Sem a céges készülékek magánfelhasználásának, sem a magántulajdonú mobilok céges használatának tiltása nem igazán járható út. Előbbi esetben mi értelme lenne okostelefont adni a dolgozónak, utóbbi esetben pedig még akár a munka hatékonyságának növelésével is magyarázható, hogy miért van szükség például a céges levelezés elérésére. (Egyébként a tiltás azért sem igazán járható út, mert éppen a menedzsment tagjai használják a legmodernebb, legtöbbet tudó készülékeket…) Ha pedig tiltani nem lehet, akkor célszerűbb inkább ezeket is bevonni a felügyelt eszközök közé, hogy az így is, úgy is rájuk kerülő adatok legalább biztonságban legyenek.
Az egyik oldalról ez már viszonylag jól megoldott kérdés. A készülékek távfelügyeletére, kezelésére többféle szoftvermegoldás is kapható – ezek az úgynevezett mobile device management (mdm-) eszközök. Segítségükkel folyamatosan jó képük lehet arról, hogy milyen hordozható eszközöket használnak a dolgozók a vállalati környezetben.
Az mdm-eszközök viszont csak a készülékeket felügyelik, nem az alkalmazásokat. Itt jön képbe a mobil alkalmazásmenedzsment, mobile application management, azaz mam. (Lásd a keretet!)
Központilag felügyelve
Bár az előnyök nyilvánvalók, a megvalósítás módja korántsem pofonegyszerű. Miközben az asztali vagy noteszgépek esetében megszokott dolog, hogy a felügyeleti megoldás a szerverről a felhasználó közbeavatkozása nélkül telepíti („letolja”) a szükséges alkalmazást vagy frissítést a kliensgépre, a mobil operációs rendszerek egy része (éppen az iOS és az Android egyes válfajai) ezt nem teszik lehetővé. Esetükben a felhasználónak kell letöltenie a nyilvánosan is elérhető alkalmazásokat egy olyan hivatalos forrásból, mint az Apple AppStore vagy a Google Play.
A vállalati csapat egyrészt a szabályzatban írhatja elő a dolgozóknak, hogy milyen nyilvánosan is elérhető alkalmazásokat telepítsenek, illetve melyek azok, amelyekről tudják, hogy biztonságosak, és így szabadon telepíthetők. Másrészt a vállalat üzemeltethet saját alkalmazásboltot is. Ebbe felvehetnek nyilvánosan elérhető alkalmazásokat is (általában belinkelve a megfelelő alkalmazásboltból), jelezve, hogy ezek a vállalati szabályozás hatóköre alá tartoznak, de ide tölthetik fel a saját fejlesztésű, belső használatú vállalati alkalmazásokat is.
Bár a nyilvános alkalmazások telepítését a mam-eszközök nem kényszeríthetik ki, lehetőséget adnak az esetlegesen szükséges licencek kezelésére, illetve a vételár kiegyenlítésére, beleértve a céges kedvezmények érvényesítését. Szintén alkalmasak arra, hogy a feltelepített alkalmazások megfelelően legyenek konfigurálva. Elképzelhető, hogy a biztonságos levelezőklienst a Google Playről kell letöltenie a felhasználónak, de ha az egyszer a készülékén van, a biztonságos működéshez szükséges beállításokat már a mam-szoftver küldi át és telepíti a mobilra. (Egyes mam-eszközök esetében először egy külön klienst kell telepíteni a mobilra, hogy a fenti funkciók működjenek.)
|
Mdm és mam |
|---|
|
Mdm (mobileszköz-felügyelet): a vállalati rendszergazdák központilag aktiválhatják, konfigurálhatják és ellenőrizhetik a mobileszközöket; ha szükséges, a távolból változtathatnak a beállításokon, zárolhatják vagy éppen törölhetik is a mobil adattartalmát. (Ezért vonakodhatnak a dolgozók a magáneszközük céges használatától. – a szerk.) Mam (mobilalkalmazás-felügyelet): ugyanazt a feladatot látja el a hordozható készülékek esetén, mint egy szoftverfelügyeleti eszköz a hagyományos számítógépeken. Távolból, központi irányelvek alapján lehet telepíteni, karbantartani, frissíteni és akár auditálni a mobilon futó vállalati alkalmazásokat, amelyek biztonsági beállításai is a rendszergazdák kezében maradnak. Segíthet az esetleges licenckezelésben és a használat monitorozásában is. |
Együtt még jobb
Sokat segít, ha a mam-eszköz mellett egy eszközfelügyeleti (mdm) megoldást is használ a vállalat. A kettő együttesével a korábbinál sokkal magasabb szintre lehet emelni a mobileszközök biztonsági szintjét, és minimalizálható az általuk jelentett kockázat.
Így például az mdm-eszköz folyamatosan nyomon követheti, hogy a készülék szerepel-e a vállalati nyilvántartásban, és megfelel-e a biztonsági szabályzatban leírtaknak (egyből kiszúrhatók például a feltört iPhone-ok vagy „rootolt” Android-telefonok, illetve a tiltás ellenére feltelepített alkalmazások). Figyelmeztetheti a felhasználót a szükséges beállítások elvégzésére, letilthatja a szinkronizációt a vállalati szolgáltatásokkal, végső esetben kitilthatja a szabályokat folyamatosan megszegő eszközt a vállalati rendszerről. A mam-megoldás pedig automatikusan frissítheti a mobilokon futó vállalati appokat és jelezheti a dolgozónak, ha valamelyik nyilvános apphoz fontos frissítés érhető el.
A mam megoldást kínálhat a saját mobil cégen belüli használatának egyik nagy rákfenéjére, a vállalati és a magánalkalmazások és -adatok keveredésére. A mobilalkalmazás-menedzsmenttel könnyedén szétválaszthatók a munkához szükséges, illetve a saját alkalmazások és információk. Ha a szükség úgy hozza, nem kell az eszköz teljes adattartalmát törölni. A céges alkalmazások, a hozzájuk tartozó adatokkal és beállításokkal, nyom nélkül eltávolíthatók. A nyilvános alkalmazásboltból telepített vagy a mobillal együtt szállított alkalmazások esetében is eltüntethetők a céges beállítások és profilok, így a vállalati adatok a továbbiakban nem lesznek elérhetők a mobilról, miközben a magánprogramok érintetlenül maradnak.
Tovább növeli a biztonságot, hogy lehetőség van kizárólag a vállalati adatok és alkalmazások titkosítására, és nem kell a dolgozó magánprogramjaival bajlódni.
Schopp Attila
