Nem csak az autók vagy a nemesített kukoricák között lehetnek hatékonyak a hibridek. Az adatközponti infrastruktúrában is jól működhetnek a hibrid megoldások.
Mindenki elismeri a számítási felhők üzleti és technológia előnyeit – de abban már sokkal kevésbé biztosak a leendő felhasználók, hogy miként is kellene bevezetni egy olyan modellt, amely minél kisebb fennakadást okoz a meglévő üzleti folyamatokban, ugyanakkor a lehető leggyorsabb és legnagyobb megtérülést biztosítja.
Ennek egyik lehetséges megoldása, hogy együtt alkalmazzák a régi és az új technológiákat – ez lenne a hibrid felhő.
Előnyök és korlátok
A legtöbb nagyvállalatnál jelenleg saját infrastruktúrán működik az informatika, esetleg a hardvert kiadták valamelyik hoszting-szolgáltatónak, amely a fizikai felügyeletet (áramellátás, hűtés) elvégzi. A tapasztalat azonban megtanította a vállalkozásokat arra, hogy a kapacitást a csúcsterhelésre kell tervezni. Ebből viszont az következik, hogy a tipikus, házon belül működtetett szerver az idő nagy részében csak kapacitásának tíz százalékát használja ki. Ezen a virtualizáció sokat javít, de a kapacitás növelésének akkor is maradnak fizikai korlátai.
Ezen segít a számítási felhő: rugalmas, költséghatékony és sok esetben gyorsabb informatikai környezetet tesz lehetővé, mint a saját infrastruktúra. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem univerzális megoldás, nem használható minden és mindenki esetében. Minden vállalkozásnál lehetnek olyan alkalmazások, amelyek annyira fontosak, hogy a cég nem akarja kiadni a kontrollt a kezéből; a biztonság vagy a törvényi megfelelőség miatt mindenképpen házon belül kell tartani; olyan teljesítményre van szükség, amit a távoli felhőből nem lehet megnyugtatóan biztosítani; vagy éppenséggel annyira egyediek és testre szabottak, hogy nem foglalkozik velük egyik szolgáltató sem. Ezekben az esetekben nem jöhet szóba a felhő, meg kell tartani a saját adatközpontot és szervereket.
Mindebből a legjobbat
Ez viszont még nem jelenti azt, hogy ne élvezhetnénk a felhő előnyeit. A hibrid felhőt alkalmazva a felhasználó nem kényszerül választani a két rossz között; éppen ellenkezőleg, mindkét világból a legjobbat szemezgetheti ki, miközben nem növeli túlzott mértékben sem a költségeket, sem a komplexitást. Ha megfelelő módon tudják kiépíteni a kapcsolatokat a dedikált, fizikai szerverek és a felhőben lévő erőforrások között, számos opció nyílik meg a különféle számítási feladatok vagy alkalmazások elhelyezésére.
Arra is lehetőség lesz, hogy a fejlesztők „darabonként” vigyék át alkalmazásaikat a felhőbe, így nem kell az egész programot egyszerre újraírni, miáltal az egész folyamat sokkal könnyebben kezelhető és kézben tartható lesz. A felhőre könnyebben átírható alkalmazáskomponensek közé tartozik a kötegelt feldolgozás (batch), a webes kiszolgálási réteg vagy az adattárolás.
Ha megvan a kapcsolat a fizikai és a felhő alapú környezet között, a relációs adatbázisok is megtarthatók a belső szervereken, felgyorsítva a működést és elkerülve az adatbázisok esetleges újratervezését.
Mikor jobb a hibrid?
Milyen esetekben lehet hasznos a hibrid megoldás? Az egyik példa egy webes alkalmazás lehet. A kiszámítható, normál terhelést dedikált szerverek szolgálják ki, az ezen felül, időszakosan jelentkező csúcsterhelést azonban már a felhőbe irányítja a vállalat. A fizikai környezetet így nem kell túlméretezni, de a felhőszolgáltatásért is csak akkor kell fizetni, ha éppen szükség van rá; viszont ilyen szükséghelyzetben a pluszkapacitás azonnal rendelkezésre áll.
Egy másik lehetőség, hogy miközben az éles rendszert házon belül tartjuk, a fejlesztési és tesztkörnyezetet átvisszük a felhőbe. Így nincs szükség külön tesztszerverekre (amelyek esetleg sokszor kihasználatlanul állnak), a fejlesztők nem okoznak fejfájást az informatikai üzemeltetési csapatnak, és felgyorsulhat a fejlesztési ciklus is. A felhőben sokkal könnyebben megvalósítható a teljesítménytesztelés is: nem kell felhasználókat szimulálni és bonyolult teszteseteket írni, mert a szükséges időre gyakorlatilag korlátlan számítási kapacitás áll rendelkezésre.
A hibrid felhőt arra is használhatják vállalkozások, hogy saját ügyfeleiknek kínáljanak szoftverszolgáltatásokat (software as a service). Ily módon anélkül lehet kliens–szerver környezetre kifejlesztett alkalmazásokat „felhőképessé” tenni, hogy újra kellene írni őket webes környezetre. A hibrid megoldásban az ügyfél a saját szerverén, csak neki dedikáltan használhatja az alkalmazást; a szolgáltató pedig ezeket a dedikált szervereket összekapcsolhatja a felhőkörnyezettel, hogy mindenki számára biztosítsa a szolgáltatás kiosztását, a rendszerek konfigurációját és felügyeletét, valamint a biztonságos adattárolást.
Minden környezetre
Az adatközpontok fejlődése természetes folyományának látja a hibrid felhők terjedését a HP is – mondja Mohai Gábor, a HP Magyarország nagyvállalati termékigazgatója. A cég néhány napja jelentette be Hybrid Delivery megoldáscsomagját, amelynek célja pontosan az, hogy megkönnyítse a felhasználók számára a számítási felhők igénybevételét, anélkül, hogy fel kellene számolniuk meglévő infrastruktúrájukat.
A csomag újdonságai között vannak előre konfigurált, könnyen és gyorsan üzembe helyezhető szerverek (VirtualSystem a virtualizált környezetekhez, CloudSystem a több alkalmazást több felhasználó számára futtató felhőkhöz, illetve AppSystem, amely kimondottan egy-egy alkalmazás minél hatékonyabb kiszolgálását célozza). Lényeges eleme a teljes portfóliónak, hogy legyen szó dedikált szerverekről, privát vagy publikus felhőről, a felhasználók ugyanazokat a felügyeleti, biztonsági és irányítási megoldásokat használhatják az infrastruktúra kezelésére.
Részét alkotják a megoldásnak a különféle szolgáltatások is. Sokak életét könnyítheti meg a HP CloudStart: a privát felhőt építőknek segít abban, hogyan is definiálják a belső szolgáltatásokat, milyen árazási és visszatérítési politikát alkalmazzanak, és hogyan lehet a felhőszolgáltatásokat összhangba hozni a meglévő vállalati biztonsági és mentési szabályrendszerekkel.
Schopp Attila
