A nem is olyan távoli jövő vállalati informatikájában az alkalmazások többségét már nem belsőleg működtetik, hanem szolgáltatás formájában veszik igénybe.
A gazdasági válság kitörése óta eltelt négy évben talán soha nem látott változásokon mentek át az informatikai szervezetek. Egyre kevesebb pénzből kell(ene) egyre magasabb szintű szolgáltatásokat kínálniuk, ami állandó erőfeszítésekre készteti őket. A gond csak az, hogy a könnyen megléphető intézkedéseken többségük már túljutott. Számos helyen konszolidálták (esetleg többé-kevésbé virtualizálták) a szervereket, újratárgyalták a támogatási, szolgáltatási szerződéseket, sőt, leépítettek mindenkit, akit csak lehetett.

Nyílt forráskóddal
Nehezebb is, kockázatosabb is az alkalmazási környezet átalakítása a hardverek konszolidációjánál – nem csoda, hogy a cégek meglehetősen ódzkodnak tőle. Pedig lehetőségben nem lenne hiány. A licencköltségek csökkentésének egyik mindinkább bevált módja a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása. Míg néhány éve inkább csak a webes rendszerek (web- és levelezőszerver, tűzfal) használtak Linux operációs rendszert és azon futó nyílt szoftvert, ma már gyakorlatilag nincs olyan hardverplatform, amelyre ne lenne nyílt alternatíva, mint ahogy szinte minden üzleti funkcionalitásra is rendelkezésre áll ilyen szoftver.
De a nyílt forráskódú szoftverek használata nem old meg mindent. Csökkenti a licencköltségeket, de üzletileg fontos rendszerek esetén támogatást kell hozzá venni, és az alapfelállás nem sokat változik: a szoftvert a cég vezeti be és üzemelteti, ami nem kedvez az üzlet által egyre inkább elvárt rugalmasságnak.
A különféle alkalmazásszolgáltatói (asp) konstrukciók, köztük a felhőből igénybe vehető szolgáltatások elég rugalmasak. A bőség zavarával küszködő felhasználók választhatnak platformszolgáltatást (paas-t), amikor is alaprendszereket vesz igénybe a vállalat (fejlesztőeszköz, adatbázis-kezelő, portálmotor), és az ezek felett futó alkalmazásokról már maga gondoskodik.
Talán még ismertebb az alkalmazásszolgáltatás (saas), amikor csak egy böngészőre van szükség, és az ügyfél már használhatja is a kiválasztott alkalmazást.
Vegyes felhő
Ma már gyakorlatilag minden vállalati funkcionalitás elérhető felhőszolgáltatásként is. Szakértők szerint bármely nagyvállalat szoftvereinek 80–90 százaléka a szokványos háttérfolyamatok kiszolgálását végzi: nem annyira az értékteremtés, mint inkább a mindennapi működés biztosítása a céljuk. Ilyenformán pedig jól szabványosíthatók és hosszabb távon akár szolgáltatásként is igénybe vehetők.
Vannak persze funkciók, amelyeket érdemes a későbbiekben is házon belül tartani, de az informatikai szervezetek feladatköre így is alaposan átalakul. Nem a működtetés lesz az elsődleges feladatuk, hanem az üzlet érdekeinek leginkább megfelelő szolgáltatások felkutatá&sa és integrálása a belső rendszerekkel – amelyek egyébként a rugalmasság és más előnyök elérése érdekében szintén üzemelhetnek felhőként.
Schopp Attila







