Növeli a hatékonyságot, csökkenti a költségeket – az IoT-eszközök a vállalati digitalizáció elengedhetetlen kellékei. Nem megfelelő telepítésük biztonsági kockázatot jelentenek, a DDoS, vagyis a szolgáltatás megtagadással járó támadások a legsúlyosabb következmények.
Működési kockázatok csökkenése, megnövekedett hatékonyság és bevétel, kevesebb költség – ez csupán négy jellemző az IoT, vagyis az internetre költött eszközök előnyeiből, így nem meglepő, hogy egyre több vállalat lát fantáziát okos szenzorok, kamerák, mérőeszközök telepítésében. Az idén februárban megjelent Vodafone-os „The IoT Barometer 2017/18” adatai szerint öt év alatt több mint duplázódott az IoT-eszközöket telepítő vállalatok száma: a 2013-ban mért 12 százalékos elterjedtség 29 százalékra bővült 2017-ben (további adatokért nézze meg keretes írásunkat).
A jövő nem fényes
Egészséges paranoiával kell, hogy rendelkezzen ma egy biztonsági szakember annak érdekében, hogy fel legyen készülve minden lehetséges támadásra – véli Csinos Tamás, a Clico Hungary ügyvezetője. Szerinte egy igazi IoT-háború kibontakozásának lehetünk tanúit, hiszen rengeteg szenzort, eszközt kötünk az internetre; gyakorlatilag bármi, ami hálózati forgalmat képes generálni, IoT-eszköznek tekinthető. Ezek az eszközök pedig rengeteg szektorban megtalálhatók, legyen az agrárium, ipar vagy egészségügy. A szakember szerint az jelenti a legnagyobb veszélyt az IoT-eszközök esetében, hogy a fertőzés sokáig észrevétlen marad, hiszen egy IP-kamerát nem ellenőrzünk naponta, elvárjuk, hogy tegye a dolgát. Csupán a megnövekedett internetes forgalom jelezheti, hogy esetleg valami gond van az eszközzel.
Rekord forgalmú támadás
Gond már volt, régebben is: a Mirai botnet (japánul jövőt jelent, a hálózat egy rajzfilmfigura után kapta a nevét) 2016-ban ütötte fel fejét és tette elérhetetlenné fél Amerika internetszolgáltatásait. Ez egy olyan kártevő, amely a Linux-ot futtató, hálózatra kapcsolt eszközöket távolról irányítható eszközökké alakítja, így az IP-kamerákat, otthoni internet routereket, bármilyen okos eszközt a saját céljaira használhat a támadó.
De hogy is működik ez a kártevő? A Mirai-jal fertőzött eszközök folyamatosan pásztázzák az internetet további IoT-eszközöket keresve. A botnet az interneten elérhető, 60 (a frissebb verziókban bővített számú) közismert gyári jelszó és felhasználónév párosát tartalmazó adatbázis alapján dolgozik. Ha az alapjelszóval sikerül belépni az eszközbe, azt megfertőzi és tovább keresi, hova terjedhet. Ha az eszközt kikapcsolják és visszakapcsolás után nem változtatják meg rögtön az alapjelszót, akkor a kártevő újból aktiválódik. A fertőzés folyamatához tartozik, hogy a konkurenciának számító kártevőket kitakarítja az eszköz memóriájából, hogy a szűkös erőforrás csak az övé maradjon.
|
Az IoT számokban |
|---|
|
A Vodafone IoT Barometer tanulmánya szerint 2017-ben a vállalatok 29 százalékának volt valamilyen telepített IoT-eszköze. Ez a szám azt jelenti, hogy van hely növekedésre, hiszen a vállalatok 71 százaléka még nem gondolkodik okos eszközökben. Az IoT-eszközök telepítésének legfontosabb oka a hatékonyság növelése, legalábbis az IoT-eszközöket már használó cégek 55 százaléka szerint. És még egy szám: az IoT-t használó vállalatok bevétele 19 százalékkal bővült az IoT bevezetésének köszönhetően, ahol pedig a költségcsökkentés volt a cél, ott 16 százalékos megtakarítást értek el. A tanulmány a biztonság kérdéseivel is foglakozik. Az IoT-eszközökkel rendelkezők 18 százalékának a biztonság jelenti az aggodalom első számú forrását. A 10 ezer IoT-eszközt használó vállalatok magabiztosak biztonság területén, csupán 7 százalékuk gondolja azt, hogy ez lenne az őket legjobban foglalkoztató kérdés. De azért a vállalatok elismerik a biztonság fontosságát, 82 százalékuk szerint az IoT döntéshozatali folyamatban a biztonság kritikus szempont. A megkérdezett cégek 79 százaléka úgy véli, a biztonság lehetőséget jelent számukra, a technológia használatával nagyobb magabiztossággal vágnak bele az új projektekbe. Az IoT-eszközöket használók 75 százalékánál már felállították a biztonsághoz szükséges folyamatokat, 73 százalékuk pedig rendelkezik a biztonság menedzseléséhez szükséges tudással. IoT-biztonság terén növekvő szerep jut a szakosodott, IT-biztonsággal foglalkozó technológiai cégeknek: a megkérdezett vállalatok 47 százaléka szakosodott szolgáltatóval dolgozik együtt (a tavalyi felmérésben ez az arány csupán 40 százalék volt). |
Történelmi támadás
A Mirai botnetet elsőként a MalwareMustDie nevű csoport fedezte fel 2016 augusztusában. Ezzel párhuzamosan, saját blogján közölt cikksorozatban Brian Krebs újságíró felfedte az egyik rosszfiú kilétét (meg nem erősített hírek szerint az ő felfedezésének hatására tartóztatták le a rosszfiúkat az izraeli hatóságok). Ezután következett a világtörténelem egyik legnagyobb méretű, 620 Gbps forgalmat generáló támadása a blogot hosztoló weboldal ellen. A támadás után a Google Project Shield programjába került be a biztonsági blog, ahol a keresőóriás DDoS-támadások ellen is védi az online cenzúrázástól fenyegetett oldalakat.
Az IoT-hadsereg 2016. október 21-én mutatta meg igazi arcát, amikor a Dyn nevű DNS-szolgáltatót támadta meg. A három hullámban érkező támadás azt jelentette, hogy rengeteg népszerű amerikai online szolgáltató (Amazon, Github, Netflix, Reddit, The New York Times, Twitter stb.) vált fél napra elérhetetlenné. Egy durranásuk még hátra volt a bűnözőknek: a Mirai forráskódját letölthetővé tették az interneten, így bárki megalkothatta saját kis bothadseregét. Nem is várt sokat magára az új támadás, hamarosan 900 ezer Deutsche Telekom ügyfélnek szűnt meg az internetszolgáltatása egy újabb variáns miatt.
Nem vagyunk felkészülve
Az IoT-hálózatok itthon is szép számmal terjednek, egyre több területen látják be a vállalatvezetők, hogy a szenzorok, az adat, az automatizálás üzleti előnyhöz juttatja a céget, mondja Csinos Tamás. A szakember meglátása szerint azonban a magyar vállalatok nincsenek felkészülve a szolgáltatás megtagadásával járó támadásokra, a szereplők nagy része csak detektálni képes a támadást, kitérni előle nem. Gyermekcipőben jár még a DDoS-védekezés, kevesen foglalkoznak vele tudatosan.
Ha más nem, akkor az idén májusban életbe lépő európai adatvédelmi törvény (vagyis a kiszabható gigabírság) megijeszthetné a vállalati szereplőket. A GDPR előírásai szerint az is jelentési kötelezettséggel járó biztonsági incidensnek számít, ha órákon át nem elérhető a vállalat internetes szolgáltatása, vagyis ha DDoS-támadás éri a vállalatot.
Kockázattal arányos védelem kell
A mai napig találunk olyan vállalatokat, akik úgy tartják: ha nem frissítik az IT-védelem első vonalát, a tűzfalat, akkor a támadó azt gondolja, nincs mit megvédeni a hálózatban, így nem foglalkoznak velük – véli Gyebnár Gergő, a Black Cell vezérigazgatója. „Ez a hozzáállás butaság, hiszen a tolvaj is oda megy be, ahol tárva-nyitva az ajtó. Akkor gondolkodnak biztonságban a vállalatok, ha már megégették magukat – ebben az esetben a megoldásszállítónak kevés ideje van cselekedni, a vezetők hamar meggondolják magukat” – mondja a szakember.
A biztonsági incidensek jelentette kockázatok figyelembe vételével arányos védelmet kell kiépíteni – tanácsolja Kocsis Tamás, a Secure Networx kibervédelem-tanácsadási főosztályvezető-helyettese, aki sok olyan vállalatot ismer, ahol a biztonsági incidenseket nem megelőzni kívánják, hanem reagálnak az eseményekre. Így sok helyen például azért nincs zsarolóvírusok elleni védelem, mert még mindig olcsóbb a váltságdíjat kifizetni, mint egy biztonsági eszközt megvásárolni, üzemeltetni.
A törvény majd helyére billenti az egyensúlyt, hiszen az adatvédelmi hatóság büntetése a májusban életbe lépő GDPR alapján súlyos tétel is lehet. Sokkal kifizetődőbb lesz megelőzni a biztonsági incidenst, mint váltságdíjat fizetni az adatokért.
A technológia mellett a humán faktort is figyelembe kell venni, amikor IT-biztonságról beszélünk – mondja Kunos Imre, az S&T IT-biztonsági üzletágának vezetője. Ha egy vállalat csupán egy faktorral nehezebb célpontnak bizonyul, mint egy másik cég, akkor nagy valószínűséggel a könnyebb célpontot támadják, vagyis megéri az IT-biztonságba fektetni.
Vass Enikő
