A hagyományokhoz híven idén is bőséges betekintést kaphattak a látogatók az infokommunikációs szakmapolitika állapotába és terveibe az októberi, 16. Infotér Konferencián, ahol több bejelentés is elhangzott.
Az egyik legnagyobb hangsúlyt a mesterséges intelligencia kapta. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy az MI-stratégia nemrégiben lezárult felülvizsgálata csak az első lépés: mostantól évente átnézik a stratégiát és rendszeresen frissítik a célrendszert, és a jogszabályok előkészítése után hamarosan megkezdődik a szükséges intézményrendszer felállítása is.
Pénz, paripa, fegyver
Fontos kérdés a hazai MI-képességek kialakításában a finanszírozás és az infrastruktúra. Ami az előbbit illeti, 75 milliárd forint állami forrást terveznek kihelyezni a tőkepiacra. Egy korai fázisú tőkealap a 200 millió forintnál kisebb támogatásokat fogja finanszírozni, míg a deep-tech tőkealap 200 millió és 2 milliárd forint közötti összegekkel támogat projekteket. Az infrastruktúrában számítanak az állam mellett számítanak a piaci szereplőkre is. „Fontos, hogy legyen az országban szuverén számítási és adattárolási kapacitás”, mondta Palkovics László; ezért is van nagy jelentősége a megvalósítás alatt álló Levente szuperszámítógépnek, amely jövő év végére mintegy 20 petaflops teljesítmény tud a hazai közösség számára biztosítani. Ugyancsak lényeges, hogy Magyarország azon hét EU-tagállam között van, ahol „MI-gyárantennák” (AI Factory Antenna) indulnak. Az antennák biztonságos távoli hozzáférést biztosítanak a magyar MI-közösségnek Európa szuperszámítógépes MI-infrastruktúrájához, és szorosan együttműködnek a létrehozandó AI Factory-kkal.
Hangsúlyosan jelenik meg a stratégiában a mesterséges intelligencia használatához szükséges képességek és készségek fejlesztése is. A tervekben szerepel, hogy jövőre minden középiskolában elindul az MI-oktatása, de ezen túl lesznek alapozó tudást átadó programok, a felsőoktatásban pedig a kutatás szerves részévé kell tenni a mesterséges intelligenciát.
Az MI-vel támogatott területek közül Palkovics László kiemelte a kultúrát, az egészségügyet, az agráriumot és az energetikát. A kormányzat fontosnak tartja a kulturális örökség feldolgozását, a nemzeti nyelvi és kulturális modellek kifejlesztését. Az egészségügyben már számos figyelemreméltó kezdeményezés indult itthon is (például dr. Peták István eredményei a precíziós onkológiában). A mezőgazdaságban sürgős lenne az előrelépés és számos lehetőség is kínálkozik (talajminőség vizsgálata, növénybetegségek észlelése, aszály- és klímaelőrejelzés); erre az ágazatra a MATE már kidolgozott egy stratégiát. Az energetikában pedig a szuverenitás erősítése lehet az MI egyik fontos területe.
Fejlesztések a kormányzatban és a kkv-knál
Az egyéb kormányzati infokommunikációs fejlesztési tervekről Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára beszélt előadásában. Kiemelte a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében végrehajtott fejlesztéseket. Június 1-től megnyílt a lehetőség a piaci szereplők előtt, hogy csatlakozzanak a DÁP azonosítási megoldásához (illetve ez egy adott kör számára kötelező is volt). Bár vannak, akik határidőre nem tudták végrehajtani a csatlakozást, pár hónap alatt így is közel félmillió bejelentkezés történt. Az egyéb fejlesztések között van, hogy a mobilappban is megjelent a Tárhely, elindult a dap.gov.hu weboldal és lehetővé vált a kormányablakokban történő azonosítás. A további tervek között van, hogy életesemény alapon egyszerűsítik a gépjárművek adásvételét, és szeretnék elérni, hogy egyéb ügyfélszolgálati terekben is elérhető legyen a DÁP alapú azonosítás.
| MI a jog szolgálatában
Mesterséges intelligencia alapú jogi kereső szolgáltatást fejleszt az Igazságügyi Minisztérium és háttérintézménye, a Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt., együttműködésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával – közölte egy kerekasztal-beszélgetésen Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A rendszer célja, hogy segítse a felhasználókat az élethelyzetükhöz kapcsolódó jogszabályok felkutatásában és megértésében. A jövő évi élesítést követően díjmentesen használható rendszerbe feltöltötték a teljes magyar joganyagot, és abban az LLM-ek esetében megszokott köznyelvi kérdésekkel lehet keresni a jogszabályok között („Kidöntötte a szomszéd a kerítésemet. Mit tehetek?). A rendszer szemantikailag értelmezi a kérdés, és annak megfelelően jeleníteni a releváns jogi dokumentumokat, amelyekről közérthető szöveges összefoglalót is készít. A szolgáltatás mögött a ChatGPT áll, amely azonban csak a feltöltött joganyagot dolgozza fel, kizárva így a hallucináció lehetőségét. |
A következő évek egyik nagy fejlesztése lesz a Gigabit Magyarország Program, amelynek célja, hogy legalább 800 ezer család részére legyen elérhető a gigabit sebességű internet. A 85 milliárd forint keretösszegből gazdálkodó program első szakasza augusztus 8-án indult, és hamarosan lezárul a második szakasz is. Ahogy Solymár Károly Balázs fogalmazott, a műszaki tartalomban nincs kompromisszum, vezetékes hálózatban csak az optika lesz elfogadható.
Az önkormányzatok és a kkv-k fejlesztését szolgáló DIMOP Plusz operatív programban is jelentős előrelépések történtek. Idén év végétől közel 40 százalékkal nőtt a meghirdetett kiemelt és pályázati konstrukciók kerete, 2026 első negyedévéig pedig további 23 felhívás megjelenése várható, 270 milliárd forint értékben. Szintén cél, hogy még az idén jelenjen meg a kkv-k digitalizációját támogató pályázat, 40 milliárd forintos keretösszeggel.
Irány a kvantum!
Az Infotér Konferencia idén sem maradt bejelentés nélkül. Palkovics László és Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország ügyvezető igazgatója közösen jelentette be a kvantum és szuperszámítógép platform megalakulását. Ahogy Palkovics László fogalmazott, mostani lépés logikus folytatása a 2020-ban megalapított Kvantum Nemzeti Labornak. Pikéthy Árpád kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia két olyan, párhuzamosan zajló ipari forradalom, amely folyamatosan erősíti egymást. Ráadásul a kvantumkorszak már nem sci-fi, hanem sokkal gyorsabban beépül az életünkbe, mint azt gondolnánk.
Az új platform célja, hogy megteremtse a kvantum körül az ökoszisztémát, elősegítse a tudásmegosztást és az együttműködést az állam, az akadémiai szektor és a piai szereplők között, ebből pedig megszülessen a magyar kvantumstratégia. A következő lépcsőfokban a nemzetközi kvantumhálózatba való bekapcsolódás lehetne a cél, az alapítók reményei szerint pedig előbb-utóbb olyan sikerek is elérhetők, amelyek indokolttá és kifizetődővé teszik kvantumszámítógép(ek) Magyarországra telepítését.
