Tavaly októberben írtunk az akkor még tervezet formájában lévő az AI Act-ról, az Európai Uniónak a mesterséges intelligencia területét szabályozó rendeletéről. Azóta felgyorsultak az események, nemcsak az AI Act körül, hanem számos kapcsolódó kezdeményezés indult uniós szinten és itthon is.
◼︎ Kőbe lesz vésve
A nagy mérföldkő február 2-a volt, ekkor írta alá az AI Act tervezetét a 27 tagország nagykövete, bonyolultabb nevén az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER). Igaz, a munka oroszlánrészét nem ők végezték el, hanem az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament egy tavaly decemberi, 36 órás maratoni egyeztetésen. Ennek során nem kevesebb, mint 21 nyitott kérdést kellett lezárniuk. Ez sikerült is, de a február 2-i szavazás így sem tűnt zökkenőmentesnek.
Franciaország, Németország és Olaszország enyhébb szabályozást kértek az olyan erős MI-modellekre, mint az OpenAI GPT-4: a szabályozás helyett inkább magatartási kódexet tartottak volna elfogadhatóbbnak. Érvelésük szerint ennél erősebb kontroll korlátozná az amerikai versenytársakkal szemben az olyan, már elindult európai MI-startupokat, mint a Mistral AI és az Aleph Alpha.
Az Európai Parlament viszont ragaszkodott ahhoz, hogy nincs értelme enyhébben kezelni az erős MI-modelleket, és a szigorúbb korlátokat a kisebb szereplőkre hárítani. Végül született egy köztes megoldás, de Franciaország így is igyekezett elérni a nagykövetek szavazásának elhalasztását. Végül a belga elnökség határozott fellépése és Németország last-minute támogatása eldöntötte a kérdést.
Szabály ≠ korlát
Az AI Act arra a szabályozási keretrendszerre épül, amelyet az Európai Bizottság már három éve kidolgozott. Ebben az MI-megvalósításokat különböző osztályokba sorolták attól függően, hogy milyen kockázatokat jelent a felhasználók számára. Jakab Roland, a magyarországi MI Koalíció elnöke szerint a szabályozásnak ez az igazi erőssége. „ A besorolás technológiasemleges, ezzel biztosítva, hogy ha a konkrét alkalmazott megoldások, mint például a machine learning, a deep learning vagy a large language modellek (LLM-ek, nagy nyelvi modellek) változnak, vagy valami egészen új jelenik meg, a jogszabály ugyanúgy alkalmazható marad. Ha valami rosszat kell említenünk, az az, hogy még nincs hatályban. Semmi nem olyan gátló hatású, mint a jogszabály-alkotóra várni, hogy mi is lesz a jogszabály, mert addig nem érdemes projektbe fogni, főleg, ha olyan nagy befektetéssel jár, mint a mesterséges intelligencia”, mondta Jakab Roland.
Korábban említettük több nyugati ország fenntartását, amely szerint az AI Act fölöslegesen korlátozhatja az európai MI-ipar fejlődését, sőt az hátrányba is kerülhet az amerikaival szemben. Jakab Roland szerint nem kell ettől tartani. „Az a helyzet, hogy ennél még senki nem tudott jobb vagy más megközelítést kitalálni, amely univerzálisan alkalmazható lenne. És ha így nézzük, hogy ez lesz az uralkodó irány, akkor lehet, hogy Európa éppen versenyelőnybe fog kerülni. Az itt lévő és más technológiai cégek már erre készülnek, és ha ez lesz az alap, a piacra lépésüknek az első validációs pontja, akkor ők már készen állnak. Így fejlesztik már most, így tanítják a modelljeiket, és a későbbiekben pedig ehhez kell felzárkózzanak. Tehát ez könnyen versenyelőnnyé konvertálható, ha jó szabályozást sikerül Európában bevezetni”, nyilatkozta.
Két milliárd euró
Kiegészítésként a jó szabályozáshoz és a versenyelőny „berobbantásához” az Európai Bizottság további forrásokat készül megnyitni. A testület január 24-én intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek célja megbízható MI-t fejlesztő európai startupok és kkv-k támogatása. Röviden, ezek a cégek hozzáférést kapnak az „MI nyersanyaghoz”, azaz adatokhoz, számítási kapacitásokhoz, algoritmusokhoz. Mindezek úgynevezett MI-gyárakban (AI Factories) lennének elérhetőek a cégek számára, ami gyakorlatilag egy európai szuperkomputer-hálózatot jelent. A kis cégeknek így nem kell sokat költeniük nagy számítási kapacitásokra. A Bizottság és a tagállamok mintegy 2 milliárd eurót fordítanak az MI-gyárak létrehozására 2027-ig. Továbbá a Bizottság támogatni fogja a startupok és a nagy ipari szereplők – például autógyártás – közötti együttműködést, ezzel is gyorsítva az MI-termékek piacosítását.
Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára fontos lépésnek tartja, hogy az Európai Bizottság mesterséges intelligenciával foglalkozó kkv-kat és startupokat támogató programokat jelentett be. „A Digital Decade riport alapján európai uniós szinten a vállalatok 8 százaléka használ mesterséges intelligenciát. Az európai mesterségesintelligencia-megoldások szélesebb körű elterjedése, az ezzel foglalkozó vállalatok támogatása az egész európai gazdaságot fellendítheti.”
Magyarországon is lépnünk kell
Itthon jelenleg mindössze 3 százalék a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya, pedig a magyar gazdaság elemi érdeke lenne, hogy helyi cégek előremutató alapmodelleket, generatív vagy általános felhasználású MI-megoldásokat készítsenek, amelyekre építkezve magyar vállalkozások fejleszthetnék saját tevékenységüket. Ezek az új kezdeményezések – az MI-vel foglalkozó startupok számára elérhető pályázati és kockázatitőke-források növelése, az MI-fejlesztéshez szükséges szuperszámítógépes kapacitások fejlesztése, vagy a célirányos készségfejlesztés érdekében létesített projektek, mint például az IVSZ részvételével zajló ARISA (Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetség) – támogathatják a magyar mesterségesintelligencia-fejlesztést is.
Nem kevés múlik ezek sikerén: az Európai Parlament elemzései szerint a kontinensen működő vállalkozások akár 37 százalékos termelékenységnövekedést is elérhetnek 2035-ig a mesterséges intelligencia alkalmazásának köszönhetően, mondta Tajthy Krisztina.
A folyamat nem állt meg
| Az EU AI Act kockázati kategóriái
– Elfogadhatatlan kockázat: az ebbe a kategóriába tartozó MI megoldások alkalmazása tilos lesz. |
Február 13-án az Európai Parlament két testülete, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) nagy többséggel megszavazta az AI Act elfogadását. Ezzel a (még mindig) tervezet az Európai Parlament elé kerülhet a végső szavazásra, amely április 10-én vagy 11-én várható. Feltehetően a szövege már nem fog változni, tehát már tudjuk, mire kell készülni.
„A jogszabály mint világelső szabályozás, az emberközpontú mesterséges intelligenciát támogató rendelet. Megteremti, illetve erősíti az állampolgári és a fogyasztói bizalmat az Unióban használt mesterséges intelligencia iránt, mintegy megbízhatósági pecsétet téve rájuk. Megítélésem szerint ez pozitív változás, és ha azt nézzük, hogy megfelelő-e a szabályozás mértéke, szerintem igen, mert mindenképpen segít, hogy a meghatározás szintjén – hogy mi a mesterséges intelligencia például – és a kockázatalapú megközelítésben EU-n túlmutató egyetértés látszik kibontakozni a világban”, mondta el Jakab Roland.
Arra a kérdésre, hogy kell-e szabályozás, ezt válaszolta: ez nagyon könnyen megválaszolható: igen, kell. „A mesterséges intelligencia akkora befolyással és felforgató erővel rendelkezik már most, amellyel a hatályos szabályozás nem, vagy csak nagyon kiterjesztő módon, kicsavarva tudna valamit kezdeni. Ha megvizsgáljuk az alternatív lehetőségeket – például azt, hogy nem az Unió, hanem a 27 tagállam maga szabályozta volna a kérdést –, akkor az óriási fragmentáltságot eredményezett volna. Összesen 27 különböző szabályozás gyakorlatilag ellehetetlenítette volna az uniós MI-készítőket és alkalmazókat, még inkább növelve Európa hátrányát. Ugyanakkor ez a rendelet nem lesz kőbe vésve, a technológia, illetve az alkalmazás alakulásával módosítható, bővíthető, de akár szűkíthető is. Minél hamarabb el kell kezdeni használni, és az uniós jogalkotóknak ugrásra készen kell állniuk, hogy a gyakorlatot beépítsék”.
Nincs törvény szankciók nélkül
A tervezet meglehetősen kényelmes felkészülési időt biztosít a cégek számára. Ha áprilisban az EP is megszavazza, a rendelet májusban életbe léphet, de csak 2026-tól kezdik alkalmazni. Utána viszont jönnek a szankciók, amelyek a Deloitte szerint a következők.
– Tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A rendelettervezet szofisztikált szankciórendszert alkalmaz, amely alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió EUR (jelenleg kb. 13,5 milliárd forint), vagy az előző pénzügyi év teljes, éves, világszintű forgalmának 7%-a (amelyik magasabb), ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel, ideértve a rendelettervezetben meghatározott tiltott gyakorlatok folytatását.
– Legyen szó a jogsértés bármely kategóriájáról, az alkalmazandó küszöbérték a kkv-k esetében a két összeg közül az alacsonyabb, a többi vállalat esetében pedig a magasabb lenne.
| Az ARISA projekt
Célja egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható MI-készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. Ezek a modulok testre szabhatók és kombinálhatók a tanulók egyedi igényeinek és céljainak megfelelően, így személyre szabott megközelítést biztosítanak az MI-vel kapcsolatos ismeretek oktatásához. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig frissíthetik és adaptálhatják programjaikat. A moduláris felépítésből adódóan a képzési rendszer gyorsan reagálhat a változó piaci környezetre és iparági fejleményekre. Az ebben a formában kialakított képzések várhatóan 2025-ben pilot-formátumban indulnak, de már idén is várható egy-egy továbbképzés. |
A cégeknél azonban jobban fél sok munkavállaló az MI következményeitől: egyik pillanatról a másikra utcára kerül, mert a mesterséges intelligencia elveszi a helyét. Jakab Roland szerint ez félreértés.
„Az MI bevezetése az embereken, a ’hogyan’ pedig a szabályzókon múlik. Az MI az emberi képességet kiegészíti és nem kiváltja. Az MI-t használó emberek váltják ki azokat, akik nem használnak MI-t a munkájuk során. Ezért van az oktatásnak, a képzésnek, a tudatosításnak kulcsszerepe abban, hogy minél többen használjuk. Ami nekem a hitvallásom és kulcsmondatom, hogy bátran használjuk, mert önmagában az MI nem teremt értéket – annak teremt értéket, aki használja. Szerintem ez a tételmondat, és ebből kell kiindulnunk. Sok félreértés is származik ebből, sokan vizionálják, hogy az MI kiváltja a munkaerőt. Nem fogja kiváltani, hanem lesz egy folyamata. Ez kiterjeszti az emberi képességeket. Olyan, mint amikor elkezdtük a Wordöt, az Excelt, vagy magát a számítógépet használni. Sokkal több munkahelyet teremtett, de mindenkinek meg kellett tanulni, mert a legtöbb munkakörben enélkül ma már nem lehet munkát végezni”, fejtette ki az MI Koalíció elnöke.
