Nem minden arany, ami fénylik. IT-ül: nem minden migrálandó alkalmazás felhőkompatibilis. Ahhoz, hogy már középtávon siker lehessen a felköltözés, hogy felhőalapú szervezetműködés minden előnye kihasználhatóvá váljon, meg kell határozni, mit érdemes felköltöztetni, és mit érdemes a „földön” tartani. Nagyvállalatok esetén a képlet egyszerű, a kkv-k háza táján megéri alaposabban mérlegelni.
A felhő alapú megoldások egyik fő vonzereje, hogy a vállalkozások olyan technológiákhoz is hozzáférhetnek, amelyek magas belépési költségeik miatt a hagyományos informatikában eddig csak a nagyvállalati vagy multinacionális szintű szervezeteknél fordultak elő.
Jól mutatja a technológia népszerűségét a Statista elemzése is, amely arról számolt be, hogy csak a nyilvános felhő alapú szolgáltatásokra 2020-ban 158 milliárd dollárt költöttek a cégek világszerte. Ez az összeg idén a 185 milliárd dollárt is elérheti, 2022-ben pedig egészen 216 milliárd dollárra is felkúszhat. Az IDC felmérése és előrejelzései szerint Magyarországon évente 15-20 százalékkal nő a publikus felhőinformatika felhasználása.
A felhő mindenki előtt nyitva áll
Annak ellenére, hogy a diszruptív technológiák alkalmazásában itthon a nagyvállalatok és multinacionális cégek járnak az élen, a felhő használat tekintetében a kkv-k sincsenek lemaradva, sőt. Kimondható, hogy a szemléletváltás iparágtól függetlenül megtörtént.
„A felhős megoldásokat bárki használhatja, mikrovállalkozástól a multinacionális szervezetekig. A technológia adta üzembiztonság, rugalmas és gyors alkalmazkodás pedig cégmérettől függetlenül azt támogatja, hogy a döntéshozó az üzletre és az értékteremtésre tudjon fókuszálni, tehermentesítve magát az IT-üzemeltetéssel járó problémáktól és kockázatoktól”, fogalmazta meg Révész Róbert, a TC2 társalapítója.
Nem meglepő, hogy sok vállalkozás a felhő mellett teszi le a voksát. A technológiára az IT-szektor, a gyártók, szolgáltatók, tanácsadók, fejlesztők a legnyitottabbak, de a tisztán irodai környezetben működő vállalkozások is ide sorolhatók. Az induló vagy mikrovállalkozások esetében, ahol a költségoptimalizálásnak hangsúlyos szerep jut, a felhő jelenti a leggazdaságosabb megoldást.
„Ebben a reakciókényszerben, amelyre a pandémia hatványozottan ráerősített, az azonnal elérhető, lehívható üzleti információk rendelkezésre állása egyszerűen létkérdés. Ráadásul ma már az iroda nem egy statikus hely: ott van a telefonunkban minden funkciója, amire csak szükségünk lehet, akár bent a cégben, akár útközben, akár otthon dolgozunk. Mindezek gördülékeny működtetéséhez megbízható infrastruktúrára van szükség. Itt jön képbe a felhőtechnológia. Azt gondolom, mindent érdemes a felhőbe költöztetni. Ebből a szempontból nem számít a cég mérete, a vállalkozás nagysága sem, csak a laptoppal-mobillal, helytől függetlenül végezhető munka támogatása”, mondja Rajcsok Zoltán, a SoftwareONE Country Leadere.
Az üzletileg kritikus dolgoknak a felhőben a helye!
|
Az európai felhőtechnológia növekedése 2019-2026 12% az átlagos éves növekedés Szegmensenként: 15% hibrid felhő 15% PaaS típusú szolgáltatások 14% privát felhő 10% a német ITC-szektor (PaaS: platform as a service) Forrás: Global Market Insights |
„Az elmúlt másfél évből az látszik, hogy leginkább a munkaszervezés és -irányítás, tehát az emberi tényező, illetve a költségcsökkentés miatt fordultak tömegesen a cégek a felhő irányába. Ezt követően pedig előtérbe került az az attitűd, amely már tudatosan használta a felhőt arra, hogy az üzletkritikus, az üzlet teljesítményét befolyásoló informatikát a földi környezetből a felhőbe költöztesse”, világított rá Révész Róbert.
Ami a felhőbe költöztetett vállalkozásokat illeti, Révész szerint a kkv-k esetén érdemes a felhőbe költöztetni például a Windows-szervereket, a biztonsági mentéseket, a katasztrófakörnyezetet, a távoli elérést igénylő munkaállomásokat, valamint az ERP- és a CRM-rendszereket. „Előfordul, hogy első lépésként drágább lesz átalakítás nélkül felvinni a felhőbe a monolitikus alkalmazást, ami a technológia ellen szólhat, ugyanakkor szinte zéró költségért lehet olyan katasztrófa-, mentési-visszaállítási, vagy fejlesztési-tesztelési környezetet létrehozni, azaz olyan működési biztonságot lehet megteremteni, amit on-premise-ben nem”, egészítette ki. Ugyanakkor nemcsak a „tiszta” földi vagy kizárólag felhőmegoldások léteznek. A hibrid megközelítés nagyon is jellemző a kkv-k körében.
„Véleményem szerint az IT-szolgáltatás evolúciója a hibrid megoldások felé teljesen életképes lehet olyan esetben, ahol a védendő információk olyan »klasszikus« földi szolgáltatásokban működnek, amelyek bizonyos részei az egyszerűség, a méretezhetőség és főképpen a versenyképes ár miatt már kihelyezhetők. Számos példát és ellenpéldát is lehet találni, de az bizonyos, hogy legalább a levelezés, a külső kapcsolattartás, az ügyfélkapcsolat, a csoportmunka és a közösségi média jellegű alkalmazások már teljes megnyugvással a felhőbe költöztethetők”, foglalta össze Rajcsok Zoltán.
Mi marad a földön?
A felhőben akkor érdemes gondolkozni, ha az iparág és a szervezet működési sajátossága nem követeli meg a lokális informatikai „függőséget”. De milyen esetekben ragadnak a „földön” a vállalkozások?
A nagyvállalatok esetén egy komplex infrastruktúra felhőbe költöztetése jelentős projekt költséggel járhat, így az ezzel járó költség szabhat elsősorban gátat a felhősödésnek. „Azokat a gyártásirányító alkalmazásokat látjuk még földi infrastruktúrán üzemelni, vertikumtól függetlenül, ahol a vezérlők válaszidejének kisebb változása kritikusan befolyásolhatja a termelés folyamatosságát. Ezeken kívül a jogszabályi előírások a tárolt adatokkal kapcsolatban (GDPR vagy törvényi), meghatározó szerepet játszhat azok minősítése, bizalmassága is, ami a fenti egyszerűsítést nem teszi lehetővé”, említette az akadályokat végül Rajcsok Zoltán. A tengerentúlon már tapasztalható a „földre” irányuló visszamigrációs tendencia, de Európában a felhő népszerűsége töretlen.
Kiss Franciska
