A B2B szegmensben találja meg igazán a helyét az okosszemüveg – és a technológia köré épülő üzleti megoldások. Még a nagyvállalatok is a kezdeteknél tartanak, a kis- és középvállalkozók számára pedig az alkalmazások elterjedése a technológia költséghatékony használatát hozhatja el.
Egy drónbemutató alatt használtam életemben először okosszemüveget: gyakorlatilag egy óriási képernyő elevenedett meg előttem, láthattam azt, amit a fél kilométeres távolságban repülő drón, miközben a szemüveg alsó részén kitekintve képes voltam a drónt kormányozni. Amikor napszemüveg is rákerült, akkor vált csak igazán élvezhetővé az élmény, hiszen zavartalanul láthattam a távoli, de közel hozott szép tájat – ami egyébként egy felújítandó tető vagy kémény is lehetett volna.
Az üzleti felhasználók kényelméért
Az okosszemüvegek az ipari, B2B felhasználás területén tudják megmutatni igazi potenciáljukat. A végfelhasználóknak szóló fogyasztói termékekben erős Apple ugyan nem tett még le a saját okosszemüveg fejlesztéséről (a pletykák szerint 2019 végére várható a iPhone-nal együtt használható, konzumer piacnak szánt terméke), de eddig tipikusan az üzleti felhasználók kényelmét szolgálta ez a technológia.
Két komoly, nagy hagyománnyal rendelkező szereplő van a piacon: a Microsoft és a Google, mindketten az ipari felhasználásra szánt okosszemüveg második verziójánál tartanak. A Microsoft Hololens 2-t idén februárban harangozták be, a Google Glass Enterprise Edition 2 pedig májusban debütált.
Még hiányzik a szoftver
Az okosszemüveg eléggé csúfosan debütált még 2013-ban, bár akkor a magánfelhasználók körében népszerűsítették a terméket. A technológia nemcsak, hogy nem volt kellőképpen érett, de hétköznapi használata egy sor adatvédelmi kérdést is felvetett – például amikor a résztvevők tudta nélkül készíthettünk videófelvételt mindarról, amit épp láttunk. A gyártók gyorsan visszavonulót fújtak, majd később teljesen kihagyták a végfelhasználókat, és az üzleti szegmensre összpontosítottak helyettük.
|
Google Glass vs. Microsoft Hololens |
|---|
|
Mindkét gyártó a vállalati szegmenst célozza meg termékével, a lényegi különbség rögtön az árban megmutatkozik: a Google listaáron 999 dollárért kínálja szemüvegét, míg a (technológiai szempontból azért bonyolultabb) Microsoft Hololens 2 ára 3500 dollárnál kezdődik. Nyilván egyik sem dobozos termék, a megrendelőhöz igazítják a specifikus alkalmazásokat. A Google szemüvege egyszerűbb, de a beépített kamera és az internetes csatlakozási lehetőségnek köszönhetően sok feladatra jó. A Hololens 2-nek inkább headset jellege van – például a szemüvegesek is használhatják. Valamivel többet nyom fél kilónál, látómezeje 70 fokos. Elsődlegesen célközönség az autóipar, az ingatlanfejlesztés (elsősorban az épülettervezés), az oktatái technológiákat fejlesztő cégek vagy épp a klinikai gyógyászat. |
Maga a hardver készen áll az ipari használatra, csupán a megfelelő szoftveres alkalmazások hiányoznak még. Ahhoz, hogy a technológia a kkv-k körében is elterjedjen, megfizethető szoftveres megoldásokra van szükség. Előfutárok már vannak: a Microsoft-platformon vannak megoldások, például olyan előfizetéses szoftverek, melyek segítségével felépíthetjük ipari berendezésünk digitális mását, vagy olyan megoldás, mely az építészirodák számára vetíti ki a készülő építményre az aprólékosan kidolgozott terveket. A termékoldalról kiderül, hogy készülnek olyan megoldások, melyek a távoli munkavégzést segítik: a Hololens segítségével például igénybe lehet venni távoli szakértői segítséget egy ipari berendezés javításakor, a szaki a kivetített valóságban tudja megmutatni, hol kell kicsavarni a hibás panelt.
Szemüveges virtuális asszisztens
A másik oldalon az izraeli Plataine egy olyan Google Glass appot fejlesztett, amely képfelismerő mesterséges intelligencia segítségével, az írott és kimondott beszédet megértve ad a gyári dolgozók kezébe egy virtuális asszisztenst. Az alkalmazás például felismer tárgyakat és ez alapján utasításokat, információkat küld a szemüvegre. Ugyanakkor megérti az emberi beszédet, amire válaszol is.
Egy okosszemüveges munkás a raktárba érve a digitális asszisztenstől kér segítséget a szükséges anyagok kiválogatásához vagy tőle kap útmutatást a munkadarab összeszereléséhez. Az alkalmazás szóban és a szemüveg kijelzőjén is válaszol. Ami viszont a vezetők számára fontosabb, hogy a kolléga tevékenységét élőben követheti felettese, de a naplózást is megoldja. A szemüveget az alkalmazással közösen a GE és az Airbus használják.
Ahol már a mindennapok része
A DHL Supply Chainnél 2015 óta használják a Google szemüvegét, elsősorban a német raktárakban, de a sikeres tesztek után több helyen is bevezették. A szemüveg második verziójának megjelenése után ismertették, hogy 400 szemüveget vetnek be a mindennapi munkába. Idén itthon, Magyarországon is indul egy pilot a vállalat által üzemeltetett biatorbágyi regionális elosztóközpontban, ahol első körben öt szemüveget tesztelnek a mindennapi munkafolyamatok során. A tervek szerint szeptemberben lesz a projekt éles indítása.
A szemüveg segítségével a raktári munkások látják, pontosan honnan kell, hogy elvegyék az adott rendelésen szereplő termékeket. Azt is megmutatja, hogy a tolókocsi melyik rekeszébe kell elhelyezni a kiválasztott terméket, és vizuálisan is visszajelez, hogy valóban jó helyre került-e a termék vagy sem. A raktárban végzett munka fele kiválasztással megy el, a szemüveg használatával 15 százalékos hatékonyságnövekedést érnek el.
Még nincs fókuszban
Terveznek az okosszemüvegekkel, de nem ez van a fókuszban a leltározáshoz használt dróntechnológiát fejlesztő magyar Aeriu-nál. Ellenrieder Gergely ügyvezető igazgató meglátása szerint az automatizációs technológiák használatakor a vállalatok célja az emberi munkaerő pótlása, helyettesítése, a robotnak meg nincs szüksége szemüvegre. Az ember teljes helyettesítése vállalati ábránd, a valóság arról szól, hogy a humánerőforrás és a gép együttes használata tud bizonyos feladatokat helyettesíteni. Raktári körülmények között az okosszemüveg használata nagyban javítana a produktivitáson, és a startup vállalatnál szeretnének is a kérdéssel foglalkozni, csak a megfelelő erőforrás hiányzik még ehhez.
Vass Enikő
