Tény, hogy a számítógépes ismeretek és képzés terén is volna mit behozni, ám az igazán veszélyes akadályt mégis a pc-t nem használók idegenkedése jelenti.
A BellResearch az infokommunikációs piac szakértőjeként számos aspektusát kutatja rendszeresen a lakosság pc- és internethasználatának, vizsgálva az eszközöknek tulajdonított előnyöket és az elzárkózás okait is. A már nyolcadik éve megjelenő Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi adatai szerint a legalább 15 éves hazai lakosság körében a számítógép-használat megítélése alig változott az elmúlt év során.
|
ICT-report |
|---|
|
Téma: A lakosság informatikai felkészültsége Tartalom: általános informatikai attitűd, fogalmak ismertsége, számítástechnikai és internetes képzettség; számítógép-használat, gyakoriság és célok, a pc hasznossága, alkalmazási területek, a használat helye; pc-t nem használók, visszatartó okok, használati feltételek. Információk: itcreport.hu |
Bár a túlnyomó többség továbbra is egyetért abban, hogy a pc jelentősen megkönnyíti az emberek életét, sőt abban is egybevág a domináns vélekedés, hogy az internethasználók a mindennapjaikban jelentős előnyt élveznek, az informatikai eszközök megkerülhetetlenségének nézetét a többség továbbra sem osztja.
Ismerethiányból félelem
A részben alaptalan félelmek és fel nem ismert előnyök jó részben a lakosságra jellemző felkészületlenségből és ismerethiányból erednek. Aggodalomra igazán mégis leginkább az ad okot, hogy az „átlagember” általános informatikai ismeretei a kutatási adatok szerint alig-alig bővülnek. Az alapvető informatikai kifejezésekkel többé-kevésbé tisztában levő lakosok idén is csak legfeljebb a mérési hibahatáron belül vannak többen, mint egy évvel ezelőtt.
Nem meglepő, hogy az informatikai fogalmakkal, a mára szinte az általános szókincs részévé vált zsargonnal a vizsgált populáció legifjabb tagjai, a 15–24 évesek a leginkább tájékozottak. Az viszont már sokat elárul, hogy az átlagosnál kimutathatóan kevésbé informáltak a munkanélküliek, a 60 éven felüliek és az alapfokú végzettségűek.
Képzés hiánya
A legalább 15 éves hazai lakosság közel kétharmada soha, semmilyen formában nem vett részt pc- vagy internethasználatról szóló képzésben. A tudásszerzés domináns forrása továbbra is a szervezett oktatás, az ismereteket a vizsgált populáció ötöde az iskolapadban sajátította el. Érthető módon az ismeretszerzésnek ez a formája elsősorban a fiatalok (15–34 évesek) számára jelentett realitást, hiszen alig két évtizeddel ezelőtt általános- és középiskoláink számára elérhetetlen volt az akkor cocom-listás „nyugati” számítástechnika, az internet pedig jelenlegi formájában nem létezett még.
Az már jóval sajnálatosabb tény, hogy az autodidakta képzés szerepe, amely a gyorsan avuló ismeretek naprakészen tartásának szempontjából nehezen nélkülözhető, csak a lakosság alig valamivel több mint tizedére korlátozódik.
Az eredmények azt támasztják alá, hogy a külső segítség nélküli ismeretszerzés leginkább a meglévő alaptudás frissítését, kiterjesztését szolgálhatja, a reménybeli új belépők kezdeti ismerethiányának leküzdésére kevéssé alkalmas – mutatnak rá a BellResearch kutatói.
Nem értik egymást
Az adatok több kontextusban is felhívják a figyelmet a digitális szakadék elmélyülésének veszélyére.
A vizsgálat részletes eredményei arra mutatnak rá, hogy az infokommunikációs eszközök használói – többek között éppen ezeknek a technológiáknak köszönhetően – egyre szélesebb körű ismeretet szereznek, mind jobban kiismerve magukat a tudás alapú társadalomban, míg a számítógép és az internet használatától elzárkózók egyre kevésbé értik meg a „digitális írástudók” nyelvét.
Az pedig egyelőre nem látszik, hogy a szakadék legalább részleges betemetésére ki vállalkozhat, ha az érintettekből maga a motiváció is nagyrészt hiányzik.
Összeállította: Kelenhegyi Péter
