Az európai női menedzserek többsége meg van róla győződve, hogy jobban lehetne a vállalati kockázatokat kezelni, ha több nő töltene be vezető pozíciót.
Az európai női menedzserekről semmi esetre sem állítható az, hogy félnének a kockázatvállalástól, épp ellenkezőleg: meg vannak győződve arról, hogy saját karrierjük érdekében is kockáztatniuk kell. Egy felmérés szerint 64 százalékuk egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a magasabb kockázatvállalási hajlandóság segít saját karrierjük előrelendítésében. Ezzel az érveléssel nincsenek egyedül: a megkérdezettek mintegy háromnegyede aktívan támogatja a tehetséges nőket.
Azt a széles körben elterjedt tévhitet is megcáfolja a felmérés eredménye, amely szerint a nőknek kevesebb érzékük van a technikához, mint a férfiaknak. Az európai menedzsernők túlnyomó többsége technikarajongó: kereken 82 százalékuk lát a modern technológiában lehetőséget mind saját maguk, mind pedig vállalatuk számára.
Más a gyakorlat
A gyakorlat mégis mást mutat: viszonylag kevés nő dolgozik a bankokban, biztosítóknál, ipari és kereskedelmi vállalatoknál a kockázatmenedzsment területén. Ez meglepő, hiszen a kockázatkezelőknek fejlett szociális, analitikus és kommunikációs képességekkel kell rendelkezniük – ezekben a nők nemritkán maguk mögé utasítják férfi társaikat.
A kockázatkezelés különösen nehezen képzelhető el megfelelő kommunikáció nélkül. Ebben a vonatkozásban kifejezetten előny a „vastag bőr”, mivel a kockázatmenedzsment nemritkán akadályoz meg olyan döntéseket, amelyeket például a vállalati értékesítési terület favorizálna. A jövendőbeli kockázatkezelőnek tehát tudatában kell lennie, hogy a vállalatnál nem csak barátokra fog szert tenni. A barátok száma azonban nagy ütemben növekszik, ha az ember kikerüli a zátonyokat a globális méretű viharos tengeren.
A konfliktusvállalás összefüggései
A kockázatkezelők rendszerint „szalagkorlátokat” építenek, ily módon nagyobb átláthatóság megteremtésével támogatva a felsővezetést a jobb döntések meghozatalában. És időről időre „stoptáblákat” is felállítanak – éppen ezért különösen konfliktusvállalóknak kell lenniük – állítják szakértők.
A kockázatmenedzsmentben nincs helyük olyan szakembereknek, akik egy-egy szűk szakterület specialistái – egy kockázatkezelőnek sokkal inkább generalistának kell lennie. Ebben a kontextusban fontos az interdiszciplináris képzettség, amely lehetővé teszi komplex összefüggések elemzését. Ugyanakkor egy kockázatkezelőnek nem szabad tartania a kvantitatív, matematikai módszerektől, a kockázatkezelés ugyanis statisztika és matematika nélkül nem működik.
Előny az analitika
A kockázatmenedzserek esetében azonban legfontosabb az analitikus gondolkodás. A profiknak rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy a tényállást a megfelelő „ha-akkor” összefüggéssel átvilágítsák. Ezáltal kellene felismerniük az összefüggéseket – például a szcenárióelemzéseknél –, helyesen strukturálni és összegezni őket, majd levonni a megfelelő következtetéseket.
Összeállította: Mártonffy Attila
