Világszinten is nagyon jók a magyar mobilhálózatok

Pilotprojektek keretében megkezdi idén az 5G technológia tesztelését a Telenor – mondta az ITBUSINESS-nek adott interjúban Alexandra Reich. A Telenor Magyarország vezérigazgatója arról is beszélt, mekkora az érdeklődés a májusban bevezetett, korlátlan mobilnetet kínáló csomagjuk iránt, illetve hogyan alakul a cég frekvenciagazdálkodása.

– A korlátlan mobilnetet kínáló Hello Data ajánlatuk igencsak megmozgathatja a piacot. Milyen érdeklődésre számít a felhasználók részéről, illetve hogyan reagálhatnak a riválisok?

– Bár voltak hasonló próbálkozások, a Telenor Hello Data nemzetközileg is elég egyedi megközelítésnek számít, hiszen gyakorlatilag megfordítottuk a tarifacsomagok logikáját. Eddig korlátlan beszélgetéshez volt meghatározott mennyiségű adat, most korlátlan adathoz van meghatározott hosszúságú beszélgetési lehetőség. Az első pillanattól sikeres az ajánlat. Az ügyfélszolgálatunkat rengetegen keresik fel azért, hogy megtudják, miként válthatnak át a korlátlan belföldi adatforgalmat kínáló csomagra. Emellett érezhetően nőtt azon érdeklődők száma, akik számhordozással vagy új számmal szeretnének telenorossá válni. Nehéz megjósolni a versenytársak reakcióit, mi mindenesetre a saját stratégiánk mentén haladunk, függetlenül a reakcióktól.

– Tovább élezheti a versenyt a mobilpiacon, ha elindul a Digi szolgáltatása is. Véleménye szerint mikorra várható ez, és hogyan készülnek az új szereplő belépésére?

– A mi stratégiánk a Digi érkezése és annak késése vagy elmaradása esetén is ugyanaz: beazonosítani a tipikus ügyféligényeket és tökéletesen kiszolgálni azokat. Ezért vezettük be tavaly ősszel a Telenor Blue díjcsomagot, amely a sokat telefonálóknak ideális megoldás, idén pedig a Telenor Hello Datát, amely a korlátlan adatátvitel révén az interneten kommunikálókat célozza – persze telefonálni azért ők is tudnak ezzel a csomaggal. Az ügyfelek igényei miatt fejlesztjük hálózatunkat, így most már valóban a világ egyik leggyorsabb adathálózata a Hipernet, nemcsak Budapesten, hanem vidéken és a nagyvárosokban az épületek belső részein is.

– A 3400–3800MHz-es tartomány értékesítéséből kimaradtak a múlt évben. Miért döntöttek így?

– Tavaly valóban vásárolt két versenytársunk frekvenciahasználati jogosultságot a 3400–3800 MHz-es sávban, ám fontos tudni, hogy a 2600 MHz-es sáv hasonló célokat szolgál, és itt mi már rendelkezünk frekvenciahasználati jogosultsággal, így nem volt szükségünk a múlt évben meghirdetett frekvenciákra.

– Az NMHH-nak komoly aukciós tervei vannak a következő években; milyen frekvencia-tartományok érdekesek a Telenor számára?

– Az ügyféligényektől és a frekvenciahasználat költségeitől függ, hogy mennyi frekvenciát veszünk a jövőben, ez nem presztízsberuházás. Ha feleslegesen sok vagy indokolatlanul drága frekvencia van a portfóliónkban, az a költségeinket növeli és így az ügyfeleknek is rossz, mert drágítja az árakat. Nyilvánvaló, hogy a mobilszolgáltatók gazdaságos működését, és így a mobiltarifák árait jelentősen befolyásolja a frekvenciadíj mértéke. Ezek a költségek most jelentősen meghaladják az uniós átlagot, illetve egyes esetekben – ilyen a 800 MHz-es sáv – akár háromszor annyit kell fizetnünk a használatért, mint más európai mobilszolgáltatóknak.

– Ha jól tudom, korábban Svájcban dolgozott távközlési területen. Miben más a magyar piac, miben mások a hazai fogyasztók?

– Talán sokak számára meglepő, de a magyar mobilhálózatok világviszonylatban is rendkívül fejlettek, mind a lefedettség, mind az elérhető letöltési sebesség tekintetében – a saját Hipernet hálózatunk használatakor ezt nap mint nap tapasztalom. Ugyanakkor egyelőre még nincs igazán kihasználva ez a világszínvonalú hálózat, a magyarok kevesebbet mobilneteznek, sokan nem is tudják, mi mindenre tudnák használni ezt a szolgáltatást, így ezen is szeretnénk változtatni a Telenor Hello Datával. Ha nem ügyfélként, hanem szolgáltatóként tekintek a svájci piacra, az gyökeresen eltér a magyartól, hiszen jóval alacsonyabb az ÁFA és nem kell távközlési különadót sem fizetniük a szolgáltatóknak.

– Mit szeretne elérni Magyarországon a Telenor vezetőjeként; milyen piaci részesedéssel, eredménnyel lenne elégedett?

– Korlátlan adatot kínálunk hűségszerződés nélkül – talán elég is elmondanom ennyit ahhoz, hogy látszódjon: komolyan keressük az ügyfelek kegyeit és komolyan akarjuk a sikert. Egyszerre két tabut döntöttünk le, és átvettük a kezdeményezést a piacon. Ezzel a lépéssel és új hangvételű reklámunkkal biztos sok új ügyfelet meg tudunk szólítani, de a legfontosabb az előfizetőink elégedettsége, számomra ez a siker egyik mércéje.

– Készülnek már az 5G megjelenésére? Milyen feladatok ad a mobilszolgáltatóknak az újabb technológia bevezetése?

– A Telenor a Mobil Világkongresszuson jelentette be, hogy az idén megkezdi az 5G technológia tesztelését különböző pilotprojektek keretében. A törökbálinti székházunk alagsorában tavaly ősszel egy kísérleti mobilhálózaton 1,215 Gbps-os adatátviteli sebességet értünk el egy olyan technológiával, amely a negyedik és az ötödik generációs szolgáltatások közötti átmenetnek tekinthető. A tesztelés sikeressége számomra azt jelzi, hogy az 5G-szolgáltatások 2020-ra várt bevezetéséig sem fogunk unatkozni.

– Említette korábban az 5G kapcsán, hogy nem az infrastruktúra kialakítása jelenti a fő kihívást, hanem inkább az, hogy mire fogják használni a magyar vállalatok. Mely üzleti szektorokban jelenhet meg leggyorsabban az 5G, illetve milyen irányú felhasználása lehet?

– Az 5G hálózatok esetén nem csupán az adatátviteli sebesség növekszik a sokszorosára, de lehetőség lesz kis áramigényű eszközök, például több éves üzemidejű, elemről működő szenzorok kiszolgálására is. Egy másik fontos jellemzője az új szabványnak, hogy egy adott területen nagyságrendekkel nagyobb számú eszközt tud majd stabilan kiszolgálni, mint a jelenlegi technológiák, így nem lesz akadálya annak, hogy akár a parkolóhelyekre, az ablakokba vagy a kültéri növényládákba is intelligens szenzorok kerüljenek. Ezenkívül az 5G hálózatokon csupán 1 milliszekundumra csökken a válaszidő – ez a mai érték tizenötöd, harmincad része –, ami olyan lehetőségek előtt nyitja majd meg a kaput, mint az önvezető autók vagy a távolból, robotkarok segítségével végzett műtétek.

– A Telenornak vannak olyan kezdeményezései, amelyek segítik az üzleti ügyfeleket abban, hogyan tudják hasznosítani az új technológiákat?

– Míg a boltjainkban Hipernet Guruk segítenek beállítani az okostelefonokat és appokat, a nagyobb üzleti ügyfeleinknek dedikált kapcsolattartói vannak a Telenornál, így első kézből értesülhetnek a számukra érdekes új szolgáltatásokról, de a blogunkon is külön részleget szentelünk az üzleti felhasználóknak. Ezenkívül a nagyjából negyedéves rendszerességgel megrendezett Okostelefon Akadémia rendezvényünkön nem csupán készülékgyártók, hanem startupok alapítói, tudósok és technológiai szakemberek is tartanak előadásokat, mindig az aktuális technológiai témákban.

– Amikor legutóbb találkoztunk, éppen egy ügyféltalálkozót tartottak. Miért tartja ezeket fontosnak; milyen hozadéka, eredménye lehet az ilyen rendezvényeknek? Milyen szolgáltatásokat kínál a Telenor az üzleti ügyfelek számára?

– Azért fontosak ezek az események, mert az üzleti ügyfeleink számára összetettebb szolgáltatáscsomagokat kínálunk a lakossági ügyfeleknél, ráadásul a mobilkészülékeknek zökkenőmentesen kell működnie a vállalat hálózatáról elérhető szolgáltatásokkal. Ma már

nemcsak mobiltelefonokat, hanem felhőalapú tárhelyet, levelezőszolgáltatást és Office 365 licenceket is sokan vásárolnak tőlünk, mert jó áron kínáljuk ezeket is. Legutóbb a korlátlan mobilinternetezést biztosító Telenor Hello Data hangalapú csomagot vezettük be kisvállalati ügyfeleink számára, ennek pontos használati feltételeit is megismerhették tőlünk.

Kalocsai Zoltán