Új növekedési lehetőségek egy kibővített Európában címmel páneurópai miniszteri konferenciának ad otthont Budapest február 26-27-én. Az eseményen lát napvilágot az a jelentés, amelyik a tagjelöltek eddigi munkáját értékeli.
Csapodi Csaba, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főcsoportfőnöke
– Változnak-e az információs társadalom építésével kapcsolatos feladataink az uniós csatlakozásunkat követően?
– Eddig az eEurope+ akciótervben lefektetett mutatók vonatkoztak ránk, május 1-je után viszont már az Európai Unió akciótervének a mérőszámai lesznek az irányadóak. Magától értetődik, hogy ez utóbbiak szigorúbb, magasabb értékek, mint az eEurope+ mérőszámai voltak. Az IHM koordinálásával nemrégiben elkészített Magyar Információs Társadalom Stratégia természetesen már e szigorúbb követelményeket vette alapul. A konferencia egyfajta lezárása az eddigieknek. Itt lát napvilágot az a jelentés, amelyik a tagjelölt országok eredményeit mutatja be. A felmérést egy független, dán cég készítette.
– Milyen jellegű adatok szerepelnek majd a jelentésben?
– E pillanatban még nem publikus az anyag, most folyik az összefésülése. Tájékoztatásul annyit, hogy rengeteg grafikont, táblázatot tartalmaz, olyan adatokat például, mint az internetszerverek 1000 lakosra vonatkoztatott száma, a vállalkozások internetellátottsága, az internet- hozzáférések vagy a szélessávú hozzáférések száma, az egészségügyi dolgozókinternethasználatára vonatkozó adatok, e-kereskedelmi, e-banki mutatók, a vezetékes és a mobilkommunikációra vonatkozó adatok. A jelentés távközlés-szabályozási kérdésekre és szolgáltatási árakra is kitér. A tagjelöltek adatai mellett természetesen szerepelnek az anyagban az Európai Unió ide vonatkozó átlagértékei is. Meglátjuk tehát, hogy hova kellene eljutnunk.
– Annyit talán elárulhat, hogy Magyarországnak büszkélkedésre vagy inkább szégyenkezésre lesz oka a jelentés kapcsán?
– Nyilván lesznek jó és kevésbé jó mutatóink is. Összességében nem hiszem, hogy okunk lenne elbízni magunkat.
– Kik vesznek részt a rendezvényen?
– Kormányzati rendezvényről van szó, sok delegációt az illető ország minisztere vezet. Meghívtuk a 15 tagállamot, a 10 májusban csatlakozó országot, valamint a két éven belül csatlakozókat, ezenkívül itt lesznek a balkáni államok képviselői. A vendégek között köszönthetjük Erkki Liikanent, az Európai Bizottság főbiztosát is. Első ízben fordul elő, hogy az Európai Unió elnökségét ellátó ország – Írország – is nagy erőkkel támogat egy ilyen jellegű, alapvetően az EU-n kívüli országok eredményeivel foglalkozó rendezvényt. Ez nagyon nagy szó. Azt mutatja, hogy nem belterjes konferenciáról van szó, hanem a tagállamoknak és a leendő tagállamoknak közös érdeke fűződik a találkozóhoz. A konferencia alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet az információs társadalommal kapcsolatos – elsősorban kormányzati – feladatokra, illetve a téma fontosságára.
– Minden valószínűség szerint az ipar képviselői is szívesen részt vennének a rendezvényen. Sok hasznos információhoz juthatnának. Van erre mód?
– Tény, hogy a különböző vállalatok is szívesen részt vennének a konferencián. Sok információt szerezhetnének, és fontos kormányzati emberekkel cserélhetnének eszmét. A létszám azonban korlátozott. Persze azért a delegációkban ott lesznek az üzleti élet képviselői is. Az országok delegációin kívül egyébként megpróbáljuk több fontos szervezet képviselőit is bevonni, így például felvettük a kapcsolatot az OECD-vel, a Világbankkal, valamint különböző civil szervezetekkel.
Mallász Judit
