Miért ne konvergálnának a telefonok is? Megjelentek a vezetékes és ip-alapú kommunikációt ötvöző, okosmobil-tulajdonságokkal is felruházott hibrid dect-ek, amelyekkel még facebookozni is lehet.
– Magyarország is mobilőrületben él. Ilyen körülmények között fejlődik-e egyáltalán a vezetékestelefon-piac, illetve milyen eszközökkel próbálják a szolgáltatók legalább megtartani vezetékes előfizetőiket?
– Magyarországon csökkenő tendenciát mutat az otthoni használatú vezetékes telefonkészülékek eladása. Ezeket leginkább a szolgáltató adja a vonal mellé, több ezret évente. Keresettebbek a vezeték nélküli, azaz dect-készülékek; ezekből évi néhány százezret adnak el. Népszerűek az ip-alapú hibrid telefonok is. Ezek bázisállomása egyaránt kapcsolódik a vezetékes telefonhálózathoz és a használó lan-eszközéhez, „routeréhez”), aki egy gombnyomással eldöntheti, éppen melyik csatornán akar beszélni.
– Ha ip-telefonálni akarunk, szükséges-e, hogy a hívott fél is az interneten keresztül fogadja hívásunkat?
– Nem, lehet normál vezetékes számot is hívni, ennek a tarifáját a voip-szolgáltató szabja meg.
– Hogyan alakul ez a vállalatoknál?
– Általában nagy alközpontokat használnak rendszerkészülékekkel. Egyébként nem feltétlenül szükséges, hogy a vonal egyik vagy másik végén ip-telefon legyen. Az alközpont ugyanis elvégzi a konvertálást, aminek végeredménye az olcsóbb hívás. A vállalatok egy részére ezért az jellemző, hogy inkább olcsó analóg készülékeket vesznek, mint drága ip- vagy hibrid telefont, hiszen a végeredmény ugyanaz. A dect rendszerű ip-telefonok jövőjét inkább az otthoni és a kisvállalati felhasználásban látom, részben azért, mert már megjelentek kifejezetten a kisvállalkozásoknak épített kisebb alközpontok. Ezeknél be lehet állítani, hogy milyen típusú hívás legyen az alapértelmezett, illetve könnyen lehet váltani a hívástípusok között, mindig az olcsóbb tarifa irányába.
– Mi a helyzet a mobilhívásokkal?
– A mobilszolgáltatók védik a piacaikat, így elég nehéz voip-on keresztül jobb tarifát elérni. Aztán ott van a flotta-előfizetés, amely az esetek nagy részében egyedi megállapodáson alapuló tarifákkal működik, s adott esetben sokkal kedvezőbb lehet, mint a voip-hívás. Ám mivel a roamingdíjak belátható időn belül nem fognak eltűnni még Európán belül sem, más szituációban, így például külföldi mobilhívások esetében a voip lehet a kedvezőbb megoldás. Például már most lehet két és fél eurócentes percdíjért ip-telefonálni hazai mobilra, néhány külföldire még ennél olcsóbban is. Ez pedig olyan kisvállalatok számára lehet kedvező – még akkor is, ha a voip-szolgáltatók minden megkezdett perc után számláznak –, amelyek méretüknél fogva nem tudnak óriási, akár nemzetközi szintű flottakedvezményeket kialkudni.
|
Szakmai pálya: |
|---|
|
– 2006–2008: Siemens Home and Office Communication Devices GmbH, magyarországi értékesítési vezető – telefonok, routerek és egyéb otthoni kommunikációs és médiaeszközök – 2008-tól: Gigaset Communications GmbH, magyarországi értékesítési vezető, otthoni és kisvállalati kommunikációs eszközök |
– Ma már egyre több dolog szól a felhőről, az onnan igénybe vehető szolgáltatásokról, s úgy látszik, ez alól a modern ip-telefon sem kivétel. Mit jelent a gyakorlatban az ip-telefonok „felhőbarátsága”?
– Ip-telefonon futhatnak például olyan csökkentett képességű webalkalmazások, amelyek segítségével mondjuk, figyelni lehet a liciteket az eBay-en, vagy el lehet olvasni a kijelzőn a közösségi oldalakra feltett üzeneteket.
– Gondolom, nagyban előmozdítja az ügyet, hogy megjelentek az okostelefon-szerű, érintőképernyős, grafikus kezelőfelületű, ip-alapú dect-ek.
– Igen, bár még várni kell a megfelelő alkalmazásokra. Egyelőre olyan szolgáltatások érhetők el, mint az időjárás-jelentés rendszeres fogadása az internetről. A dolog egyébként azon múlik, hogy a szolgáltatók és az alkalmazásfejlesztők mennyire tartják érdemesnek felfuttatni ezt a csatornát is, illetve mekkora rá a fogyasztói igény.
Mártonffy Attila
