A kormány-kormány, kormány-üzlet és a kormány-polgár közötti térinformatikai adatcsere jelenleg problémákkal küszködik, működése nem optimális, sokszor eltérő definíciók vagy interfészek okoznak problémát. Ezen kíván segíteni az Európai Helyzetinformációs Keretrendszer (EULF) .
Az EU az európai közszolgáltatások modernizálása érdekében 40 olyan tevékenységet indított, amelyekben eszközök, szolgáltatások kerülnek egy keretrendszerbe. Ezek közül az egyik, az EULF A projekt épít a 2007-ben indult INSPIRE direktívára, aminek a teljes kiépítése 2020-ra várható.
Az INSPIRE direktíva egy közös európai térinformatikai adatbázis felépítését tűzte ki célul, amely lehetővé teszi az adatok megosztását a közszféra szervezetei között, elérhetővé teszi az elérésüket Európán belül. Az EULF ezt a direktívát bővíti ki más ágazatok, például a közlekedés, a tengeri áruszállítás és az energiaszektor felé.
Â

Â
í–t területen kíván részt venni a feladatok végrehajtásában: az irányelvek és stratégiák egymáshoz igazításában, az eGovernment integrációval, a térinformációs technológiák felhasználásának szabványosításával, a döntés-előkészítő dokumentumok és gyakorlatok publikálásával, végül szeretnék növelni a hasznosságot és ugyanakkor csökkenteni a költségeket.
A 2013-ban indult direktíva nagyjából a felénél tart, és most érkezett el az ideje pilotprojektek indításának. Három pilotot kívánnak indítani a már említett három területen: a közlekedésben, a tengeri szállításban és az energiaszektorban, mert ezek a közösségek még az INSPIRE nélkül működnek. Ez az egymás közötti kommunikációban lesz jelentős előrelépés, mert ezek a közösségek nem ismerik egymást – sok idő telik el, ameddig a rendszerek megértik egymást.
Â
Mi az INSPIRE?
Hosszas előkészületek után 2002-ben fogadták el ezt az EU direktívát. Célja, hogy a téradatokat csak egyszer gyűjtsék be, és ezek egységes felületen legyenek hozzáférhetőek a különféle alkalmazások számára. A direktíva az európai országok részére feladatokat tűzött ki, és ezekről rendszeres, háromévenkénti beszámolót vár; legutóbb 2013-ban volt beszámolási időszak.
A direktívában kijelölt feladatok miatt módosított törvények révén jött létre a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer. A térinformatikai adatok a Geoshop portálon keresztül érhetők el. Sokkal olcsóbbak lehetnének a szolgáltatások, ha a direktíva átvállalná a kormányzati szervek költségeit. Az olcsóbb adat jobb közigazgatást és gyorsabb döntéseket eredményezhetne. Nemzetközi felmérések szerint, az adatokat nyílttá tételén nyer a társadalom, de a kormányzat sem vesztene rajta.
Â
ígazati direktívák
A közlekedésben a tagországok dolgozzanak ki its- (intelligent transport system) direktívákat, amelyeken keresztül egypontos hozzáférést adnak a forrásadatokhoz. Például ha megváltozik valahol a sebességkorlát, vagy lezárnak egy utat, ezeket az adatokat át kell adni például a Tom-Tomnak, a Nokia Mapnak, vagy más magánvállalatoknak. Itt felhasználhatók az INSPIRE tapasztalatai, hogy ne kelljen többször kidolgozni a megoldásokat. A rendszer használata során kiderülhet, hogy vannak olyan adatok, amelyek nem kerülnek át automatikusan a közlekedési rendszerbe. A megoldás, ha az attribútumokat kiterjesztjük, vagy hozzáadunk más információkat.
Az is fontos lenne, hogy az elmaradásokat be lehessen hozni. A munkacsoportban olyan késésben van Magyarország, hogy a következő hároméves jelentésnél problémák lehetnek. A megfelelő adatokat be kell vinni a rendszerekbe, közzé kell tenni, és mozgásba kell hozni az iparágakat. Ez után megkapnák az iparágak véleményét, ami aztán beleépíthető a rendszerbe. így tudna az ország hasznot húzni a teljes rendszerből.
|
Adatérték |
|---|
|
Percenként 1,7 millió gigabájt adat keletkezik a világon, az adatipar évente 40 százalékkal növekszik, az ikt-szektor 6 százalékkal. Az adatok mára termelőerővé váltak, így 2020-ra az EU gdp-jét 1,9 százalékkal, vagyis 206 milliárd euróval növelheti. A közadatok nyilvánossá tétele évi 40 milliárd euró gazdasági hasznot eredményezhet. Adat alapú döntésekkel a cégek 5-6 százalékkal növelhetik a nyereségüket. 2020-ig minimum 250 ezerrel nő az adatokhoz kapcsolódó munkahelyek száma. Az elmúlt hét évben a német geoinformációs piac 50 százalékkal nőtt, az INSPIRE projekt évi 115 millió euróba kerül, de 960 millió euró hasznot hoz. (Forrás: NHIT) |
Â
A valóság
A magánszféra úgy látja, hogy az elmúlt hét évben nem történt semmi. Arról soha nem volt szó, hogyan kell majd ezt használni, miért lesz jó a magánembernek, miért lenne jó egy cégnek. A kormányzat képviselője ezt visszautasította, mivel az adatok rendelkezésre állnak, megvásárolhatók.
Az összes érintett úgy szólítható meg, ha egy új adatpolitika révén az adatok könnyen hozzáférhetők lesznek. Ezt az adatpolitikát a Fí–MI négy éve nem tudja kikényszeríteni, így viszont mindenki félti az adatait, ami dugót okoz, az egész adatáramlást megállítja.
Az INSPIRE keretein belül a minisztérium elkészítette a saját adataira az interfészt, de a többi adatra ők nem készíthetik el. Az egységes interfészhez össze kellene fogni, vagy mindenkinek saját magának kellene elkészíteni azt. Az összefogáshoz kompromisszumra volna szükség, ami jelenleg nem látszik.
Az egyetemi szakember szerint egy munkacsoport néhány hónap, esetleg egy év alatt ki tudná dolgozni, hogyan lehet kiterjeszteni a különböző szakterületre, más problémát nem lát. Az adatok megbízhatóságával lehet probléma, és ha az adatokat nyilvánosságra hoznák, kiderülhetne, hogy az adatrendszer, amelyet kezelnek, nem tudja azt, ami a feladata lenne.







