Példaértékű központi és ágazati informatikai projektek

í–rvendetes, hogy az 5. Infotér Konferencián ennyi kezdeményezésről lehet beszámolni. Stefán Péter, a NIIFI projektkoordinációs igazgató-helyettese is két fejlesztésről számolt be, a Sulinet Plusz és a Miskolc és agglomerációja digitális közösség nevűekről.

A Sulinet Plusz projekt során több mint 7000 intézményben cserélték 1 gigabitesre a régi, elavult eszközöket. Az újakat ötéves garanciával vásárolták a gyártóktól, tehát az iskolákat az esetleges javí­tások nem terhelik. Beállí­tottak a rendszerbe egy központi, 100 TB-os tárolót az iskolák anyagai részére, és új felügyeleti (dashboard) szoftvert is üzembe helyeztek.

 

A miskolci projekt lényegében egy pilot volt a digitálisan lemaradott körzetek felzárkóztatására. A digitálisan érintetlen embereket el kellett látni személyes eszközökkel, létre kellett hozni mind digitális, mind közösségi hálózatokat – és ki kellett képezni az érintetteket. Az NFM, a szállí­tók és az önkormányzatok széles együttműködésének keretében 17 000 laptopot, ebből 1500 emelt szintűt (nemcsak digitális analfabéták voltak a célcsoportban) pályázati rendszerben juttatták el a használókhoz. Az eszközök nem kerültek a birtokukba, az internetkapcsolatot pedig saját maguknak kellett biztosí­tani. Az eszközök meglétét és rendeltetésszerű használatát központilag monitorozzák. Nagy, pozití­v és negatí­v médiafigyelem irányult a projektre, nem volt könnyű munka.

Miskolcon létrejött egy metropolitan hálózat, üvegszálakkal a főutak mentén, 180 csomóponttal, amelyből 54 iskola. Mindössze 10 laptop vált bűncselekmény tárgyává eddig, az előzetes várakozásokat messze alulmúlva. Fontos tapasztalat a jövő hasonló projektjei számára, hogy a laptopok kerüljenek a használók tulajdonába, ez javí­tja a projekt üzenetét. 2016-ban fel fogják mérni, mennyire változtatta meg az érintettek életminőségét a digitális eszközök használata.

 

Adómatematika

Meglepően magas matematikai felkészültségről számolt be Vágujhelyi Ferenc informatikai elnökhelyettes a NAV részéről. Rendkí­vül megnőtt az adókezelő szervek adatéhsége a digitális forradalom során. Ezzel párhuzamosan megnőtt a csalók hatékonysága is: gyakorlatilag elárasztják az adóhivatalokat. A kihí­vások leküzdésében az informatika – kézenfekvően – az adatok tárolásában és elemzésében segí­t.

Egyfajta fordí­tott arányosság tapasztalható az adatok pontossága, valósidejűsége és súlya között. Az adóbevallás súlya magas, de kétségbeejtően nem valós idejű. Az online számlaadatok valós idejűek, de kicsi a súlyuk.

Mivel az adócsalás meghatározásának minden eleme (Lásd a keretet!) lefordí­tható a matematika nyelvére, ezért az elemzésben fejlett (neurális hálón alapuló), öntanuló mintafelismerő eljárásokat használnak. Ezeket vásárolják, a NAV nem foglalkozhat alapkutatással. íltalában nyí­lt forrású, akadémiai fejlesztések eredményeivel dolgoznak, ismert adathalmazokon való letesztelés után.

Az í­gy fel nem derí­thető adócsaláshoz annyi erőforrás kell, amennyi értelmetlenné (veszteségessé) teszi a csalást. Ez is indokolja az adóhivatal(ok) méretét.

 

Az okmányiroda digitális evolúciója

Senki sem szeret okmányirodába járni, tehát az a cél, hogy ne is kelljen. Voltaképpen ez a KEKKH egyik fő tevékenysége, mondta el Nagy Lajos, a hivatal közszolgálati elnökhelyettese. Jelenleg évente 8,5 millió ügyet intéznek el személyesen, 823 ezret telefonon és 117 ezret elektronikusan. í“riásiak a lehetőségek tehát. A mobiltelefon-forradalomhoz igazodva, a webes alkalmazásból kiindulva készí­tették el a KEKKH OkmányApp-ját Android és Apple platformra.

Hogy ne kelljen újabb jelszó, az ügyfélkapu-regisztráció azonosí­tja a felhasználót. Előzőleg felmérték a hajlandóságot, és korcsoporttól függően csökkenő, de összességében 63 százalékos arányban hajlandók az állampolgárok okostelefonon intézni az okmányügyeiket. Az alkalmazás természetesen bármikor letölthető.

 

Az állam rendszergazdája

 Az ellátotti körhöz tartozó 8 minisztériumban elvégzett fejlesztésekről beszélt ídám Csongor, a NISZ ágazati igazgatója. Több más feladattal egyidejűleg kellett elvégezni a széttagoltan, sokszor különböző vállalkozások által üzemeltetett, elavult infrastruktúra korszerűsí­tését és integrálását.

A folyamat a minisztériumok számára az üzemeltetés külső kezelésbe adását is jelentette. A nyilvánvaló hardverbeszerzések és üzembe helyezések mellett mindenképpen meg kell emlí­teni az alkalmazásmigrációt, amely a korábbi heterogén állapot miatt nagy kihí­vást jelentett. Jellemzően virtualizálással oldották meg, de volt, hogy a futtató infrastruktúrát vitték át a NISZ szervertermébe… A teljes rendszer átállt Windows XP-ről Windows 7-re.

Most a nyomatmenedzsment kialakí­tása van soron. A több mint ezer inhomogén nyomtató halmazából a néhány száz homogén készülék világába kell átmenni, aminek során nem kevés energiát igényel egy-egy helyettes államtitkár meggyőzése arról, hogy nem kell neki saját külön kis nyomtató, használhatja a titkárságon elhelyezett megosztott multifunkciós készüléket.

Egy ilyen struktúrában nem könnyű mérni az ügyfél-elégedettséget a különböző sla-kon keresztül. Az kiderült, hogy nem mindig az informatikai megközelí­tés vezet eredményre.

 

Portál az állam gondnokának

Számos vállalatirányí­tási szoftver mellett saját maguknak alakí­tottak ki támogató és működtető portált a feladataik (irodai ingatlanok üzemeltetése, műszaki és irodai ellátási szolgáltatások, gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltatások – és a központosí­tott és intézményi közbeszerzés) számára a KEF-ben, ahogy Kracskó Krisztina, a KEF főosztályvezetője elmondta. A közel 9000 fő ellátott, és 50 épület mellett ez elengedhetetlen volt az elvárt minőségi szint teljesí­téséhez.

Megszűntek a szervezetenként nem egységes szempontú adatbázisok. A centralizáltan és periodikusan történő igénylés költséghatékony, az igénylő visszajelzést kap a költségkeretéről, felhasználásokról. Követhető lesz a folyamat menete és költsége, í­gy optimalizálható is. Vezetői riportok, igénylési statisztikák készí­thetők.