Adatközpont és felhő a közigazgatásban

Közszolgáltatás az, amit az állampolgárok az államtól kapnak, ilyen például a Kormányablak. Ehhez kormányzati szolgáltató szervek szükségesek. Ezen szolgáltatások elektronizálása régi terv, de a digitális í­rástudatlanság mellett nagyon nehéz kitörési pontot találni.

A kormány megerősí­tette, hogy ami most megépült, egy privát felhő a kormányzati szervek részére, az ügyintézés megkönnyí­tésére, biztonságosabbá tételéhez, az nem a cél, hanem egy alap, amelyre épí­tkezni lehet. A szabályozott elektronikus szolgáltatások nagy részét a NISZ fejleszti, fejleszteti vagy üzemelteti, és ezek komoly része a felhőben fut. Hiányról tehát nem beszélhetünk, inkább arról, hogy egy út elején járunk, és a megvalósult rendszer fejlesztése a jövő.

 

 

 

Sok szolgáltatás működik már a magyarorszag.hu-n, de az egyéb közszolgáltatási rendszerek ezen keresztül nehezen érhetők el, kicsi a kapacitás. A legutóbbi példa erre az aktuális környezetvédelmi pályázat, ahol az ötödik percben összeomlott a rendszer a túlterhelés miatt.

A beszállí­tó örül a kormányzati felhőnek, nemcsak mint eladó, hanem mint állampolgár is, mert ez jó módszer a rendszerek optimalizálásához. Az emlí­tett pályázati rendszerek informatikai rugalmasságának javí­tásához nyilvánvalóan jó megoldás lenne. A KELLO hasonlóan problémás volt, felhővel megoldották.

A költség oldalon forráshiány van, vagyis a beruházási pénzeket üzemeltetési költségekre kellene váltani, és megismertetni a kormányzati intézményekkel, hogy milyen lehetőségek állnak a rendelkezésükre.

A projekt elején a beszállí­tók is tettek stratégiai javaslatokat, a felhőt elsősorban a benne rejlő lehetőséggel adták el az akkori vezetés számára. Az elmúlt 15 évben minden állami vezető azt szerette volna, ha ezek a projektek elérnek az alkalmazásokig. A felhő egy új eszközt biztosí­t az alkalmazáskonszolidációhoz. Ha a közös infrastruktúrára költöznek a kritikus alkalmazások – ezek száma az államigazgatásban 2-3 ezer –, akkor felügyeletük kijelölt pontokon keresztül történhet. Ezért az alkalmazáskonszolidáció a vezetők számára újabb motiváció, hogy valós, számon kérhető felügyeletet tudjanak biztosí­tani.

 

A kormányzati felhő tavaszi indulása

A kormányzat szempontjából akkor sikeres a projekt, ha sokan használják, és lekötik a kapacitásokat. Új szolgáltatás bevezetésénél nincsen szükség beszerzésre, ez a működést jelentősen gyorsí­tja. Fontos lehetőség a nem tervezhető erőforrások kivitele a felhőbe, a jelenlegi kormányzati felhő erre is alkalmas. Sokkal olcsóbb a katasztrófatűrő rendszerek kialakí­tása is felhővel, mintha mindenki egyedileg oldaná meg ezt a feladatot.

A felhőszolgáltatásokat eredetileg nem kormányzati kiszolgálásra találták ki, célja a rugalmasság mellett az volt, hogy a piacra kerülési idő csökkenjen. Kormányzati szinten nehéz piacra kerülésről beszélni, a kormány nem azzal foglalkozik, hogy minél előbb álljon elő új szolgáltatásokkal. Ehhez viszont most nagyon jó alapot biztosí­t a kormányzati felhő.

A lehetőséget propagálni kell, be kell mutatni, miként találkozik a vevői igény a megépí­tett szolgáltatással. Például a lakosság igényli a földhivatali szolgáltatásokat, viszont a Földhivatal hiába akarja nyújtani ezt a szolgáltatást, ha infrastruktúrahiányban szenved. A kormány nem úgy méri a kormányzati felhő sikerét, hogy a projekt sikeres volt-e. Ezért a kormányra erős nyomás hárul, mert jelenleg, bár nem túlságosan nagy számban, de szabadon csatlakoznak az intézmények. A kérdés, milyen módszerrel lehet az igényeket felkelteni.

Egy kormányzati elképzelés szerint hasonló megoldással kellene kezelni a csatlakozást is, ahogyan például az üzemeltetést a 7/2013-as rendelet alapján a NISZ végzi. A szállí­tói oldal véleménye szerint viszont nem jogszabállyal kell a csatlakozást elősegí­teni, hanem annak bemutatásával, hogy milyen komoly, mérhető előnyei vannak a belépésnek. Jelenleg a NISZ által üzemeltetett rendszer lényegesen olcsóbb, mint a publikusan elérhető többi felhőszolgáltatás (Amazon, Microsoft stb.). Ennek ellenére biztosan szükség lesz központi intézkedésre, ha nem indul meg a szolgáltatások igénybevétele.

A hagyományos alkalmazások keveset profitálnak abból, ha a futásukat a processzorok számának növelésével próbáljuk meg gyorsí­tani, ehhez a köztes réteg méretezhetőségét kell biztosí­tani. Új szoftverprojekteknél ez nem probléma, mert ott megvannak azok a technológiák, amelyek ezt a felhőn működést megvalósí­tják. Klasszikus programokat csak súlyos műszaki nehézségek árán lehet a felhőbe vinni.

 

 

 

Mit jelent a kormányzati felhő a felhasználók számára?

A magyar kormányzati felhő specialitása az, hogy az evolúció alacsony fokán áll, ez egy infrastructure as a service, tehát tisztán infrastruktúra-szolgáltatás. Ha valakinek számí­tástechnikai kapacitásra van igénye, akkor az ehhez csatlakozó Nemzeti Távközlési Gerincen keresztül infrastruktúrát vehet igénybe. Az lenne logikus, hogy a kormányzati hatás arra irányuljon, hogy az intézmények a rendelkezésre álló kereteiket ne saját hardverre költsék, hanem csatlakozzanak a kormányzati felhőhöz.

A cégvezető azt mondja, ha kormányzati döntéshozó volna, akkor azonnal csatlakozna, mivel ott áll 4000 virtuális gépnyi kapacitás, amelyet valaki már kifizetett helyette. Tehát csak az üzemeltetési költségeket kell kifizetni, de a beruházást nem. A marketinges pedig azt mondaná, hogy egyelőre csak 4000 gép van, amelyből már elkelt valamennyi, tehát sietni kell… Felmérést kellene indí­tani, hogy kiderüljön, ki miért nem akar csatlakozni.

 

Mire lesz elég ez a rendszer

A kormányzat képviselője elmondta, hogy két fronton történik a fejlesztés. Az egyik a meglévő horizontális bőví­tése, a meglévő szolgáltatás megerősí­tése, azaz végtelen számú szerver biztosí­tása. A másik a szolgáltatási szintekkel való bővülés felfelé, tehát platform- (paas) és szoftver- (saas) szinten elérhető legyen. Ez a közeljövőben várható.

A szállí­tói oldal állí­tása szerint ma 7-900 olyan adatközpontot, géptermet vagy sámlin álló szervert lehet találni, amelyek befogadására a felhő alkalmas, de az alkalmazások nem ilyenek. Az adatközpontok ilyen formában való migrálása azért probléma, mert a már 20 éve működő környezet emberi oldala biztosan problémát okoz. Ez természetes emberi tulajdonság, í­gy ezekkel nem kellene próbálkozni, hanem az új projekteket már nem a régi rendszeren kellene üzembe állí­tani. A régi rendszerek a régi infrastruktúrán működnek, életciklusuk miatt előbb-utóbb úgyis leállí­tják azokat. Ugyanakkor a régi rendszerek üzemeltetése nagyon drága, migrálásuk a felhőbe az üzemeltetési költségeket a töredékére csökkentheti.