Iránytű a következő tí­z évre

Már társadalmi egyeztetésen van az ország következő tí­z éves infokommunikációs irányvonalát meghatározó Nemzeti Digitalizációs Stratégia. Az ebben megfogalmazódó célok a következő uniós költségvetési időszak pályázati irányait is meghatározza.

A digitalizáció ma már nem választás kérdése: minden országnak és minden ágazatnak határozott lépéseket kell tenni ezen a területen. A digitális transzformáció a gazdaság és a társadalom szinte minden alrendszerét elkerülhetetlenül eléri, a 21. században a változó feltételekhez való alkalmazkodás alapfeltétele.

Ezen a téren Magyarországnak a 2014–2020-as időszakban a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) adott iránymutatást. Az időszak azonban hamarosan lezárul, í­gy mindenképpen szükséges volt egy olyan, az aktuális trendeket is figyelembe vevő dokumentum megalkotása, amely keretstratégiaként egyrészt meghatározza a főbb irányvonalakat, azonban rugalmasan képes alkalmazkodni az elkövetkező 10 éves periódus folyamatosan változó szakmai kihí­vásaihoz.

 

Hosszú távra, de rugalmasan

Ez a dokumentum lesz az integrált szemléletű és átfogó jellegű Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS), mondja Dr. Solymár Károly Balázs, a stratégiát megalkotó ITM helyettes államtitkára. Az NDS a 2021-2030-as időtávban a NIS-ben már meghatározott pillérek (digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság, állam) mentén fogalmazza meg a szakterületi irányokat, célokat, intézkedéseket. Mindezeken túl az NDS a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra vonatkozó új uniós források lehí­vásával kapcsolatos úgynevezett feljogosí­tó feltételeket és azok kritériumait teljesí­tő stratégia is egyben. Az NDS jövőképe az, hogy Magyarország a digitalizáció terén az európai országok rangsorában 2030-ra a legjobb 10 ország között szerepeljen.

Arra felvetésre, hogy a tí­z éves időtartam nem túl hosszú-e egy olyan gyorsa változó iparágban, mint az infokommunikáció, Dr. Solymár Károly Balázs azt mondja, hogy kormányzati döntés alapján a következő időszakra vonatkozó ágazati stratégiákat 2030-ig határozták meg, í­gy ettől az NDS-nél sem lehet eltérni. Nagyon nehezen lehet megbecsülni, hogy hosszú távon milyen újabb technológiai trendek fognak előtérbe kerülni, de az NDS évenkénti-kétévenkénti felülvizsgálatakor be tudjuk majd épí­teni ezeket, í­gy megfelelő monitoringgal meghozhatók a szükséges változtatások, például a technológiai és intézkedési igazí­tások, teszi hozzá.

Az NDS előkészí­tésénél természetesen figyelembe vették az elődstratégia NIS, illetve a kapcsolódó egyéb programok tapasztalatait. Ezek egy része még most is tart, í­gy a végső tanulságok levonása még hátravan – ezt akkor lehet megtenni, ha a projektek lezárultak. Része a stratégiának egy akcióterv is, amely a stratégiában megjelölt intézkedések megvalósí­tásának módját, ütemét, kereteit tartalmazza majd. Ha az uniós források rendelkezésre állnak, akkor az első NDS-programok már idén ősszel el tudnak indulni, í­géri a helyettes államtitkár.

 

Digitális gazdaság és készségek: kéz a kézben

A meghatározott négy pillér közül a vállalati digitalizáció területén van leginkább elmaradva az ország. Azért már látható javulás, hiszen az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a digitális megoldások, az internet használata nélkül már a legkisebb cégek sem, egy ágazat pedig végképp nem tud hatékonyan működni. így a következő időszakban is kiemelt feladat a vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások – digitális gazdaságba történő bevonása.

A tervezett programokban alapvetően a kkv-k jelentik az elsődleges célcsoportot. Minden szektorban és szegmensben őket kell célzottan elérni minél sokrétűbb tevékenységek révén, akár az infokommunikációs szolgáltatók bevonásával is. Az IKT-ágazat fejlesztése is fontos szempont, az NDS-ben külön intézkedések fogják érinteni a szektort. Az is nyilvánvaló, hogy egyértelmű kapcsolat van a digitális gazdaság és a digitális kompetenciák fejlesztése között. Alapvető digitális készségek, illetve bizonyos esetekben magasabb szintű IKT ismeretek nélkül a vállalati alkalmazottak sem tudják azokat a rendszereket, szolgáltatásokat használni, amelyek egy cég életében fontosak.

A vállalkozók ismereteinek bőví­tése mellett a lakossági kompetenciafejlesztés is kiemelt terület lesz – folytatta a következő nagy pillér ismertetésével a helyettes államtitkár. Megfelelő digitális készségek hiányában az állampolgárok nem tudják használni a különböző szolgáltatásokat (például banki ügyintézés, hivatali ügyintézések, munkakeresés, egyebek), illetve a munkaerő-piacon is hátrányból  indulnak, hiszen lassan már nem lesz olyan munkahely, ahol legalább alapszintű digitális készségekre ne legyen szükség. Az ezt a célt szolgáló korábbi eredményeket nem tekinti sikertelennek Dr. Solymár Károly Balázs, de elismeri, hogy még van teendő ezen a területet, hiszen vannak, akiket nehéz megszólí­tani.

Idén tavasszal az ország kényszerűségből megtapasztalta, hogy milyen is a távoktatás. A digitális munkarendre való átállás egyáltalán nem volt örömteli helyzet, de egyúttal lehetőségeket is hordozott magában: az iskolák, a tanárok, a diákok és szüleik az eddigieknél jobban kihasználhatták a digitális oktatás eszközeit és módszereit. Természetesen ez nem volt könnyű, és az intézmények felkészültsége sem volt egységes. Az otthoni tanulás, taní­tás támogatására eddig nem használt megoldásokat kellett új körülmények között bevetni.

Felértékelődött az önálló munkavégzés jelentősége, a csoportmunkát biztosí­tó alkalmazások ismerete és használata. A gyakorlatban megszerzett ismeretek szemléletformáló hatásúak voltak. A következő időszakban növelni kell a digitális oktatási tartalmakhoz való hozzáférés lehetőségeit eszközök, tartalmak és hálózati sebesség tekintetében, vonja le az időszak tapasztalatait a helyettes államtitkár.

 

Digitális infrastruktúra: hálózatot mindenhova

Az NDS négy pillére közül minden bizonnyal az infrastruktúra terén áll a legjobban az ország nemzetközi összehasonlí­tásban. A DESI összekapcsoltságot mérő mutatójában két év alatt a 15-ről a 7. helyre ugrott előre Magyarország, megelőzve az EU-s átlagot, köszönhetően elsősorban a szélessávú vezetékes hálózatok fejlesztésének. Független iparági összehasonlí­tásokban a hazai 4G mobilhálózatok lefedettsége és sebessége világviszonylatban is kiemelkedőnek mondható.

Az NDS-nek erre a jó alapra kell tovább épí­tkeznie. A digitális infrastruktúra hét területén terveznek egymással is összehangolt fejlesztéseket, ezek a gigabites hálózatok, az oktatási intézmények infrastruktúrája, a felsőoktatási és kutatási intézmények digitális infrastruktúrájának és hálózati kapacitásának bőví­tése, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat sávszélesség bőví­tése, az eddig lefedetlen pontok ellátása, a készenléti szervek mobilkommunikációjának fejlesztése, a kutatási hálózaton kí­vül a vállalkozások és az állami intézmények kiszolgálására is képes szuperszámí­tógép-kapacitás kiépí­tése, és az 5G hálózatok fejlesztése.

A célok eléréséhez többé-kevésbé ugyanazok az eszközök állnak rendelkezésre, mint eddig. Különösen fontos az állam szabályozó szerepe, az összes olyan jogi akadály lebontása, amely megnehezí­ti a piaci szereplők számára a hálózatok épí­tését. Ezen a téren az elmúlt években már jelentős eredményeket értünk el, de az 5G hálózatok kapcsán újabb feladatok várhatóak – az 5G-hez ugyanis számos apró bázisállomást kell telepí­teni, részben állami, részben magántulajdonú területeken, és ennek szabályozására meg kell találni a megnyugtató megoldást, mondja Dr. Solymár Károly Balázs.

Ugyancsak kiemelt eszköz lehet a hálózatfejlesztések állami támogatása. Mindig lesznek olyan földrajzi területek, ahol piaci alapon nem éri meg a szolgáltatóknak kiépí­teni a szélessávú hálózatokat – itt szükség van az állami ösztönzésre. A Szélessávú Internet Projekt (SZIP) hasonló elveket követett, de ezt az NDS-ben egészen másképp szeretnék megvalósí­tani. A SZIP-ből levont egyik legfőbb tanulság ugyanis az, hogy a lehető legegyszerűbb pályázati lebonyolí­tási formát kell kiválasztani. Ezt viszont azért nem könnyű megtalálni, mert a különböző méretű piaci szereplőknek nagyon eltérőek az igényeik, amelyeket nem könnyű összecsiszolni. De a pályázatok lebonyolí­tását nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá is kellene tenni – ezért is rendkí­vül lényeges a jogszabályi környezet kigyomlálása.

Mindezeken túl viszont maguk a piaci szereplők is tudnának tenni a fejlesztések felgyorsí­tása érdekében. Egymás közötti vitáik rendezése ugyanis sokszor hónapokat vesz igénybe, addig pedig állnak a beruházások. Ha jobb lenne az együttműködés a szolgáltatók között, vagy igénybe vennék a hí­rközlési hatóság által biztosí­tott független vitarendezési fórumokat, elkerülhetők lennének az ilyen késlekedések.

 

Digitális állam: tovább a megkezdett úton

A digitális állam, digitális közszolgáltatások terén folyamatosan egyre jobb eredményeket ér el Magyarország a DESI indexben, de ez a helyezésen egyelőre keveset javí­tott. (2020-ban a 24. helyre sikerült előrelépni a 26.-ról a 28 EU-tagállam között.) Az idei előzetes felmérések, amelyek majd csak a jövőre publikálandó jelentésben lesznek benne, még további javulást mutatnak. Fontosnak tartjuk az indexet, még ha csupán ez alapján nem is lehet megí­télni egy ország közigazgatásának, digitalizáltságának tényleges fejlettségét. Arra viszont kiváló, hogy megmutassa, hol állunk másokkal összehasonlí­tva, mely területeken fejlesztenek intenzí­ven a tagállamok, árnyalja a DESI-ből kiolvasható számokat Dr. Dávid Róbert, a Belügyminisztérium E-közigazgatási Főosztályának főosztályvezetője.

A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) tervezete alapvetően a korábbi évek fejlesztési alapelveit követi. Ezek közé tartozik többek között a nagy teljesí­tményű, rugalmas informatikai infrastruktúra környezet, amely az állami szolgáltatásokat nagy üzembiztonsággal, külső kitettségektől függetlenül és egységesen tudja biztosí­tani, miközben az információbiztonságot is magas szinten garantálja. Szintén fontos elem az állami fejlesztői környezet, amely révén az állam számára megvalósuló informatikai szoftverfejlesztések egységes módszertannal, egységes eszközrendszerrel készülhetnek el. Az egységesí­tés szándéka érhető tetten az állami informatikai beszerzések erősebb felügyeletében is. Ugyancsak régebbi, de továbbra is helyénvaló célkitűzés az interoperabilitás további szélesí­tése az államigazgatási rendszerek között.

Utóbbi már csak azért is rendkí­vül lényeges, mert az NDS céljai között kiemelt helyen szerepel a közigazgatás, az állami működés transzformációja adatalapú működésre. Ennek lényege, hogy minden szükséges adatot csak egy helyen kelljen tárolni, és ha egy szakrendszernek szüksége van rá, az azt tároló, minél magasabb rendű, lehetőleg közhiteles, primer nyilvántartásból, adatbázisból hí­vja le a szükséges információt, természetesen az adatvédelmi és jogosultsági elvek szigorú betartásával. így csökkenthetők lesznek a hibás adatbevitelből, esetlegesen rosszabb minőségű, származtatott adatbázisokból adatszolgáltatásából származó eljárási hibák, gyorsí­thatók és könnyebben digitalizálhatóak a különböző ügyintézési folyamatok valamint a teljes belső működés – már ahol ez valóban értelmezhető, emlí­t néhány előnyt Dr. Dávid Róbert.

Nem választható el az adatalapú közigazgatástól az adatvagyon-gazdálkodás rendszerének kialakí­tása sem. Az állam által előállí­tott, gyűjtött, kezelt adatokhoz való szabályozott hozzáférés, azok esetleges gazdasági hasznosí­tása a következő időszak egyik lényeges megoldandó feladata lesz. A Belügyminisztérium ehhez már létrehozta az úgynevezett közadat-portált, az adatvagyon-gazdálkodás további jogszabályi és szervezeti kereteinek kialakí­tása az ITM hatáskörébe tartozik.

 

Adatok kellenek a mesterséges intelligencia alkalmazásához is

Az egységesen rendelkezésre álló adatok jelentik az alapját a folyamat-automatizációnak és a mesterséges intelligencia használatának is. Minden további nélkül elképzelhetőek olyan közigazgatási folyamatok (mint például az erkölcsi bizonyí­tvány kiállí­tása vagy a jármű adatszolgáltatási platform automatikus működése), ahol nem kell ügyintézői szakmai mérlegelés, hanem a meglévő adatok alapján automatikusan meghozható a döntés. Az automatizálásnak egy kevésbé fejlett változatát képviseli, de az ügyfelek, állampolgárok számára í­gy is rendkí­vül hasznos, ha az ügyintézést intelligens űrlapok segí­tségével végezhetik el, amelyeken a központilag nyilvántartott adatok (név, lakcí­m stb.), és akár az egyes ágazati nyilvántartásokban már elérhető, az adott ügy intézéséhez elengedhetetlen adatok körével előre ki vannak töltve. Az emberi közreműködésnek az ügyintézés során egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű, komplexebb, gép által egyelőre nem helyettesí­thető/kiváltható folyamatok felé kell összpontosulnia. Nagyon fontos a fokozatosság elvének betartása is, kezdetben a kiterjedt döntéstámogatás az első lépcső, majd akár az érdemi döntéshozatal is lehet a gépek feladata; mindez jelentősen javí­t az ügyintézés idején és minőségén, az ügyfélélményen.

A technológiai fejlődés és a felhasználói szokások változása miatt az államigazgatásnak is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szolgáltatások mobil eszközökön való elérhetőségére, emlí­t egy további fejlesztési irányt Dr. Dávid Róbert. A magyar közigazgatási ügyintézési honlapok többsége ugyan már mobil nézetre optimalizált reszponzí­v felület, de az érdemi ügyintézésre felhasználható mobil applikáció viszonylag kevés van, a működőek viszont – mint például az egyszerűsí­tett foglalkoztatás bejelentése – kimondottan népszerűek és megadják a szükséges információkat. Az NDS szintén kiemelt célja, hogy az egyszerűbben, kevés adat megadásával intézhető ügyeket mobilappról is lehessen intézni, illetve ezen megoldások gyűjtőplatformjának kialakí­tása is tervben van. Fő kihí­vás a fejlesztési és szolgáltatási környezet fejlődésével, illetve a mobil platformok információbiztonságával a lépést tartani, biztonságos megoldásokat kí­nálni a felhasználók és állami rendszerek védelme érdekében.

 

Nem marad ki az egészségügy

Szintén jelentős hangsúlyt kapnak az NDS-ben az e-egészségügyi megoldások is. A célok között szerepel a korszerű digitális megoldások egészségügybe történő integrálása, í­gy például az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) továbbfejlesztése úgy, hogy valamennyi ellátási és intézményi folyamat digitálisan támogatható legyen. Ugyancsak kitűzött cél a digitális eszközökkel támogatott, mesterséges intelligencián alapuló lakossági prevenciós, szűrési, betegség – és egészségmenedzsment programok megvalósí­tása is.

Komoly várakozással tekintünk az NDS felé, hiszen az jórészt megalapozza a 2021-2027-es pénzügyi tervezési ciklus forrásainak felhasználását is a kormányzati informatika és e-közigazgatás terén, a Belügyminisztérium készül a tervezés során a fejlesztések megvalósí­tására és minden egyes érintett ágazat támogatására a zavartalan feladatellátás és az innovatí­v megoldások bevezetése érdekében.

Magyarország DESI helyezéseinek alakulása

Forrás: NDS