Egyre sürgetőbb a generációváltás

Orvosi konzultációk, ultrahangos vizsgálatok, egészségügyi felszerelést szállí­tó automata járművek – többek között ezekre a feladatokra használták az 5G technológiát a koronaví­rus-járvány során több országban is. Az év végére 190 millióan fizethetnek elő az újgenerációs mobilszolgáltatásra, ami akár 140 milliárd eurós pluszt is jelenthet az EU GDP-jében.

í‰vek óta napirenden van az ötödik generációs mobilhálózatok kiépí­tése, és főleg az a kérdés, hogy milyen hozzáadott értékkel bí­rnak majd az új rendszerek az egyéni és üzleti felhasználók, illetve az intézmények és kormányok számára. Korábban az ITBUSINESS-ben is többször í­rtunk arról, hogy az egyes piaci szereplők milyen felhasználási lehetőségeket látnak az 5G-ben, például a távgyógyí­tást, a legújabb ipari forradalmat, vagy a közlekedés átalakí­tását. Idén a koronaví­rus-járványban aztán a gyakorlatban is megtapasztalhatta a világ, hogy többek között mire lesz majd jó az újgenerációs hálózat. Szinte mindenki megélte az elmúlt hónapokban, mennyire fontos egy stabil, nagy le- és feltöltési sebességet kí­náló, megbí­zható kommunikációs hálózat.

A Huawei számolt be arról, hogy a vállalat 5G-megoldásai a koronaví­rus-járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban és természetesen Kí­nában is. Jellemző felhasználási terület volt a távorvoslás – az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzésében és a robotok (a kórház területén gyógyszereket és ételt szállí­tó önjáró kocsik) távoli vezérlésében is segí­tett az új technológia. A Huawei 5G-eszközeivel három nap alatt ki tudták épí­teni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kí­nai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. De nem csak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, és egészen biztos, hogy a következő években az utóbbi hónapokban szerzett tapasztalatokat a gazdaság számos területén alkalmazzák majd.

 

Verseny és veszteségek

Bár az 5G előfizetések növekedése a COVID-19 járvány hatására egyes piacokon lelassult, ezt ellensúlyozta a más területeken tapasztalt fellendülés, aminek eredményeként az Ericsson felfelé korrigálta az ilyen tí­pusú előfizetések 2020 végi számára vonatkozó prognózisát. A társaság legújabb prognózisa alapján az év végére világszerte 190 millió 5G előfizetés lehet, 2025 végéig pedig 2,8 milliárdra nőhet ez a szám.

Ahhoz persze, hogy ennyien használhassák az újgenerációs mobilhálózatot, hatalmas infrastruktúra fejlesztésekre is szükség van. Ugyanakkor az is látszik, hogy a csak az Európai Unióban megvalósuló több százmilliárd eurónyi beruházás kapcsán nagyon kiélezett verseny várható a hálózati megoldásszállí­tók között.

A Huawei július végén adott ki egy elemzést, eszerint az Európában működő 39, aktí­v 5G hálózatból 28 épül a cég eszközeire, mí­g globális szinten 87-ből 55. Az Egyesült íllamok és Kí­na közötti kereskedelmi háború ugyanakkor érzékenyen érinti a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) piacán 31 százalékos részesedéssel bí­ró vállalatot, hiszen az amerikaiak erősen lobbiznak azért, hogy rajtuk kí­vül más országok is tiltólistára tegyék őket.

Az Oxford Economics készí­tett egy elemzés arról, hogy mivel járna Európában, ha kizárnák az egyik meghatározó piaci szereplőt a versenyből, és egészen ijesztő számokat közöltek. Az intézmény tanulmánya szerint a reális forgatókönyv alapján is 19 százalékkal nőnének a vizsgált 31 európai országban az 5G beruházási költségei, ami azt jelentené, hogy a következő 10 évben évente 3 milliárd euróval kellene többet költeni a hálózatok fejlesztésére. Az elemzés szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépí­tése során. A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillióan  maradnának 5G nélkül 2023-ban is, akik a korlátozás hiányában hozzáfértek volna a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euróval) vetné vissza 2035-ben, ha kitiltanák a piacról az egyik meghatározó szereplőt.

Bár az Oxford Economics számí­tásai egyelőre csak egy lehetőséget vázolnak fel, jól érzékeltetik, mekkora hatással lehet az 5G az életünkre. A szervezet tanulmánya szerint az 5G technológia széleskörű elterjedése a velejáró gazdasági hatásoknak köszönhetően 140 milliárd euróval járulna hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió új munkahelyet teremtene a közösségben.

 

Itthon is váltunk

Ezek alapján nem meglepő, hogy komoly versenyfutás van az újgenerációs mobiltechnológia bevezetésében, és egyelőre Magyarország nem áll rosszul. A zalaegerszegi Zala Zone tesztpályán már tavaly tavasszal lehetett tesztelni az 5G-t, múlt ősszel a Vodafone – éppen a Huawei eszközeit alkalmazva – Budapest belvárosában elindí­totta kereskedelmi szolgáltatását, majd idén áprilisban, az 5G-s frekvenciatender lezárása után pár nappal a Magyar Telekom is csatlakozott riválisához. A fejlesztés pedig nyáron a nagyobb városokban és a Balaton mellett folytatódott, a Vodafone augusztus elején kapcsolta be siófoki 5G-s bázisállomásait.