Egy ví­rus és következményei

Az idei év már alighanem a COVID-19 jegyében és árnyékában telik el. A világjárvány az egészségügyi digitális megoldások amúgy is dinamikus fejlődésének is új lendületet adott.

Személyre szabott gyógyszerek, egyedi génterápia, mesterséges szervek és végtagok, a távolból, robotokkal végzett műtétek – a digitális orvosi megoldások fantasztikus lehetőségeket í­gértek. Aztán jött a COVID-19, és kiderült, hogy az egészségügyi rendszereket egy kicsit komolyabb globális influenza-járvány is szinte megoldhatatlan feladat elé állí­tja. Ezzel együtt viszont arra is ráirányí­totta a figyelmet, hogy a digitális egészségügyi megoldások milyen óriási mértékben segí­thetik az orvoslás minden területét, a megelőzéstől az ellátás szervezéséig.

 

A távolság nem akadály

A digitális orvoslás számos, amúgy korábban is í­géretesnek tartott területe jókora szteroid-injekciót kapott a járvány idején. Az egyik jellemző példa a telemedicina. Amikor a szokásos panaszokkal nem, vagy csak körülményesen lehet a háziorvosokhoz vagy a szakrendelőkbe eljutni, felértékelődik a beteg és az orvos távkapcsolata. Szerencsére egyre több az olyan megoldás, amely kiválthatja a rutinlátogatásokat.

Ezek egyik összetevőjét az életfunkciókra vonatkozó adatokat gyűjtő okos eszközök jelentik. Az okosórák és fitnesszkarkötők már nemcsak a pulzust mérik, hanem esetenként a vér oxigénszintjét is, és jelzik a szí­vritmus-zavarokat. A testen elhelyezett vagy a ruhákba beágyazott szenzorok révén akár olyan létfontosságú méréseket is végezhetnek folyamatosan, mint az EKG vagy az EEG. A Medtronic nevű cég például olyan hordható technológiát tesztel, amely érzékeli, ha viselője eszik, és annak megfelelően hozza működésbe az automatikus inzulinpumpát.

Okostelefonnal kiegészí­tve a lehetőségek tovább bővülnek. Akár Magyarországon is nagy számban elérhetők olyan digitális vérnyomásmérők, amelyek az adatokat át tudják küldeni egy mobilappba, amely azokból hosszú távú elemzéseket készí­t, akár egyéb körülmények (időjárás, stresszhelyzet, testmozgás) figyelembevételével. Mindebből jelentést lehet összeállí­tani, amelyet a beteg elektronikusan elküldhet orvosának, akinek í­gy nem a heti egyszeri mérésből kell megállapí­tania, hogyan is van páciense. A távdiagnosztika következő lépcsőjét jelenthetik azok az eszközök és alkalmazások, amelyek akár folyamatosan küldik a szükséges adatokat az ellátórendszernek, és riasztanak, ha vészhelyzet állt be.

A ví­rushelyzet amúgy is felhí­vta a figyelmet az egészségügyi mobilalkalmazásokra. A legtöbb országban készült olyan alkalmazás (Magyarországon a Ví­rusradar), amely a kontaktok felkutatásában segí­tette a hatóságokat, de emellett fejlesztettek információs vagy öndiagnosztikai appokat is.

 

MI a gyógyí­tásban

A digitális egészségügy egy másik, nagy lendületben lévő területe a mesterséges intelligencia alkalmazása. Rendkí­vül nagy szerepe lehet a diagnosztikában, ahol akár milliónyi korábbi betegadattal és egyéb információval tudja összevetni egy páciens leleteit a kórkép és a legnagyobb sikerrel kecsegtető gyógymód megtalálásának elősegí­tésére.

A lehetőségek persze ennél sokrétűbbek és napról napra bővülnek. A Philips a kórházakban ápolt betegek távmonitorozására fejlesztett ki szoftvert és hardvert. Az adatok egy központba futnak be, ahol nem csak képzett orvosok figyelik azokat, hanem egy folyamatos gépi tanulást használó, MI alapú rendszer azt is előre tudja jelezni, ha várhatóan romlani fog a páciens állapota, majd ez alapján jó időben riaszthatja az orvosokat, ápolókat.

í“riási potenciál rejtőzik a gyógyszerkí­sérletek és hatásvizsgálatok MI-vel való megtámogatásában. Egy magyar startup, a Turbine például a daganatos betegségek gyógymódjának meghatározásánál veti be az MI-t. Egy szimulált sejtben molekuláris szinten modellezik a rák működését, majd ezen a modellen vizsgálják ki a különféle hatóanyagok és kezelések eredményességét. Ezzel nem csak a klinikai tesztek számát és idejét lehet radikálisan csökkenteni, de pontosabban meghatározható az egyes gyógymódok hatásmechanizmusa is.

 

COVID: terjedési modellek és vakcinakutatás

Természetesen a COVID-19 járvány kezelésében is hatalmas szerep jut a mesterséges intelligenciának. Az elmúlt fél évben számtalan szervezet és vállalat készí­tett MI alapú modelleket a járvány terjedésének előrejelzésére, a rejtett esetek arányának felderí­tésére vagy a szükségesnek vélt intézkedések hatásának vizsgálatára. Az eredményeket széles körben elérhetővé is tették – az már más kérdés, hogy a döntéshozók mennyire vették ezeket figyelembe …

A vakcinát és a hatékony gyógymódot kereső orvosok számára érdekes módon a tudományos publikációk feldolgozásában nyújt óriási segí­tséget az MI. A ví­rusról és a járványról szóló tudományos publikációk száma hetente ezres számban nő. Ember nincs, aki ezeket el tudná olvasni, a kutatásokhoz viszont fontos lenne ismerni mások eredményét. Az igényt felismerve hozta létre több szervezet a COVID-19 Open Research Dataset-et (CORD-19), amely több tí­zezer, a koronaví­rushoz kapcsolódó tanulmányt tartalmaz és amelyet folyamatosan frissí­tenek az új publikációkkal. Erre alapozva több olyan eszközt is fejlesztettek, amelyek révén a természetes nyelvi feldolgozás eszközeit használva könnyen kinyerhetők a kutatókat érdeklő fontos információk.