A szűken vett közigazgatási projekteken túl az állam által felügyelt egyéb területeken, cégeknél is zajlottak a fejlesztések az elmúlt egy évben. A cél többnyire hasonló: megkönnyíti a szolgáltatást igénybe vevő emberek dolgát, jobb szolgáltatásokkal növelni az elégedettséget. Ez többnyire sikerült is.
Az ország egyik legnagyobb, legtöbb főt foglalkoztató cége a MÁV, amelyről – valljuk be – először nem a modernitás jut eszünkbe. De lehet, hogy ez már nem sokáig lesz így, ugyanis komoly és látványos fejlesztések zajlottak a társaságnál. Ezek egy része közvetlenül az utazóközönség jobb kiszolgálását, pontos információkkal való ellátását, és ezen keresztül az elégedettség növelését célozza. A többi az utasok számára láthatatlan, viszont annál fontosabb a társaság számára, például az üzleti és üzemviteli technológiai folyamatok zavartalan működésének támogatása, illetve a dolgozók munkavégzésének megkönnyítése.
„A MÁV informatikai fejlesztéseinek döntő többségét a piaci elvárások, illetőleg az új informatikai platformok és a megjelenő új technológiák generálják. A fizikailag elavult eszközök korszerűbb, költséghatékonyabb eszközökre való lecserélése miatt is szükség van a tervezett fejlesztésekre, illetve ezt indokolják a vasúttársaság üzleti és üzemviteli szervezeti egységeinek egyre növekvő elvárásai is” – tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától.
Jegyet többféle formában
Az egyik leglátványosabb – és minden bizonnyal az utasok által az egyik leginkább várt – fejlesztés az elektronikus jegyrendszer (egyelőre részleges) bevezetése volt. A MÁV-START új jegyértékesítési rendszerének célja, hogy az utasok a vonatokon is fizethessenek bankkártyával, elektronikusan intézhető legyen a jegyvásárlás, a pénztárakban pedig egyszerűsödjön a számlakiadás.
A projekt során a pénztári jegyértékesítést részben, a fedélzetit teljes egészében sikerült átállítani az új, elektronikus jegyrendszerre (JÉ). Ugyancsak a JÉ-rendszert használják a területi nemzetközi jegypénztárakban. A terveknek megfelelően hamarosan indulhat a mobil jegyértékesítés is, a Vonatinfó alkalmazáson belüli jegyvásárlással. Ebben az esetben a megvásárolt jegy elektronikusan, QR-kód formájában érkezik meg a vásárláshoz használt készülékre, és azon be is mutatható a jegyvizsgálónak, tovább bővítve az elektronikus jegyértékesítés lehetőségeit. Február vége óta – próbaüzemben – a Budapest–Pusztaszabolcs vonalszakaszon az új elektronikus személyivel már elektronikus bérletet is lehet váltani. Még további próbaüzem is várható, de lényegében adottak a feltételek ahhoz, hogy az alkalmazást az egész ország területére kiterjesszék.
Más módokon is kényelmesebbé válik a jegyvásárlás. A MÁV-START európai uniós társfinanszírozással újította meg elővárosi jegyautomata-hálózatát: 116 darab modern, érintőképernyős készüléket telepített, elsősorban a nagy forgalmú budapesti pályaudvarokra és az elővárosi vasútvonalak egyes állomásaira. Az új automaták vasúti bérlet és menetjegy vásárlására, valamint az interneten megváltott jegyek kinyomtatására egyaránt alkalmasak. Sőt, a készülékeket az utasok tájékoztatására is felkészítették az adott állomást érintő, érkező és induló vonatok – Vonatinfóból nyert, valós idejű – listájával, útvonaltervezéssel és a kedvezmények igénybevételi feltételeinek részletes leírásával. A kosárfunkciónak köszönhetően az együtt utazók egyszerre vehetik meg az összes jegyet. A gyorsvonati pótjegyet, az IC-pót-, illetve -helyjegyet a program automatikusan a kosárba teszi, ha az a kiválasztott utazáshoz szükséges. A készülékek a nap 24 órájában használhatók, készpénzzel és – akár PayPass – bankkártyával is; előzetesen regisztrált ügyfél-azonosítóval számlát is igényelhet az utas.
|
Ami egyelőre nem jött össze |
|---|
|
Egyelőre elmarad egy tervezett fejlesztés a Magyar Postánál*. Márciusban szóltak arról a hírek, hogy a „Hivatalos küldeménykövető” nevű projekt során online követhetővé teszik az úgynevezett könyvelt levélküldemények (belföldi és bejövő nemzetközi ajánlott, tértivevényes levelek és hivatalos iratok) kézbesítését. Ehhez mobil elektronikus kézbesítő készülékekkel látnák el a postásokat, a postahivatalokba pedig aláírópadok kerülnének. A küldemények átvételét így már egyből elektronikus adatbázisba tudnák rögzíteni, amelyből a feladók megtudhatnák, hogy a címzett átvette-e a küldeményt. Áprilisban azonban már kiderült, hogy a rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították – sajtóhírek szerint azért, mert a Posta nem szánt annyi pénzt erre a célra, amennyit a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó vállalkozás kért volna. A Magyar Posta azóta új közbeszerzési eljárást indított, amely jelenleg bírálati szakaszban van. A projekt fizikai zárását most 2018-ra tervezik. |
Javult a fedélzeti utastájékoztatás is. Jelenleg közel 50 belföldi IC-kocsit szereltek fel audiovizuális utastájékoztató monitorokkal. Ezeken a menetrend mellett a tényleges közlekedési adatok, a térképes megjelenítés és az utazással kapcsolatos egyéb információk láthatók.
Folyamatalapú működés
A háttérrendszerek közül az egyik legfontosabb fejlesztés az infrastruktúra- és gördülőállomány-karbantartó szoftver, valamint az informatikai alkalmazáskonszolidáció első ütemének (INKA1) bevezetése volt. A KÖZOP keretén belül 1,9 milliárd forinttal (valamint még 1,1 milliárd forint IKOP-forrással) támogatott projekt legfontosabb célkitűzése, hogy a hálózat kapacitásai az eddiginél magasabb szinten álljanak rendelkezésre, annak értékesítési lehetőségei minél kevésbé sérüljenek, illetve mindez a költséghatékony működést szolgálja. Emellett a fejlesztés a karbantartás-irányítás és a kapacitáskorlátozás-tervezés hatékonyságát is növeli, ezáltal hozzájárul a menetrendszerűség javításához.
Az INKA1 egységes, integrált vállalatirányítási alaprendszer bevezetése és saját forrásból történő további kiterjesztése két leányvállalatra (MÁV Szolgáltató Központ és MÁV FKG) 2017. január 1-jével történt meg. Jelenleg az INKA1 konszolidációja van folyamatban, ennek keretében a MÁV törzsadatainak tisztítása, a felhasználói jogosultságok pontosítása, illetve a kapcsolódó informatikai rendszerek integrációs problémáinak megoldása történik.
A projekt összhatását tekintve a vasúttársaság teljes tevékenységét érintette, megvalósulásával ugyanis a szervezetalapú működést a folyamatalapú működés váltja fel. Áttekinthetőbbé váltak az üzemeltetési, karbantartási és felújítási folyamatok, hosszabb távra lettek előre tervezhetők az anyag- és gépigények, valamint a vágányzári idők is.
Az INKA1 projekt csak egy átfogó program első, igen fontos eleme, amit további fejlesztések követnek majd. Már folyamatban van az INKA2 projekt előkészítése, a támogatási szerződés megkötése. Ennek három fő fejlesztési területe lesz: a MÁV-START gördülőállomány-karbantartási adatait kezelő modul; az egységes személyzet- és járművezénylési modul; valamint egy adattárház létrehozása.
A bevezetés végső stádiumában van a Forgalmi Vonatközlekedési Informatikai Rendszer (FOR) kiegészítő fejlesztése. A FOR a MÁV forgalmi szakterületének informatikai rendszere. Lehetővé teszi a teljes vasúti hálózaton a valós idejű, megbízható adatokra alapozott forgalomirányítást, illetve módot ad a legfrissebb adatokat figyelembe vevő adatcserére a hazai és a külföldi vasúti társaságokkal, javítva ezzel a szolgáltatás minőségét.
Működik viszont már a MEDINA rendszer, amely a MÁV pályavasúti hálózatán lévő híd- és mérnöki szerkezetek éves állapotadatainak, valamint az elvégzendő felújítási, karbantartási munkák jellegének, mennyiségének és tervezett időpontjának rögzítésére és nyilvántartására szolgál. A MEDINA bevezetésével megvalósult a mérnöki szerkezetekkel foglalkozó szakemberek mindennapi munkájának támogatása, a munkavégzés hatékonyságának növelése.
Helyettünk dolgoznak
Adót fizetni senki sem szeret, a kedvet pedig nem igazán hozta meg az adóbevallás eddigi rendszere. Minden év elején magánszemélyek százezrei küszködtek az szja-bevallás kitöltésével, amit az elektronikus bevallási felület csak annyiban könnyített meg, hogy legalább a számítási hibákat és az inkonzisztenciákat azonnal kiszűrte. Mindez nagyot változott az idén. Az új e-szja rendszeren keresztül (amelyet 4,3 milliárd forintos költséggel maga fejlesztett) 3,8 millió magánszemély számára készítette el az adóbevallást a NAV – tavaly nem egészen félmillióan kérték az adóhatóság közreműködését az szja-bevalláshoz. Az a 2,5 millió ember, akinek van ügyfélkapus regisztrációja, a NAV elektronikus felületén hagyhatta jóvá vagy módosíthatta a bevallását; előbbit 430 ezren tették meg, utóbbit mintegy 160 ezren. Annak sem kellett félnie, aki nem csinált semmit: a tervezet a határidő lejártakor automatikusan érvényes bevallássá vált. Akinek nincs ügyfélkapuja, vagy nem akart foglalkozni a bevallással, azt a NAV értesítette befizetési kötelezettségéről vagy visszaigényelhető adójáról.
Az e-szja rendszer az illetékesek szerint annyira jól vizsgázott, hogy jövőre a jövedéki adóbevallásokhoz is készít tervezetet a NAV. Az elektronizált jövedéki rendszernek köszönhetően a több mint 17 ezer érintett vállalkozó amúgy is elektronikusan intézheti jövedéki ügyeit.
De más területen is fejleszt a NAV. Jelenleg tesztüzemben működik, jövő július 1-től viszont kötelező lesz az úgynevezett e-számlázás, vagyis a számlázóprogramok bekötése a NAV-hoz. Azokról a számlákról kell adatot szolgáltatni, amelyekben az áfa értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Az adatszolgáltatás automatikus, a számla kiállítását követően azonnal, de legkésőbb 24 óra múlva már az adóhivatalnál vannak a számla adatai úgy, hogy ehhez a vállalkozónak semmit nem kell tennie, az adatokat a program küldi el. Kapcsolt szolgáltatásként a vállalatok számlakiállítóként és -befogadóként is lekérdezhetik az összes, adatszolgáltatással érintett számlájukat. Augusztus közepéig már több mint száz cég regisztrált az online számla tesztoldalán.
A NAV és a gazdasági minisztérium a gazdaság kifehérítésének további lépcsőjeként tekint az e-számlázásra – ettől remélik, hogy visszaszorul a fiktív számlázás, illetve a csaló cégek kiürítése. Az előzetes tervek szerint a rendszer kifejlesztése 18,5 milliárd forint költségvetési forrást fog igényelni, és éves szinten több száz milliós fenntartási költséggel is számolni kell.
