A megvalósult IT-fejlesztések nyomában

Mi történt a NAV, a Szerencsejáték, a Magyar íllamkincstár, a MíV vagy az OEP, egyszóval a nagy állami vállalatok informatikai szekciójának életében az elmúlt egy évben? Mi valósult meg és mi maradt hátra? Erre kerestük és kaptuk meg a választ az érintettektől.

Van, aki sokéves lemaradásból indul, és van, aki már csak csiszolja, tökéletesí­ti meglévő fejlesztéseit. Egy biztos: az elektronikussá válás, a digitalizáció, egyszóval a lépéstartás korunk technológiai fejlődésével az állami cégek életében is nagy kihí­vás és elsődleges szempont.

 

Nem bí­zzák a szerencsére

Az online világ és az új generációk felhasználói igényei határozzák meg a Szerencsejáték infokommunikációs fejlesztéseit – tudtuk meg Csillag Dávidtól, a társaság informatikai igazgatójától. A nagy változás akkor következett be, amikor megjelentünk az online sportfogadási piacon. Itt olyan vetélytársakkal kell megküzdenünk, amelyek rendszerint nagyobb büdzsével és évek számában nagyobb tapasztalattal rendelkeznek. A jogszabályok a magyar piacon monopolhelyzetet biztosí­tanak számunkra, ennek ellenére készen kell állnunk az esetleges versenyhelyzetre, a folyamatos változásra. Mindeközben arra törekszünk, hogy ne több éves lemaradással kövessük a piacot, hanem lehetőleg az elsők között vezessük be az új technológiákat – mondja az igazgató.

A modern megoldások csak biztos alapokon valósí­thatók meg. A Szerencsejáték az elmúlt időszakban két új, georedundáns, nagy rendelkezésre állású adatközpontba költöztette át informatikai infrastruktúráját, a játékokat kiszolgáló és a back-office rendszereket egyaránt. Ezzel párhuzamosan folyamatosan optimalizálják és az új felhasználói igényekhez alakí­tják szolgáltatásaikat.

A legfontosabb a játékosok ügyfélélményének javí­tása. Folyamatosan vizsgáljuk a fejlesztési lehetőségeket, egyben azt is, mely üzleti funkció valósí­tható meg weboldalon keresztül egy reszponzí­v felülettel, és mely funkciókra érdemes mobilalkalmazást fejleszteni. Előbbinél egyszerűbb a folyamatos karbantartás és frissí­tés, utóbbinál viszont több funkciót tudunk megvalósí­tani és jobban be tudjuk vonni a játékosokat. Közben már arra is gondolnunk kell, hogy a mobilok és a tabletek után lassan már jönnek az okosórák, karkötők, ezekre is kell valamilyen megoldást kí­nálnunk – sorolja a feladatokat Csillag Dávid. Az interaktí­v felhasználói élményt ugyanakkor szeretnék bevinni a lottózókba: az erre alkalmas helyeken közvetí­tenének egyes sporteseményeket, amelyekre helyben fogadni is lehet, miközben valós időben követhetők az oddsok. Mindez olyan közösségi terekben is megvalósí­tható lenne, ahol sokan néznek sportközvetí­téseket (például sportkocsmák).

Egy következő nagy fejlesztési irány a játékok során keletkező adatok begyűjtése és feldolgozása. Már fejlesztés alatt áll egy adattárház és annak egy szűkebb szegmensét marketingcélokra hasznosí­tó kampánymenedzsment-rendszer. Ezekből eleinte trendjellegű adatokat nyernének ki (például melyik lottózóban milyen játékokat játszanak), de a későbbi fejlesztések révén módot adna a testre szabott szolgáltatások kí­nálására. A felhasználó bejelentkezik a rendszerbe, és korábbi tevékenységei, szokásai alapján kí­nálunk neki játékot, sporteseményeket – mesél erről az informatikai igazgató. A különféle fejlesztések mélyén pedig búvópatakként állandóan megtalálhatóak a biztonsági megoldások. A Szerencsejáték a határvédelemtől már jó ideje elindult a fejlett támadások (zero day sebezhetőségek, DDoS-támadások) kivédésére való felkészülés, és az ehhez szükséges rendszerek beüzemelése felé. Azzal is tisztában vannak, hogy sportfogadási piaci részesedésük növekedésével mind vonzóbb célpontjai lehetnek célzott támadásoknak is.

 

Adózás személyre szabva

A kormányzati célkitűzések megvalósí­tása, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésének átalakí­tása számos jelentős informatikai feladatot is generált az elmúlt időszakban – tudtuk meg Suller György Attila sajtófőnöktől. Ezek során a hivatal kiemelt célja, hogy a 21. századi információs technológiák alkalmazásával korszerű elektronikus ügyintézési felületeket biztosí­tson az ügyfelek számára.

Nemrégen alakí­tották ki az Adózói Minősí­tésről Rendelkező Alkalmazást (ADMIRAL), amely biztosí­tja a kedvezmények vagy a hátrányos jogkövetkezmények megállapí­tásához szükséges információkat. Ezen túlmenően ez a rendszer állí­tja elő automatikusan az adózóknak kiküldött értékesí­téseket. Az első negyedéves minősí­tést követően több mint félmillió adózó kapta meg elektronikus úton minősí­tését, a továbbiakban a NAV már csak a változásról küld tájékoztatást. Az aktuális minősí­tés lekérdezhető az eBEV portálon és a megújult telefonos ügyfél-tájékoztató rendszerben is.

A NAV a már jelenleg is elérhető elektronikus fizetési megoldások mellett tervezi az internetes bankkártyás fizetés (VPOS) bevezetését is. Az új fizetési megoldás révén (ügyfélkapus bejelentkezés után) az adózó egy tranzakcióba összevontan, egy összegben fizetheti meg a különböző adónemeken és adószámlákon fennálló tartozásait.

Számos fejlesztés szolgálja a minél inkább testre szabott adózási szolgáltatások kialakí­tását. A megújult eBEV portál személyre szabható lesz, í­gy az ügyfelek gyorsabban és egyszerűbben férhetnek hozzá saját adataikhoz, és időt takarí­thatnak meg az elektronikus ügyintézés során. A személyes adónaptár a benyújtandó bevallásokról, valamint a különböző befizetési határidőkről tájékoztatja az ügyfeleket, ezzel is elősegí­tve az adózási fegyelem javulását. Az e-dokumentumtár kialakí­tásával egyfajta személyes postafiók szolgáltatást vezet be a NAV: ezen a felületen PDF formátumban tekinthetők meg és tölthetők le az elektronikusan benyújtott nyomtatványok, az elektronikusan kiküldött üzenetek, az adóhatósági iratok és határozatok.

 

Megújulás előtt

Nem egyszerű körülmények között látja el nem könnyű feladatát a Magyar íllamkincstár és annak informatikai szervezete. A szervezet feladata – többek között – a magyar államigazgatás pénzforgalmának kezelése, a költségvetés tervezésének és végrehajtásának segí­tése. Ugyanakkor a pontos feladatkiosztás időről-időre változik: tavaly elkerült a Kincstártól a családtámogatási rendszer kezelése, 2017-ben viszont átveszi a megszűnő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségi tevékenységét, valamint tavasz folyamán beolvad a Kincstárba az Országos Nyugdí­jbiztosí­tási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár egyes feladatait átvevő, januárban felálló új szervezet, a Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosí­tási Hivatal.

Majdnem tí­zéves lemaradásban van a Kincstár informatikai bázisa, háttere, de olyan elemek is vannak, amelyeket tekintve az elmúlt időszakban jelentős volt az előrelépés – mondja Füzi Csaba informatikai igazgató. Az egyik legnagyobb feladatot a szigetrendszerek üzemeltetése és fejlesztése jelenti. A Kincstárnál tipikusan minden feladatra külön rendszert hoztak létre, í­gy jelenleg már 136 alkalmazás van használatban a szervezetnél. A hiányosságok felszámolására, a modern működési környezet kialakí­tására már elkészült a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó informatikai stratégia – teszi hozzá az informatikai igazgató. Ennek részeként nemcsak a háttérrendszerek hardverei újulnak meg, hanem alkalmazáskonszolidációt is végrehajtanak. A Modern Kincstár stratégiai koncepcióhoz illeszkedő IT-stratégia jelenleg elfogadásra vár, és Füzi Csaba reményei szerint elfogadását követően jelentősen korszerűsödhet a Kincstár informatikai rendszere.

Ezzel együtt kiemelt projektek keretében nagyszabású fejlesztések is zajlanak a Kincstárnál. Ez nem az informatikai igazgató alá tartozó szakembergárda feladata, ugyanakkor a projektcsapatba delegált informatikusok, fejlesztők végzik átadást követően a rendszerek üzemeltetését és fejlesztését. Az egyik legnagyobb munka a Kincstári Számlavezető Rendszer (KSZR) 2 milliárd forintos fejlesztése és implementálása. A KSZR célja, hogy optimalizált erőforrás-felhasználás mellett bevezessenek egy korszerű, multidevizás, értéknapos elszámolást lehetővé tevő, teljes körű szolgáltatásokkal működő számlavezető rendszer. Hat kiválasztott pilot-ügyfél számláit már ebben a rendszerben kezelik, a teljes körű bevezetés 2017-ben várható.

A Kincstár másik nagy uniós informatikai projektje az államháztartási adattárház megvalósí­tása, amelynek célja a Kincstár és az államháztartás rendszereiben felhalmozott jelentős adatvagyon adattárházban történő összegyűjtése, az ebből kinyerhető adatokkal a kormány államigazgatási döntéseinek támogatása, a költségvetés tervezésének segí­tése.

 

Tájékoztatásban erősí­tenek

Számos informatikai fejlesztést valósí­t meg idén a MíV, í­gy többek között folytatják a Vonatinfó mobilalkalmazás finomí­tását és karbantartását, amit az is indokol, hogy a népszerű applikáció túllépte a 300 ezres letöltésszámot. Jelentős változások lesznek az utastájékoztatásban is, í­gy például a belföldi InterCity (IC) kocsikat felszerelik vizuális utastájékoztató monitorokkal, amelyeken a menetrend mellett a tényleges közlekedési adatok, térképes megjelení­tés és az utazással kapcsolatos egyéb tájékoztató információk lesznek láthatóak. De új fedélzeti vizuális tájékoztató rendszert kap a nemzetközi járműflotta is az állami vasúttársaság sajtóosztályának közlése szerint, mely országokon átí­velő wifi-szolgáltatást biztosí­t a felújí­tott járműveken az utazás alatt. Emellett több olyan fejlesztés is folyamatban van a cégnél, amelyek az utazókkal kapcsolatban álló személyzet (jegyvizsgálók, pénztárosok) pontos információkkal való ellátását segí­tik, szolgálják. A mozdonyvezetőket a munkavégzésük megkönnyí­tése, korszerűsí­tése és hatékonyabbá tétele érdekében táblagépekkel látják el, melyekkel több kilogrammnyi papí­rt lehet megtakarí­tani, kiváltani egy-egy szolgálat alatt. Az utazástervezés elősegí­tése érdekében pedig a magyarországi vasúti menetrend néhány héten belül megjelenik a Google Mapsen is.

A MíV-START jelenleg új jegyértékesí­tési rendszer bevezetésén dolgozik, melynek célja, hogy az utasok akár a vasúti kocsik fedélzetén is fizethessenek majd bankkártyával, a pénztárakban pedig egyszerűsödjön a számlakiadás, valamint elektronikusan és akár otthonról is intézhető legyen a jegyváltás a nemzetközi vonatokra. A 3,5 milliárd forintos projekt az Európai Unió Kohéziós Alapjának társfinanszí­rozásával valósul meg.

A MíV tájékoztatása szerint a vasúttársaság informatikai fejlesztéseinek döntő többségét a piaci elvárások, illetve új informatikai platformok és a megjelenő új technológiák generálják. A fejlesztések legfőbb célja az utazóközönség elégedettségének növelésén túl az üzleti és üzemviteli technológiai munkafolyamatok zavartalan működésének támogatása, az élőmunka-ráfordí­tás nagyságának, a dolgozók leterheltségének csökkentése.

A vállalatnál jelenleg is zajlik az INKA (Infrastruktúra- és gördülőállomány-karbantartó szoftver, valamint IT-alkalmazás konszolidáció) projekt, amelynek célja az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és ví­zi elérhetőségeinek javí­tása annak érdekében, hogy integrált, egységes rendszerben kezelve, három évre előre optimálisan lehessen tervezni a szükséges kapacitásokat és korlátozásokat, az anyag-, a költség- és az erőforrás-szükségleteket, teljes mértékben lefedve az üzleti folyamatokat. Egy másik jelenleg is futó projekt a FOR (Forgalmi Vonatközlekedési Informatikai Rendszer), ami a MíV forgalmi szakterületének informatikai rendszere. Ennek fő célja a szolgáltatás minőségének javí­tása azáltal, hogy a teljes vasúti hálózaton valós idejű, megbí­zható adatokra alapozó forgalomirányí­tás, valamint a hazai és a külföldi vasúti társaságokkal a lehető legfrissebb adatokat figyelembe vevő adatcsere valósulhasson meg.

 

A jövőt is meghatározó fejlesztés

A múlt évben zárt le egy jelentős informatikai projektet az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP). Az egészségügy közfinanszí­rozásához kapcsolódó jelentési, elszámolási rendszerek és az erre épülő hatékony kontroll folyamatok jelentős átalakí­tást és fejlesztést igényelnek, amely egy igen komplex, korszerű jelentési-elszámolási, elemzési-ellenőrzési rendszer kiépí­tését tette szükségessé.

Az Egészségbiztosí­tási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosí­tás megvalósí­tása cí­mű programhoz hasonló mértékű informatikai beruházásra eddig nem volt lehetőség az OEP-nél, a fejlesztésre összesen 2,8 milliárd forintot költöttek. Az OEP tájékoztatása szerint egy olyan rendszer jött létre, amely szervesen kapcsolódik az elektronikus ügyintézést és a közszférával kapcsolatos ügyek elektronikus intézését egységes feltételek és logika mentén, egységes eszközökkel biztosí­tani kí­vánó kormányzati célokhoz is.

A fejlesztés révén a háziorvosi ellátások, a védőnői szolgálatok, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, a járóbeteg szakellátás, az aktí­v- és krónikus fekvőbeteg szakellátás, a fogászati ellátás, a mentés, betegszállí­tás, az otthoni szakápolás, azaz az úgynevezett gyógyí­tó-megelőző ellátások minden szakterületének szerződéskötési, teljesí­tési, jelentési rendszerének, és az elszámolási folyamatoknak teljes körű elektronikus rendszerének kiépí­tése megvalósult. A projekt magában foglalta többek között a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosí­tási támogatásával kapcsolatos szerződéskötési, jelentésfogadási és elszámolási folyamatokat is. Az ártámogatás területén is állandó kapcsolat épült ki a gyógyszertárakkal, hiszen ott heti elszámolás működik.

A nemzeti adatvagyon részeként az OEP kezeli a TAJ azonosí­tót, amely az állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nyilvántartási alapdokumentuma. A fejlesztés eredményeként az adatok feldolgozása a természetbeni ellátások minden területén a szerződéskötéstől az utalványozásig teljes mértékben elektronizáltan fog történni.

A projekt keretében kialakí­tott szolgáltatás orientált architektúra (Service-Oriented Architecture, SOA) az alapja annak az új stratégiai iránynak, amely a jövőbeli fejlesztéseiket fogja jellemezni. Ezek keretében az eltérő technológiával megvalósí­tott különálló rendszereik egyedi funkcióit szabványosí­tott, könnyen együttműködő üzleti szolgáltatásokká alakí­tják át, amelyek könnyen felhasználhatóak, kombinálhatóak az aktuális üzleti folyamatoknak megfelelően.