Beteljesedni látszik a linuxosok álma: a nyílt forráskód immár deklaráltan is betör a kormányzatba azáltal, hogy kötelezővé tették a nyílt dokumentumformátum alkalmazását. Ezzel élesedik a verseny, és remélhetőleg az államnak sem kell annyi licencdíjat fizetnie.
Az Európai Unió évek óta elkötelezett támogatója a nyílt forráskódú megoldások használatának, a tagországokban pedig egyre több intézmény és szervezet (központi kormány, városi önkormányzat) áll át nyílt forráskódú operációs rendszerek és a ráépülő szoftverek, irodai alkalmazások használatára. Ennek több előnye is van: az átállással költségek takaríthatók meg – az elvárások biztosítása mellett, ellenőrizhető a biztonság, rugalmasan lehet alkalmazkodni a változásokhoz, korlátozás nélküli a felhasználás, és csökken a függés a szállítótól.
íttörés
Ezért van jelentősége, s lehet talán a legnagyobb államigazgatási áttörésnek nevezni, hogy a magyar kormány is a nyílt rendszerek mellé állt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkötelezettségét politikai döntés erősítette meg a nyílt forráskód közigazgatáson belüli alkalmazása mellett. A tavaly nyilvánosságra hozott Digitális megújulás cselekvési terve szerint markánsan növelni kell a szabad szoftverek részarányát a kormányzati informatikán belül. A nyílt forráskód biztosítja a függetlenséget a beszerzések terén, illetve lehetővé teszi a költségek csökkentését. Ezért a kormányzati szférában a nyílt dokumentumformátum (odf) lesz az alapértelmezett, kötelező szabvány. Az EU odf-szabványt használó tagállamainak tapasztalatai alapján a formátum egyik előnye, hogy alkalmazásával megakadályozható a túlköltekezés és a visszaélés.
Magyarországon az odf lassan terjed a környező országokhoz képest is. Ennek – többek között – az az oka, hogy nincsenek meg a használatukhoz szükséges informatikai ismeretek a munkaerőpiacon.
A helyzet kialakulásáért főként az úgynevezett tisztaszoftver-programnak a kormányváltás előtti években kialakult rossz beszerzési gyakorlata a felelős, amely közvetve az informatikai tananyag teljes vertikumán a Microsoft szoftverek ismeretére redukálja az oktatást. A kormány a siker érdekében számít a nyílt forráskóddal foglalkozó műhelyek szakmai támogatására.
Lenne fogadókészség
Egy több szektorra kiterjedő felmérés szerint a vállalati-intézményi körben is lenne fogadókészség a nyílt operációs rendszerek és irodai programcsomagok használatára. A megkérdezettek 8 százaléka már most is használja a Linux Desktop pc-s operációs rendszert az informatikai infrastruktúra legalább egy részében, de további 25 százalék mondta azt, hogy három éven belül tervezi használatba venni. Még magasabb ez az arány az irodai programcsomagok (OpenOffice, LibreOffice) esetében: ezt már 14 százalék használja, és 35 százalék tervezi a három éven belüli bevezetést. Igaz ugyanakkor, hogy míg szerveroldalon a különféle Linux-variánsok már jó ideje polgárjogot nyertek, és feladatkritikus alkalmazásokat futtatnak rajtuk, asztali operációs rendszerként és irodai programcsomagként még messze nem tudták megtörni a piacvezető egyeduralmát.
